vissza a cimoldalra
2018-12-11
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61397)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4125)
Társművészetek (1283)
Haladjunk tovább... (216)
Kedvenc előadók (2825)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11296)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9486)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3021)
Polgár László (267)
Abbado – az ember (153)
Franz Schubert (309)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1544)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1190)
Franz Schmidt (3241)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (962)
Erkel Ferenc (1053)
Haspók (1258)
Élő közvetítések (7595)
A díjakról általában (1045)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (803)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2635)
Pitti Katalin (823)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Bakfark hangja (Kórusművek lantátiratai)
Varga Péter, 2007-03-02 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

The Voice Of Bakfark The Voice Of Bakfark
DESPREZ, CLEMENS NON PAPA, ARCADELT stb. énekes kompozíciói, BAKFARK BÁLINT-lantfeldolgozások
Voces Aequales
Győri István - lant
Hungaroton
HCD 32308

Bakfark neve jóval ismertebb műveinél. Azt már sikerült a köztudatba sulykolni, hogy létezett, és nagy művésze volt hangszerének, azt már kevésbé, miből is állt ez a nagy művészet. Az igaz, hogy Benkő Dániel három évtizede lemezre játszotta összes művét, de a hetvenes évek vége felé indult projekt felújított CD-kiadása is már húsz éves. Ezen túl azonban nem lehet mondani, hogy a darabok különösebben gyakori szereplői lennének koncerteknek, lemezeknek. Az meg több mint érdekes, hogy a maga korában valóban a legnagyobbaknak kijáró elismeréseket szerzett alkotó ma a nemzetközi hanglemezpiacon sem nagyon fellelhető név. Az ok talán paradox módon éppen az, amiért Bakfark saját korában is hírnevét szerezte: magasrendű, a kor átlagos lanttechnikai követelményeit messze maghaladó művei. Sokat kívánnak előadótól, hallgatótól egyaránt. Nem egyszerű táncocskák. És nem is lehet egyszerűen vokális művek lantfeldolgozásainak tekinteni ezeket a darabokat.

Mesterünk korának ünnepelt zenészei igazából a többszólamú kórusművek szerzői voltak. A lantosok csak akkor érhettek a közelükbe, ha ugyanolyan gazdag szólamszövésű anyagot tudtak bemutatni hangszerükön, mint amazok. De nehéz dolguk volt, a lant nem igazán alkalmas polifon játékra. Ezért csaltak: egyszerűsítettek, a polifon szólammozgást csak néhány akkorddal jelezték, az eredeti műből csupán két-három szólamot megtartva. Szerencséjükre viszont a mai értelemben vett eredetiség akkor nem volt fontos, ezért a művek lehettek ismert szerzők kórusműveinek áttételei lantra. Bakfark éppen abban volt nagy, hogy bizony mindvégig igyekezett nagyon hű maradni az eredeti zenei szövethez. Akár négy-öt szólam esetében is mindent bemutatott, nyílt lapokkal játszott. Ehhez járultak még harmóniai merészségei, amelyeket itt-ott alkalmazott az átírás során, és virtuóz díszítéstechnikája is.

Az idő mára megérett egy újabb Bakfark-lemezre, ha nem is összkiadásra. Viszont lehet, hogy egy tiszta lantanyag ma már nem igazán vonzó. Jó ötlet a vokális eredeti művek és a Bakfark-kompozíciók társítása. Talán csak egy-két letét hiányzik más szerzőktől, hogy azt is halljuk, mivel tudott többet náluk az erdélyi szász származású magyar mester. Lehet, hogy ez tanulságosabb hozzátétel lett volna a lemez anyagához, mint olyan misetételek bemutatása, amelyeket más szerzők komponáltak társaik Bakfark által is feldolgozott világi chansonjainak témáira.

De a koncepció helyes, már csak egy jó énekegyüttes kell a megvalósításához, amely stílusosan prezentálja a kórusműveket. Adva van ehhez szerencsére a Voces Aequales. És kell egy jó lantos, akire mégiscsak az egész épül, úgy hívják: Győri István.

Bakfark két lantkönyvet adott ki, az egyiket Lyonban 1553-ban, a másikat Krakkóban 1565-ben. A fáma szerint azok a kéziratok, amelyeket Padovában halála előtt elégetett - vagy valószínűbben halála után a hatóságok a pestis elleni védekezésképp elégettek - még ezeknél is magasabb színvonalat képviseltek.

Felvonulnak tehát a kor jeles mesteri Josquintől, Clemens non Papán át, Arcadeltig, Sermisyig, Créquillonig. Világi és egyházi művek, chansonok, és a kissé idegen három misetétel. A kórus szépen énekli ezeket, tisztán, és olyan hangvétellel, amelyet ma stílusosnak tartunk. Ennek része az is, hogy csak férfiakat hallunk, egyenes hangon, nagyon összeforrottan énekelni. Kicsit komolynak tűnik a hozzáállás a könnyed, szerelmes szövegű dalokhoz, de jellemző a korra, hogy - mint már említettem - ugyanezen zenei témák akár misetételekben is feltűnhettek, tehát feldolgozásuk így is a komoly, magas művészetet képviselte. Összességében az előadók messze többet nyújtanak, mint hogy csak bemutassák az előzőleg lanton feljátszott mű eredeti változatát.

Győri megtartja ugyanazt a komoly hangvételt, hiszen Bakfark azt igyekezett bizonyítani, egy hangszeres zenész is teljes értékű tagja a kora alkotó művésztársadalmának. Ez az alapkoncepciót erősíti: ha Bakfark arra törekedett, hogy a kórusműveket minél hűbben tegye át hangszerére, ennek az előadásban is tükröződnie kell. A szólista és az együttes tehát összegezve tudását olyan elgondolkodtató és szép, reneszánsz zenét tartalmazó lemezzel jelentkezett, amely legmagasabb rendű formájában mutatja be a Palestrina és Lassus előtti muzsikát.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Csalog Gábor tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Szabó Judit tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Zeneakadémia Kortárs Ensemble
Közreműködnek: a Zeneakadémia hallgatói
Mark Simpson szerzői estje
MARK SIMPSON: Septet
MARK SIMPSON: Un regalo
MARK SIMPSON: Echoes and Embers
MARK SIMPSON: Lethe
MARK SIMPSON: Barkham Fantasy
MARK SIMPSON: Darkness Moves
MARK SIMPSON: Straw Dogs

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Piotr Anderszewski (zongora)
J.S. BACH: Das wohltemperierte Klavier (II. kötet), BWV 870-893
WEBERN: Zongoravariációk, op. 27
BEETHOVEN: Diabelli-variációk, op. 120
A mai nap
született:
1803 • Hector Berlioz, zeneszerző († 1869)
1908 • Elliott Carter, zeneszerző († 2012)