vissza a cimoldalra
2019-03-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61563)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2319)
Társművészetek (1297)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4257)
Milyen zenét hallgatsz most? (25009)
Haladjunk tovább... (230)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11322)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5712)
Jonas Kaufmann (2367)
Pantheon (2327)
Belcanto (918)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1284)
László Margit (160)
Kossuth-díj (1426)
Erkel Színház (9788)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4462)
Giuseppe Verdi (1388)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3179)
Operett, mint színpadi műfaj (3865)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1612)
Franz Schmidt (3294)
Élő közvetítések (7777)
Kocsis Zoltán (661)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Képből zene (Haswell & Hecker: Blackest Ever Black)
Kerékgyártó György, 2007-07-31 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

Haswell & Hecker: Blackest Ever Black Haswell & Hecker
Blackest Ever Black (Electroacoustic UPIC Recordings)

Russel Haswell, Florian Hecker

Warner
2564 64321-2

1953-ban egy zeneszerzéssel is foglalkozó mérnökember, Iannis Xenakis nagyon különleges szerkezeten kezdett el dolgozni: a terve az volt, hogy az általa létrehozandó gép képes legyen a betáplált grafikai elemekhez zenei hangokat rendelni. Sok év kísérletezés után, 1977-ben el is készült a UPIC névre keresztelt rendszerrel, amely gyakorlatilag immár arra volt képes, hogy a vizuális információt zenévé alakítsa. Vagyis a komponálásnak egy különös módja jött létre: a művész grafikai felületeket hozott létre annak érdekében, hogy azok hangként szólaljanak meg.

A nyolcvanas évek szereplései után szünet következett, de 1991-ben újabb fordulat állt be a UPIC történetében: a technika fejlődésével lehetővé vált, hogy az analóg rendszert digitalizálják, majd személyi számítógépeken is könnyen elérhetővé és kezelhetővé vált. Ráadásul a rendszer felfejlődött, egyre bonyolultabb grafikai elemeket lett képes átalakítani.

Így aztán megnyílt az út az experimentális hajlamú zenerajongók előtt. Közéjük tartozott Russel Haswell és Florian Hecker, akik 2004-től kísérleteztek a UPIC digitális változatának 1.1-es verziójával. Próbálkozásaik eredménye az az öt tételes, két csatornán rögzített felvétel, amelynek a Blackest Ever Black címet adták.

Szándékaik szerint korlenyomatot szerettek volna készíteni, ezért első körben olyan képeket tápláltak a gépbe, amelyek szerintük jellemzően festik le a nyugati kultúra idiotizmusát és szörnyűségeit: erotikus képeket, francia desszerteket ábrázoló felvételeket (amelyeket ők egyszerűen „ételpornográfiának” tekintenek), földrajzi és mikroszkopikus képeket, a Madridban felrobbantott vonatot és egy nukleáris felhőt. A második körben pedig saját, konceptualista felfogású grafikáikat adagolták a UPIC-ba. Eztán már csak várni kellett a hatást.

Egy barátom egyszer világosan elmagyarázta, az elektroakusztikus és a digitális zene rajongói nem csupán azt élvezik, hogy milyen szép dallamok szólalnak meg egy adott instrumentumon, ők kifejezetten a kikevert hangokért, hangszínekért vannak oda. Ez, persze, még nem volna újdonság, hiszen a gitárok esetében is tudjuk, Knopfler játékában az a jó, hogy semmilyen effektet nem használ, míg Hendrixében az, hogy a végletekig torzítja a gitárhangot. Az analóg szintetizátorok, Moogok, Thereminek és más efféle szerkezetek kedvelői azonban szerelmesek magukba az elektronikus zajokba és zörejekbe. Ezért arathattak akkora sikert a hetvenes-nyolcvanas években a Kraftwerk azon felvételei is, amelyekben perceken keresztül csak egy oszcilloszkóp, egy ide-oda tekergetett rádió vagy egy Morse-távíró hanga szól.

