vissza a cimoldalra
2018-10-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4070)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61154)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1505)
Franz Schmidt (3198)
Zenei események (992)
Charles Gounod (220)
A hangszerek csodálatos világa (182)
Élő közvetítések (7454)
Gioacchino Rossini (1019)
Zenetörténet (237)
Opernglas, avagy operai távcső... (20146)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2932)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1116)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (591)
Kelemen Zoltán, operaénekes (90)
Simándy József - az örök tenor (552)
Operett, mint színpadi műfaj (3714)
Pantheon (2264)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Dudás Lajos: Jazz on Stage
Flór Gábor, 2008-02-18 [ Jazz ]
nyomtatóbarát változat

Dudás Lajos: Jazz on Stage Jazz on Stage

Dudás Lajos – klarinét
Philipp van Endert – gitár
Martin Gjakonovski – bőgő
Jochen Büttner – ütőhangszerek
Kurt Billker – dob

JazzSick Records
JS5019

Soha nem láttam élőben játszani Dudás Lajost. Ez persze nem meglepő, hiszen én nem vagyok nagy koncertre járó, ő pedig nem sűrűn koncertezik Budapesten. Arról nem is beszélve, hogy Dudás nem lép föl mindenféle himmihummi helyeken, nem haknizik, nem „pubozik” még külföldön sem, megadja a rangját a fellépéseknek, tehát kicsi az esélye annak, hogy csak úgy véletlenül belefussunk valami jazzkocsmában. Legalábbis 1973 óta így van, akkor költözött ugyanis Németországba (akkor még NSZK-nak hívták azt a részt).

Ez meg az én sorsom, hogy leginkább olyan művészekről írok, akik nem itthon lettek sikeresek. Vagy az ő sorsuk? Vagy ez egy ilyen közös magyar sors? Mi lehet az oka annak, hogy a legjobb magyar klarinétos nevét megemlítve itthon leginkább csak a szakma, vagy az elvetemült jazzrajongó kapja föl a fejét, az átlag jazz-hallgató nem? Mi az oka annak, hogy ezek a művészek külföldön keresik az elismerést, és meg is kapják, itthon viszont alig ismeri őket valaki? Ezt soha nem fogom megérteni. Nem akarom elhinni, hogy a percemberkék, a jelentéktelen sztárocskák országa vagyunk, bármennyien is hangoztatják.

Bármennyire is nehezen juthatunk el Dudás Lajos koncertjeire, annál több albuma található meg, szerencsére, a magyar piacon, így én is többet hallhattam már, hiszen pályafutása során több lemeze jelent meg a Pannontonnál és a Pannon Jazznél is.

Legújabb CD-je azonban csomagban érkezett hozzám, ő maga küldte el (két kedves ajándékkal, egy tv- és videofelvételeket tartalmazó DVD-vel, valamint egy korábban, 2006-ban megjelent lemezével, az Artistry in Duo című, nyolc duófelvételt tartalmazó albummal, melyen Tommy Víg, Berkes Balázs és Philipp van Endert a partnere). Nem is juthattam volna hozzá könnyen máshogy, mert nem nagyon lehet kapni a hazai boltokban.

Persze az Internet korában ez már nem akadály, de azért nekem hiányzik a lemezbolti válogatás élménye, a rácsodálkozás, az öröm, amikor egy általam kedvelt művész új lemeze megjelenik a polcon. Arra nem sok embernek van ideje, hogy állandóan a netet böngéssze, mikor jelenik meg egy új lemez, pláne olyan, ami semmiféle reklámot nem kap itthon. Maximum a zenekritikus foglalkozhatna ilyesmivel, de sokszor még ő sem. Így aztán lemaradunk egy csomó értékes zenéről.

Kivéve most: Dudás Lajos új lemeze itt van, legalábbis nálam. A címe Jazz on Stage, koncertfelvételek találhatók rajta, kilenc szám, melyeket három helyszínen (Münchenben, Baden-Badenben és Bécsben) rögzítettek, 2006 és 2007 májusa között, ugyanazzal a csapattal, akiket tulajdonképpen akár tekinthetünk Dudás állandó zenekarának (persze nem, mert még a lemezen sem szerepel mindegyik zenész mindegyik számban, mindenesetre ezekkel a zenészekkel igen szívesen muzsikál együtt a művész).

