vissza a cimoldalra
2020-09-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11553)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62451)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (306)
Régizene (4435)
Eiffel Műhelyház (291)
Társművészetek (2081)
Kimernya? (3772)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4934)
Balett-, és Táncművészet (6037)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1449)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4108)
Franz Schmidt (3691)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2060)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2841)
A nap képe (2234)
Opernglas, avagy operai távcső... (20659)
Lisztről emelkedetten (1013)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Ketten a legtehetségesebbek közül (BFZ, Jansen, Petrenko)
Johanna, 2008-10-30 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

2008. október 26.
Zeneakadémia

Budapesti Fesztiválzenekar
Janine Jansen – hegedű
Vez.: Vaszilij Petrenko

BEETHOVEN: Hegedűverseny, Op.61
PROKOFJEV: V. szimfónia, Op.100

Amikor Janine Jansen beviharzott a Zeneakadémia színpadára, rögtön látszott mozdulataiból a féktelen szilajság, a tudatosság és a kedves nőiesség egyfajta különös keveredése. A kislányos arcú, macskaszemű, rendkívüli mosolyú hölgy meglehetősen színes egyéniségnek tűnt. Mindössze harminc éves, de már jó ideje világhírűnek mondják. És tagadhatatlan, hogy rendkívüli tehetség birtokában van. Technikája lenyűgöző, csodálatos hangon, gyakorlatilag hibátlanul hegedül.

A hegedűverseny nyitó tételében szinte észrevétlenül, a semmiből csalogatta elő első hangjait, melyekből aztán néhány pillanat leforgása alatt erőteljes, élettel teli dallam fejlődött ki. Janine Jansen kiválóan építkezik. Képes a végtelen gondossággal megformált kicsiny motívumokat nagyobb egységekké is összerakni. Ügyesen ötvözi az imponáló tudatosságot és az ösztönös muzikalitást. Minden apró díszítés, a figyelemreméltóan szépen kivitelezett trillái, minden egyes megmozdulása ennek a jól átgondolt építkezésnek a részeit képezték. Eközben gond nélkül változtatja hangulatait, mindezt egyéni mozgáskultúrával kísérve, teljes testi erejét belesűrítve egy-egy fontosabb frázis megformálásába.

Számomra úgy tűnt, Jansen az első két tételben leginkább zenekari kíséretes szólómuzsikálást mutat be. Hegedűversenyt igazán főként a harmadik tételben hallhattunk. Vaszilij Petrenko karmesteri jelenléte is itt kezdett megmutatkozni, addig szerényen visszahúzódott kísérő szerepkörbe. A Rondo viszont fergeteges versengéssé fejlődött, a zenekar, a szólista, a karmester, és persze a közönség igen nagy élvezetére.

Janine Jansen és Vaszilij Petrenko több szempontból is hasonlítanak. Amellett, hogy mindketten a legtehetségesebbek közül valók, elképesztően egyéni mozdulatokkal operálnak, nagyszerűen építik fel a zenei történéseket is. Petrenko ujjai vezénylés közben önálló életet élnek, az őt nézőknek az a benyomása, hogy kézfejében egyáltalán nincsenek csontok. Elképesztő mozdulatokra képes, amelyek eleinte meghökkentők ugyan, de a figyelmes szemlélő hamar rájön, hogy félelmetesen hatásosak.

Vaszikij Petrenko és a Budapesti Fesztiválzenekar kiválóan működtek együtt. Mert bármennyire nagyszerű együttesről is van szó, azért láttam én már unatkozni a muzsikusokat koncert közben. Jelen esetben azonban erről szó sem lehetett. Petrenko szuggesztivitása ugyanis kizárta ezt.

A fiatal dirigens tökéletesen érti, érzi Prokofjev zenéjének sajátos hangulatát, humorát, iróniáját. Tempói lendületesek, ritmusérzéke lenyűgöző, határozottsága kimondottan imponáló, egyénisége igen szuggesztív. Mozdulatai minden szokatlanságuk ellenére teljesen világosak, rendkívül inspiratívak, és nem tűrnek semmiféle ellentmondást. Egy-egy csúcspontot oly hatásosan épített fel, s a zenekar akkora erővel interpretált, hogy a hangok szinte már letaglózták a hallgatóságot.

Azt hiszem, nem tévedek túl nagyot, ha úgy gondolom, sokat fogjuk még hallani Vaszilij Petrenko nevét. Rendkívüli elismeréssel nyilatkoznak karmesteri tevékenységéről mindenütt a világban, ahol megfordult már, s őszintén remélem, gyakori vendége lesz a magyar hangversenytermeknek is.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Gulyás István (zongora)
Liszt: Zarándokévek, Első év: Svájc


15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Andrew Staples (tenor)
Szőke Zoltán (kürt, Báll Dávid (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
"Európai hidak 2020 - Egyesült Királyság"
Haydn: Induló a walesi herceg tiszteletére, Hob. VIII:3
Britten: Simple Symphony
Britten: Szerenád tenor hangra, kürtre és vonósokra, op. 31
James MacMillan: Cumnock Fair

18:00 : Budapest
Bartók Emlékház

Szokolay Ádám - zongora
BARTÓK BÉLA:
Három csíkmegyei népdal zongorára (1907), BB 45b
Zongoraszonáta (1926), BB 88
Válogatás a Gyermekeknek című sorozatból (1908-09), BB 53
Román kolindadallamok (I. sorozat, 1915), BB 67
Szonatina (1915), BB 69
Román népi táncok (1915), BB 68
Táncszvit (1923, 1925), BB 86

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Berecz Mihály (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
Ünnepi hangverseny Bartók Béla halálának 75. évfordulóján

Bartók: Táncszvit, BB 86a
Beethoven: 2. (B-dúr) zongoraverseny, op. 19
Beethoven: Lento assai
Bartók: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, BB 114
Élő közvetítés!

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Andrew Staples (tenor)
Szőke Zoltán (kürt, Báll Dávid (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
"Európai hidak 2020 - Egyesült Királyság"
Haydn: Induló a walesi herceg tiszteletére, Hob. VIII:3
Britten: Simple Symphony
Britten: Szerenád tenor hangra, kürtre és vonósokra, op. 31
James MacMillan: Cumnock Fair
A mai nap
történt:
1835 • A Lammermoori Lucia bemutatója (Nápoly)
született:
1877 • Alfred Cortot, zongorista († 1962)
1891 • Charles Münch, karmester és hegedűs († 1968)
1898 • George Gershwin, zeneszerző († 1937)
1930 • Fritz Wunderlich, énekes († 1966)
elhunyt:
1945 • Bartók Béla, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1881)