vissza a cimoldalra
2020-07-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11537)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (710)
Régizene (3425)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3974)
Élő közvetítések (8501)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4864)
Operett, mint színpadi műfaj (4383)
Lehár Ferenc (715)
Pantheon (2695)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1979)
Opernglas, avagy operai távcső... (20522)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1433)
Sass Sylvia (478)
Antonin Dvorak (199)
A nap képe (2213)
Franz Schmidt (3640)
Jazz (79)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Német ábránd (Sass Sylvia / Wagner, R. Strauss)
- zéta -, 2007-03-09 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Német ábránd (Sass Sylvia / Wagner, R. Strauss) WAGNER-áriák és -dalok
R. STRAUSS zenekari dalai

Sass Sylvia - ének
A Magyar Állami Operaház Zenekara
Magyar Állami Hangversenyzenekar
Vez.: Kórodi András és Kovács János

Hungaroton
HCD 32439

Rövid időn belül harmadszor találkozom a Sass Sylvia-rejtéllyel, bár a teljes megoldáshoz most sem jutottam, talán egyre közelítem azt. Miről is van szó? A 70-es években feltűnt tündöklő tehetségű ifjú szoprán, Sass Sylvia meglepően rövid operai pályájáról.

Újra kiadott lemezei kapcsán az alábbiakra jutottam: Sass indokolatlanul korán és rendkívül intenzíven kezdett megterhelő szerepek birtoklásába. Szinte azonnal elénekelte az irodalom legnehezebb drámai szoprán szólamait (Lady Macbeth, Tosca stb.). A tanulási szakasz bizonyos fázisainak átugrása technikai problémákat eredményezett, melyek eleinte nem voltak számottevőek, ám az idők során egyre erősödtek.

A helyzet most tovább árnyalódhat, mert a Hungaroton ezúttal a művésznő német repertoárjából válogatott. A felvétel első felében Richard Wagner-áriákat és -dalokat hallhatunk. A felvételhez tudni illik, hogy Sass Az istenek alkonya egyik kisebb szerepén kívül sosem énekelte színpadon a német mester műveit. A felvétel idején huszonhat esztendős volt.

A Tannhäuser híres Csarnokáriájával indul a lemez. Sass elsősorban a részlet diadalmas arculatát hangsúlyozza , míg az elgondolkodóbb sorok előadásában kissé elsikkadnak. Már itt feltűnik, hogy a megterhelő magasságokat fermátaszerűen, elég agresszíven szólaltatja meg. Erzsébet másik jelenete a harmadik felvonásbeli Ima. A szinte végig csendes recitálással zajló zenébe időnként egy-egy (enyhén) súlyosabb dallamív keveredik. Sass azonban ezeket a részleteket nagyon markánsan, a többitől jóval elütőbb forte hangon szólaltatja meg, majd ismét visszatér a csendes suttogáshoz. A hangok ilyetén szétválogatása idegen Wagnertől.

A Trisztán és Izoldából következik Izolda szerelmi halála. A művésznő e részletben meglepően igyekszik a konvenciók mentén haladni. A szándék egy viszonylag egységes és szép felvételt eredményezett, adós ugyan a mélyebb érzések kibontásával, de ez az előadó életkorában nem is igen várható el.

A bolygó hollandiból Senta-balladájában érezzük leginkább, hogy Sass hangjától mennyire idegen a wagneri hangütés. A nagy ívű és igazán mély emóciókat megmozgató részlethez jelentősen (és természetellenesen) sötétíti a hangját. A többi felvételen is feltűnik, de itt a legszembetűnőbb, hogy az énekesnő hangképzése nem igazán kedvez a német szövegnek. Mindezek ellenére a felvételen pontosan hozza a szükséges drámai hatást.

Az eddigiek tehát a vártaknak megfelelően alakultak, viszont az ugyanekkor rögzített Wesendonck-dalokkal meglepően más a helyzet. A nagy tapasztalatot igénylő dalokat Sass ugyanis rendkívül éretten szólaltatja meg. Muzikalitása hallhatóan átsegíti a döccenőkön, és mély líraisággal bontja ki a dalokat. A felvétel talán a művésznő pályájának egyik koronája lehetne.

Az eddigi felvételeken a Magyar Állami Operaház Zenekara (s a Bolygó-részletben Nőikara) működött közre, a mindig stílusérzékeny mester, Kórodi András pontos és szabatos vezényletével.

A lemez második fele tizenkilenc évvel később készült. Az énekesnő ezalatt üstökösszerű pályát futott be, a gyors és rendkívüli fénnyel járó felizzást fokozatos hanyatlás és halványodás követte. Negyvenöt esztendősen már egy tapasztalt asszony állt a mikrofonok előtt, hogy - a Magyar Állami Hangversenyzenekar kíséretében, Kovács János ihletett dirigálásával - Richard Strauss hét zenekari dalát rögzítse.

S bár az életkor változásával talán az összetett gondolati és zenei világot jelentő dalok értelmezése mindenképpen könnyebb, megszólaltatásuk a bekövetkezett technikai hanyatlás folytán mégis nehezebb. Ez leginkább a Frühlingsfeier (Tavaszünnep) című dalon hallatszik meg. A technikai szempontból talán könnyebb számok közül talán a Winterweihe (Télavatás) és a Morgen! (Reggel!) csendes líráját sikerült legszebben megtalálnia.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
elhunyt:
1910 • Marius Petipa, koreográfus (sz. 1818)