Tulajdonképpen föntebb említett lustaságomnak köszönhető, hogy jobban szeretem a koncertfelvételeket, mint a stúdiólemezeket. Vagyis nem egészen: az élő zenét szeretem, a szó minden értelmében. És egy stúdiólemez sokszor nem az: bármilyen virtuózan, lelkesen játszanak is a zenészek, mégis valami máz kerül a zenére, ritka a kivétel, mikor nem. Az élő felvétel frissessége valahogy nem hasonlítható össze semmivel. Valószínűleg Dudás Lajos is tudja ezt, mert azon kevés előadó közé tartozik, aki viszonylag sok élő felvételt készít.

A Jazz on Stage zömében saját szerzeményeket tartalmaz, kivéve egy Sonny Stitt-számot (Blues for Rose), a Toledo című, Pege Aladárral közös szerzeményként jegyzett darabot (ami külön érdekesség, hiszen, bár a közelmúltban elhunyt nagybőgőművész viszonylag termékeny szerző volt, számait nem nagyon hallhatjuk kortársai lemezein), valamint az örökzöldek örökzöldjét, Kozma Autumn leaves című számát, ami már annyi feldolgozást megért, hogy azt hihetnénk, nem lehet semmi újat mondani vele, Dudásnak azonban sikerül.

Lényegében a CD-n rögzített számok már hallhatóak a művész régebbi lemezein, aki ismeri ezeket, az új felfogásban játszott darabok különleges élményben részesítik, aki nem, annak is kihagyhatatlan, hiszen Dudás Lajos meleg, érzelemdús klarinét-hangszíne, friss, lendületes játékstílusa különleges, összetéveszthetetlen és megunhatatlan. Azt szokták mondani a klarinétra, hogy egyedül, fő szólistaként „sok” egy lemezen. Dudásra ez a megállapítás nem áll: improvizációiban úgy őrzi meg a szving nagy klarinétosainak hagyományait, hogy beleolvasztja a „bartóki örökséget”, és egy teljesen új, izgalmas világot hoz létre, mely egy pillanatra sem hagyja unatkozni a hallgatót.

Nagyon szeretem a stílusos külsejű CD-ket. Az olcsónak tűnő kivitel ellenére ez a lemez stílusos tudott maradni. Bár a vékony tok, és az egylapos booklet címlapfotója kicsit túl egyszerű, és nem mond el semmit a lemez belső hangulatáról, sőt, az sem derül ki, hogy ez egyáltalán jazzlemez, lehetne egy turisztikai CD-ROM is (megért volna egy kicsit több tervezői ráfordítást, gondolkodást, akár egy mostanában olyan divatos papírtasakot is), belül azonban egy hangulatos színekkel, jó képekkel illusztrált borítót kapunk, valamint a CD bakelitlemezt utánozó díszítése is jó ötlet, nekem legalábbis nosztalgikus élményt okozott kiemelni a tokból a kis „bakelitet”.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Christoph Bossert (orgona)
J. S. Bach összes orgonaműve / 9. – Neumeister korálok

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Ránki Fülöp (zongora)
"Liszt születésnap - esti koncert"
LISZT: Nagy koncertszóló
LISZT: 5. (e-moll) magyar rapszódia
LISZT: h-moll szonáta

19:30 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Rumy Balázs (klarinét), Fülei Balázs (zongora)
BRAHMS: f-moll szonáta klarinétra és zongorára, Op. 120/1
BRAHMS: Esz-dúr szonáta klarinétra és zongorára, Op. 120/2

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
19:00 : Cegléd
Kossuth Művelődési Központ, Kamaraterem

Melody Quintett
Andrásik Attiláné (hegedű), Drávucz Renáta (zongora), Kreszits Margit (klarinét), Pócz Ildikó (fuvola), Sindel-Kocsis Zsuzsanna (cselló)
A mai nap
történt:
1845 • A Tannhäuser bemutatója (Drezda)
született:
1913 • Forrai Miklós, karmester, karnagy, zenetanár († 1998)
1916 • Emil Gilelsz, zongorista († 1985)
elhunyt:
1987 • Jacqueline Du Pré, csellista (sz. 1945)