Nos, Haswell és Hecker lemezét elsősorban nekik ajánlom. Ha a tradicionálisabb zenei műfajok emlőin nevelkedettek közül valaki mégis szeretné meghallgatni, javaslom, vagy a családot küldje el otthonról, vagy gondoskodjék arról, hogy a műélvezet ideje alatt kés, balta, húsklopfoló ne akadjon senki kezébe: könnyen Kék Fény lehet a vége. A Blackest Ever Black ugyanis nagyjából úgy szól, mint amikor a nyolcvanas években az ember azt a Polimer 60-ast, amire a Commodore 64-re írt Bombázd le Moszkvát! című játékot másolta, véletlenül a kétkazettással próbálná lejátszani. Jó, breakelni talán lehetne rá, de ennyi. Mindent egybevéve valószínűleg nem ez a lemez lesz az, amiről a legtöbbet kérnek majd a rádiós kívánságműsorokban.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Losonci Luca fagott diplomakoncertje"
C.P.E. BACH: B-dúr csellóverseny, H. 436
Koncertmester: G. Horváth László
A hallgató barátaiból alakult zenekar
FARAGÓ BÉLA: Tánczrend - 1. Zirkus Waltz, 2. Lassú Csárdás, 3. Passepied
SCHUMANN: Fantáziadarabok, op. 73
Kerek Erzsébet (zongora)
MILHAUD: René király kandallója, op. 205
Tóth Ágnes (fuvola), Adorjáni Csenge (oboa), Katrin Mátyás (klarinét), Südi Bálint (kürt)
Losonci Luca (fagott)

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
"A holdfény és Bach"
Bach Mindenkinek Fesztivál
FROBERGER: C-dúr toccata
BUXTEHUDE: Auf meinen lieben Gott - szvit
FRESCOBALDI: Toccata settima (Libro II)
KERLL: Canzona quarta
PACHELBEL: D-dúr fantázia
BUXTEHUDE: Nun lob, mein Seel', den Herren
FISCHER: Chaconne
ZACHOW: Nun komm der Heiden Heiland - partita
J.S. BACH: F-dúr partita

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Söndörgő:
Eredics Áron (prímtambura, tambura szamica, darbuka, ének), Eredics Benjámin (brácstambura, trombita, ének), Eredics Dávid (klarinét, szaxofon, kaval, prímtambura, basszprím-tambura, ének), Eredics Salamon (harmonika, furulya, hulusi, basszprím-tambura), Buzás Attila (tamburabőgő, csellótambura, tapan, ének)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Wiedemann Bernadett (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Magyar Rádió Énekkara (karigazgató Pad Zoltán)
Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató Dinyés Soma)
Vezényel: Vajda Gergely
MAHLER: III. (d-moll) szimfónia

19:30 : Budapest
Óbudai Társaskör

Karl Lorenz (hegedű), Dobozy Borbála (csembaló)
Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye
Koncertmester: Tfirst Péter
VIVALDI: Arsilda, regina di Ponto (Arsilda, Pontusz királynője), RV 700
SCHUBERT: A-dúr rondó, D.438
VIVALDI: F-dúr concerto három hegedűre, RV 551
HIDAS FRIGYES: Csembalóverseny
HÄNDEL: B-dúr concerto grosso, Op.6/7
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Kuti Ágnes, Megyesi Schwartz Lúcia, Horváth István, Bognár Szabolcs (ének)
Dr. Fodor Gabriella (zongora, orgona), Bajic Ágnes (zongora), Murin Jaroslav (mélyhegedű)
Szászi János (házigazda)
Pécsi Kamarakórus (karig.: Tillai Aurél)
Pécsi Egyetemi Kórus (karig.: dr. Lakner Tamás)
Pannon Filharmonikusok
vezényel: Tillai Aurél
"60 éves a Pécsi Kamarakórus"
VECCHI: Jó ez a fény
MONTEVERDI: Cor mio
SCHÜTZ: Ich bin eine rufende Stimme
JOHANN CHRISTOPH BACH: Ich lasse Dich nicht
ROSSINI: Salve o Vergine Maria
GRIEG: Ave maris stella
BRAHMS: Liebeslieder Walzer (részletek)
VIC NEES: Nuestra senora della soledade
JOHN RUTTER: Candlelight Carol
TILLAI AURÉL: Missa secunda – ősbemutató
KODÁLY: Budavári Te Deum
A mai nap
született:
1890 • Beniamino Gigli, énekes († 1957)
1890 • Lauritz Melchior, énekes († 1973)
1915 • Carelli (Krausz) Gábor, énekes († 1999)
1915 • Szvjatoszlav Richter, zongorista († 1997)