vissza a cimoldalra
2020-11-01
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11562)
A csapos közbeszól (95)

Régizene (4853)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4968)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4154)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4796)
Birgit Nilsson (43)
Pantheon (2748)
Verdi-felvételek (586)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62479)
Richard Strauss (751)
Kimernya? (3830)
Operett, mint színpadi műfaj (4571)
A MET felvételei (1309)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2082)
Franz Schmidt (3711)
Egyházi zene (229)
Rost Andrea (2055)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Máté-passió / Schiff
Varga Péter, 2007-04-12 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

2007. április 6.
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BACH: Máté-passió

Lothar Odinius - Evangélista
Oliver Widmer - Jézus
Ruth Ziesak, Monika Groop, Carsten Süß, Robert Holl
Nemzeti Énekkar
A Magyar Rádió Gyermekkórusa
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vez.: Schiff András

Két Máté-passiónak és egy János-passiónak adott helyet a húsvét előtti napokban a MűPa hangversenyterme. A legelőkelőbb dátumot a Schiff András vezényelte produkció kapta, nagypénteken hallhattuk. A nagy, polgári hangversenyszentélyben hangversenyszerűen, az elmúlt évszázadok előadói felállásával szólalt meg minden idők legnagyobb szakrális zeneműve, amely nemcsak egyszerűen előadandó zenei alkotás, hanem egy kihívás, amelyre előbb-utóbb minden, Bach iránt érdeklődő karmesternek válaszolnia kell.

Azok a karmesterek, akik ma modern zenekarral akarják megvalósítani e passiót, sokat tanulhatnak abból, amit régizenész kollegáik megvalósítottak az elmúlt évtizedekben. Jócskán csökkentett előadói létszám, élénkebb tempók; és máris beleilleszthető a mű a konvencionális hangversenyélet keretei közé. Most például ötvenegynéhány énekes a kórus(ok)ban, két-két nagybőgővel, három-három csellóval felálló zenekar(ok) - talán a még ide illő létszám felső határa.

Friss, gyors tempót kapott Schiffnél a nyitókórus, de emiatt a felelgetős jelleg elsikkadt, szinte egymás szavába vágva vitatkoztak Sion leányai. Nem segített az sem, hogy a két énekkar térben gyakorlatilag nem különült el. Ugyanígy hallhatóan kényelmetlenséget okozott előadóknak, hallgatóknak a korálokban, hogy Schiff sietős hozzáállása szinte lélegezni sem hagyta az énekeseket, még a koronás hangokon is alig volt megállás, így ha nem is késtek hallhatóan, valahogy mégis visszafogták a lendületet. A korálokra azután ez végig jellemző maradt, de később a kórus hozzászokott ehhez.

Sokszor az is zavarta a kórusok énekeseit, hogy az attacca, vagy a szólószámokba applikált belépések karmester-technikailag előkészítetlenek voltak, ez néha kisseb pontatlanságokat, néha egyszerűen súlytalanságot eredményezett. A vezénylés gyakran inkább látványos volt, különösen feltűnt ez olyankor, amikor például a szóló-, vagy két hangszerkíséretes áriák voltak soron continuóval. Nem igazán volt érthető az sem, miért állt a karmester egy kis orgona mögött, az a néhány akkord, amit egyes recitativókban bejátszott, inkább csak vizuális elemként funkcionált.

A zenekar úgy szólt, ahogy két modern kamarazenekarnak ilyenkor szólnia kell, arról nem tehetnek a zenészek, hogy a fuvoláik, angolkürtjeik teljesen más hangkaraktert képviselnek, mint a barokk fuvolák, vagy az oboa d'amorék.

Egy ilyen felállású kórus és zenekar mellett természetesen a szólistáknak sem kell régizene-specialistáknak lenniük. Viszont egységes volt a hat énekes, azonos - operai - stílusvilágot képviseltek, de minden túlzás nélkül, egy ilyen előadásba mindenképpen megfelelően illeszkedtek.
Az Evangelista, Lothar Odinius drámai hangvételt hozott, különlegesen emlékezetes marad a Jézus halálát kifejező felkiáltása. Ruth Ziesak szépen énekelte áriáit, Monika Groopnak bajai voltak a magas hangokkal, az Erbarme dich-ben még egy csúnya rácsúszást is sikerült bemutatnia. Oliver Widmer nagyon magas bariton hangszíne is feltűnő, Carsten Süß és Robert Holl pedig szépen illeszkedett a koncepcióba.

Ami a koncepcionális tévedések és kisebb hibák ellenére mégis összekovácsolta az előadást, az a karmester zenei intelligenciája volt, amely képes volt a sokféle zenei megoldásból összeálló művet egységes egészként felmutatni, ívbe foglalni a nyitókórus első hangjától a zárókórus utolsó hangjáig. Ez, és végeredményben az énekes és hangszeres előadók megszólalásának általánosan magas színvonala megengedte, hogy a mű hasson.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Szemere Zita, Balga Gabriella, Pataky Dániel, Fried Péter
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Madaras Gergely
Haydn: e-moll („Gyász”) szimfónia, Hob. I:44
Haydn: Nelson-mise (Missa in angustiis), Hob. XXII:11
A mai nap
született:
1902 • Eugen Jochum, karmester († 1987)
1923 • Victoria de Los Angeles, énekes († 2005)
elhunyt:
1983 • Anthony van Hoboken, zenetudós (sz. 1887)
1986 • Lukács Miklós, karmester (sz. 1905)