vissza a cimoldalra
2019-02-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4240)
Haladjunk tovább... (230)
Milyen zenét hallgatsz most? (25008)
Társművészetek (1290)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61447)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11314)
A csapos közbeszól (95)

modern eszement rendezesek (261)
Opernglas, avagy operai távcső... (20190)
Balett-, és Táncművészet (5626)
Pantheon (2313)
José Cura (570)
Kimernya? (2936)
Élő közvetítések (7730)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3143)
Erkel Színház (9698)
Ilosfalvy Róbert (834)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4443)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1595)
Franz Schmidt (3280)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1281)
Kiss B. Atilla (197)
Operett, mint színpadi műfaj (3843)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Volna, ha... (Holokauszt-áldozat magyar zeneszerzők művei)
BaCi, 2008-11-17 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

Holokauszt-áldozat magyar zeneszerzők művei In memoriam – Holokauszt-áldozat magyar zeneszerzők

WEINER LÁSZLÓ (1916–1944): Duó hegedűre és mélyhegedűre
BUDAI PÁL (?–1944-45?): Apró táncok a Babadoktor című balettból
KUTI (KRAUSZ) SÁNDOR (1908–1945): Szonáta
Szerenád
JUSTUS GYÖRGY (1898–1945): Jazz-szvit
GYULAI ELEMÉR (1904–1945?): Altatódal
Air
VÁNDOR (VENETIANER) SÁNDOR (1901–1945): Air

Bársony Péter – brácsa, Gulyás Márta – zongora, Mali Emese – zongora, Rohmann Ditta – cselló, Szabadi Vilmos – hegedű, Wiedemann Bernadett – ének

Hungaroton
HCD 32597

Lassanként hozzászokunk, hogy a Hungaroton legtöbb esetben számunkra ismeretlen, különféle okokból feledésbe merült szerzőkkel jelenik meg a piacon. Ezúttal egy kicsit más a helyzet. A kiadványon hallható művek szerzői ugyan ismeretlenek, de nem mondhatjuk, hogy elfeledettek, hiszen legtöbbjüknek sem ideje, sem módja nem volt arra, hogy kiteljesedjék, létrehozzon egy figyelemreméltó életművet, s ezzel felhívja magára kortársai figyelmét. A hirtelen megszakadt életutak alkotásaiból csak egy-két mozaikdarab maradt, amin a jelenkori hallgató elgondolkozhat: mi lett volna, ha...

Ha visszapillantunk az I. és II. világháború közötti Magyarország kulturális életére, meglehetősen színes kép fogad bennünket. A század első évtizedének válogatás nélküli egyvelege (melyben jól elfér egymás mellett Lehár Ferenc és Reinitz Béla) csak lassanként válik szét az egyes műfajok sajátságai szerint. Hubay és Dohnányi posztromantikája ha műfajilag nem is, de befogadás szemszögéből még jól illeszkedik e műfaji kavalkádba. Bartók és Kodály világa azonban már kérlelhetetlenül saját rekeszt követel magának a hallgatóság oldalán is.

A sors egyik fintora, hogy amikor végre megszületik az oly sokáig keresett „valódi nemzeti zene”, akkor a Nyugat előbb figyel fel rá, mint mi magunk. A 30-as években azonban – Hubay és Dohnányi csöndes küzdelme ellenére – itthon is kezdik megismerni és elismerni Bartók és Kodály zenéjét. Az új harmonizálás, a megváltozott ritmika és szerkezet természetesen közelebb hozza a Nyugat újítóit is. Elvileg tehát az 1920-as, 30-as, 40-es években már itthon is minden adott ahhoz, hogy egy tehetséges fiatal zeneszerző kitanulja a szakmát.

Azonban mint már annyiszor, most is közbeszól a történelem. A nem megfelelő származásúakat, a nem megfelelően gondolkodókat először csak ellehetetlenítik, majd el is némítják. A korongocska tanúsága szerint pedig a fasizmus előretörése az egyéni tragédiák mellett sok esetben a magyar kultúra számára is nagy veszteségeket okozott.
Nem állíthatjuk, hogy az itt hallható szerzők mindegyike zseniális mesterműveket hozott volna létre, ha hagyják kiteljesedni. De annyi bizonyos, hogy mindegyikük tehetséget, kitartást kapott az Égiektől, és műveltséget, tudást a Földiektől. Ennek megfelelően mindannyian el is indultak a korszak lehetséges útjain. Volt, aki Bartók nyomdokaiba lépett, mint például Kuti Sándor. Sokan követték a némileg könnyebben érthető Kodályt is (például Vándor Sándor, vagy Weiner László), s persze szép számmal akadtak, akik az akkoriban egyre népszerűbb jazz elemeket, vagy akár a kuplék fordulatait is felhasználták műveik írásakor (Budai Pál, vagy Justus György).

