vissza a cimoldalra
2018-01-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3875)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60387)
Társművészetek (1227)
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Kedvenc előadók (2815)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11212)
A csapos közbeszól (95)

A Porgy és Bess Magyarországon (201)
Ferencsik János (78)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (604)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4145)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2557)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1190)
musical (160)
Simándy József - az örök tenor (510)
László Margit (117)
Kolonits Klára (1024)
Erkel Színház (8762)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1280)
Franz Schmidt (3020)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (526)
Média, zene, ízlés (71)
Bartók Rádió (727)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Hangképzés mesterfokon (Spanyol és katalán cigánydalok)
BaCi, 2008-07-11 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

Tekameli Trio Escolteu – Chants Sacrés Gitans
Tekameli Trio

Warner / Jade
1136-99654-2

Sajnos a népzene fogalma nálunk Magyarországon meglehetősen kettős megítélés alá esik. A „hivatalos” megfogalmazás mindig hihetetlen pátosszal beszél róla, nagyjából úgy, mint egy vitrinbe helyezett, széltől is óvott értékes kínai vázáról. Ezzel ellentétben az emberek többsége a saját külön kis mentális vitrinjébe még véletlenül sem engedné be a magyar népzenét.
Hogy Bartók és Kodály országa végül is hogy jutott idáig, arról már sokszor beszéltünk lapunkban is, úgyhogy most a folyamattól eltekintve inkább csak a mára kialakult helyzet egy szegmensére koncentrálnék.

A népzene, sőt sok esetben a népművészet egyéb alkotása sok embernél a kulturálatlansággal kapcsolódik össze. Valamiféle elementáris vadságot éreznek belőle, amely kissé taszítja, talán meg is ijeszti őket.
Ezek az ellenérzések sajnos nem korlátozódnak a magyar népzenére.
Sosem felejtem el, amikor úgy egy évtizeddel ezelőtt a sógorom beállított anyósomékhoz az akkor még mindannyiunk számára új flamenco muzsikával.
Anyósom futva menekült a szobából, s bizony a család többi tagja is meglehetősen rosszallóan vette, hogy ilyesmivel csúfítják el a napját.

Hiába. Ha éneklésről van szó, mostanság legtöbbünknek az operaszínpad, a műdalok világa jut eszébe. Mi magunk nem merünk énekelni, a „képzetteken” kívül másokat pedig előítéleteinktől vezérelve nem hagyunk énekelni. Pedig talán kevesebb dolga lenne a pszichológusoknak, ha legalább néha, egy-egy vad kiáltás erejéig teret engednénk a bennünk rejtőző indulatoknak, érzéseknek.

A Tekameli együttes által énekelt spanyol cigányzene egyébként fokozott ellenállásra számíthat a „kulturált fülek” körében.

A magyar népi énekstílusban is jelen lévő torokhangot a spanyol cigányzene előadói mesterfokon alkalmazzák. Az énekes óriási erővel préseli ki a levegőt egy egészen szűk kis résen. Ettől a mély hangok reszelőssé, a magas hangok pedig üvöltőssé válnak.
Csak így tudják kifejezni azt a mérhetetlen fájdalmat, elementáris érzelemvilágot, megszelídíthetetlen szerelmet, ami bennük lakozik.
Nem szabnak gátat érzelmeiknek. Legalább itt, a zenében nem.

Ma már ezen a vad hangzáson valamennyit enyhít a gitár hangja. Néhány száz esztendővel ezelőtt azonban csak a minden gátat átszakító emberi hang és az azt kísérő jellegzetes dobolás jelentette a spanyol cigányzenét.

Azoknak, akik még nem találkoztak vele, először talán a Gipsy Kings felvételeit ajánlanám. Ha itt már megbarátkoztunk a műfaj sajátos alaphangszíneivel, akkor bátran áttérhetünk a Tekameli együttes felvételeire. Ha pedig ezt a lemezt is maradéktalanul tudjuk élvezni, akkor talán már a nevenincs spanyol cigányzenész „abszolút csiszolatlan” énekét is befogadja a fülünk.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Jerusalem Academy of Music and Dance
"Operavizsga-Fesztivál"
MENOTTI: A médium

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sofja Gülbadamova (zongora)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Dimitrij Jurovszkij
DOHNÁNYI: 1. (e-moll) zongoraverseny, Op.5
RACHMANINOV: Szimfonikus táncok, Op.45

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Tosca

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Berecz Mihály (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Rácz Zoltán
BERNSTEIN: Candide - nyitány
GERSHWIN: F-dúr zongoraverseny
STRAVINSKY: Gyászének - magyarországi bemutató
STRAVINSKY: Tűzmadár-szvit (1945)
19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Csáki András (gitár)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Madaras Gergely
"Spanyol-est"
BIZET: Carmen 1. szvit és Habanera a 2. szvitből
RODRIGO: Concierto de Aranjuez – gitárverseny
DE FALLA: A háromszögletű kalap – szvit
RAVEL: Bolero
A mai nap
született:
1835 • Cezar Antonovics Kjui, zeneszerző († 1918)
1841 • Emmanuel Chabrier, zeneszerző († 1894)
1907 • Ferencsik János, karmester († 1984)
1943 • Lencsés Lajos oboaművész