A nehéz körülmények ellenére el is jutottak valameddig saját zenei történetük írásában. Mégse gondoljuk azonban, hogy ezek a szerzemények szimpla tükörképei sorsuknak. A hátrahagyott néhány hang nem csak az elszenvedett sérelmekről, a hányattatásokról szól. Ezek a szerzők éppúgy az élet teljességét ragadják meg, mint szabadon alkotó társaik. Ha a normális élet, a polgári lét, a szerelem épp nem volt elérhető a számukra, akkor megírták vágyként, ábrándként. Ahogy Radnóti az Erőltett menet-ben Fannira emlékezik, Kuti Sándor is szeretett feleségének, Kuti Amynek ajánlja a lágerben született szólószonátáját.

Itt kelet-Európában az egymást követő diktatúrák különféle ideológiái miatt feledésbe merült alkotók sajnos rengeteg kutatnivalót biztosítanak a zenetudósok, filológusok számára. Ezek a darabok is csupán pillanatképek, töredékek alkotóik életművéből. Többségük csak véletlenül, családtagok emlékeként, vagy a szerencse kegyes játékaként maradt meg számunkra.
A század „kultúrképe” valószínűleg a rengeteg kutatómunka ellenére is erősen foghíjas marad. De minden előkerült darab tanúsítja: nem lehet a Földön olyan elképesztő, kegyetlen, rideg világ, melyben az alkotó emberi elme végleg legyőzhető.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Erkel Színház

PONCHIELLI: Gioconda

18:30 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

I Bassifondi:
Simone Vallerotonda (theorba, gitár, művészeti vezető), Stefano Todarello (lant, gitár), Gabriele Miracle (ütőhangszerek)
FOSCARINI: Gagliarda francese; Passacaglio sopra la lettera del O; Aria di Firenze per la A e C
KAPSBERGER: Toccata II; Sfessania; Passacaglia; Colascione
CARBONCHI: Scaramanzie; Mariona
BARTOLOTTI: Passacaglia per la D
CORBETTA: Passacaglia per la X
PICCININI: Partite sopra quest’aria francese detta l’Alemana (Corrente)
SANZ: Jacaras
MURCIA: Folias gallegas; Zarambeques o Muecas; Cumbées; Tarantelas

19:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Budafoki Dohnányi Zenekar
Hangversenymester: Berán Gábor
"Budafoki hangversenyesték 5"
BRITTEN: Simple Symphony
BACH: a-moll hegedűverseny BWV 1041
PÁNCZÉL: Átváltozások
STRAUSS: Metamorfózisok

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Mariangela Vacatello (zongora)
Nemzeti Filharmonikusok
Honvéd Férfikar (karigazgató Strausz Kálmán)
Vezényel: Hamar Zsolt
LISZT: Les Préludes
LISZT: Esz-dúr zongoraverseny, S. 124
LISZT: A négy elem (Les quatre éléments) - Gémesi Géza rekonstrukciója
19:00 : Szombathely
AGORA – Művelődési és Sportház

Horváth István, Kriszta Kinga, Haja Zsolt, Rácz Rita etc.
Győri Nemzeti Színház kórusa, karvezető: Balogh Eszter
Paragvári Utcai Általános Iskola gyerekkórusa, karvezető: Sándorfi Olga
Savaria Szimfonikus Zenekar
Rendező: Hábetler András
Vezényel: Madaras Gergely
PUCCINI: Bohémélet
az opera szcenizált előadása
A mai nap
elhunyt:
1903 • Hugo Wolf, zeneszerző (sz. 1860)
1983 • Adrian Boult, karmester (sz. 1889)
2010 • Ágai Karola, énekes (sz. 1927)
2013 • Wolfgang Sawallisch, karmester (sz. 1923)