vissza a cimoldalra
2020-09-29
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11553)
A csapos közbeszól (95)

Társművészetek (2109)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (99)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62459)
Kolonits Klára (1183)
Eiffel Műhelyház (294)
Joan Sutherland - La Stupenda (121)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4114)
Zenetörténet (295)
Régizene (4463)
A MET felvételei (1216)
Operett, mint színpadi műfaj (4557)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4937)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4747)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (309)
Callas (454)
Bartók Béla szellemisége (284)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Bakfark hangja (Kórusművek lantátiratai)
Varga Péter, 2007-03-02 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

The Voice Of Bakfark The Voice Of Bakfark
DESPREZ, CLEMENS NON PAPA, ARCADELT stb. énekes kompozíciói, BAKFARK BÁLINT-lantfeldolgozások
Voces Aequales
Győri István - lant
Hungaroton
HCD 32308

Bakfark neve jóval ismertebb műveinél. Azt már sikerült a köztudatba sulykolni, hogy létezett, és nagy művésze volt hangszerének, azt már kevésbé, miből is állt ez a nagy művészet. Az igaz, hogy Benkő Dániel három évtizede lemezre játszotta összes művét, de a hetvenes évek vége felé indult projekt felújított CD-kiadása is már húsz éves. Ezen túl azonban nem lehet mondani, hogy a darabok különösebben gyakori szereplői lennének koncerteknek, lemezeknek. Az meg több mint érdekes, hogy a maga korában valóban a legnagyobbaknak kijáró elismeréseket szerzett alkotó ma a nemzetközi hanglemezpiacon sem nagyon fellelhető név. Az ok talán paradox módon éppen az, amiért Bakfark saját korában is hírnevét szerezte: magasrendű, a kor átlagos lanttechnikai követelményeit messze maghaladó művei. Sokat kívánnak előadótól, hallgatótól egyaránt. Nem egyszerű táncocskák. És nem is lehet egyszerűen vokális művek lantfeldolgozásainak tekinteni ezeket a darabokat.

Mesterünk korának ünnepelt zenészei igazából a többszólamú kórusművek szerzői voltak. A lantosok csak akkor érhettek a közelükbe, ha ugyanolyan gazdag szólamszövésű anyagot tudtak bemutatni hangszerükön, mint amazok. De nehéz dolguk volt, a lant nem igazán alkalmas polifon játékra. Ezért csaltak: egyszerűsítettek, a polifon szólammozgást csak néhány akkorddal jelezték, az eredeti műből csupán két-három szólamot megtartva. Szerencséjükre viszont a mai értelemben vett eredetiség akkor nem volt fontos, ezért a művek lehettek ismert szerzők kórusműveinek áttételei lantra. Bakfark éppen abban volt nagy, hogy bizony mindvégig igyekezett nagyon hű maradni az eredeti zenei szövethez. Akár négy-öt szólam esetében is mindent bemutatott, nyílt lapokkal játszott. Ehhez járultak még harmóniai merészségei, amelyeket itt-ott alkalmazott az átírás során, és virtuóz díszítéstechnikája is.

Az idő mára megérett egy újabb Bakfark-lemezre, ha nem is összkiadásra. Viszont lehet, hogy egy tiszta lantanyag ma már nem igazán vonzó. Jó ötlet a vokális eredeti művek és a Bakfark-kompozíciók társítása. Talán csak egy-két letét hiányzik más szerzőktől, hogy azt is halljuk, mivel tudott többet náluk az erdélyi szász származású magyar mester. Lehet, hogy ez tanulságosabb hozzátétel lett volna a lemez anyagához, mint olyan misetételek bemutatása, amelyeket más szerzők komponáltak társaik Bakfark által is feldolgozott világi chansonjainak témáira.

De a koncepció helyes, már csak egy jó énekegyüttes kell a megvalósításához, amely stílusosan prezentálja a kórusműveket. Adva van ehhez szerencsére a Voces Aequales. És kell egy jó lantos, akire mégiscsak az egész épül, úgy hívják: Győri István.

Bakfark két lantkönyvet adott ki, az egyiket Lyonban 1553-ban, a másikat Krakkóban 1565-ben. A fáma szerint azok a kéziratok, amelyeket Padovában halála előtt elégetett - vagy valószínűbben halála után a hatóságok a pestis elleni védekezésképp elégettek - még ezeknél is magasabb színvonalat képviseltek.

Felvonulnak tehát a kor jeles mesteri Josquintől, Clemens non Papán át, Arcadeltig, Sermisyig, Créquillonig. Világi és egyházi művek, chansonok, és a kissé idegen három misetétel. A kórus szépen énekli ezeket, tisztán, és olyan hangvétellel, amelyet ma stílusosnak tartunk. Ennek része az is, hogy csak férfiakat hallunk, egyenes hangon, nagyon összeforrottan énekelni. Kicsit komolynak tűnik a hozzáállás a könnyed, szerelmes szövegű dalokhoz, de jellemző a korra, hogy - mint már említettem - ugyanezen zenei témák akár misetételekben is feltűnhettek, tehát feldolgozásuk így is a komoly, magas művészetet képviselte. Összességében az előadók messze többet nyújtanak, mint hogy csak bemutassák az előzőleg lanton feljátszott mű eredeti változatát.

Győri megtartja ugyanazt a komoly hangvételt, hiszen Bakfark azt igyekezett bizonyítani, egy hangszeres zenész is teljes értékű tagja a kora alkotó művésztársadalmának. Ez az alapkoncepciót erősíti: ha Bakfark arra törekedett, hogy a kórusműveket minél hűbben tegye át hangszerére, ennek az előadásban is tükröződnie kell. A szólista és az együttes tehát összegezve tudását olyan elgondolkodtató és szép, reneszánsz zenét tartalmazó lemezzel jelentkezett, amely legmagasabb rendű formájában mutatja be a Palestrina és Lassus előtti muzsikát.

Hírek
• Most Budapesten is ingyen hallhatják a Fesztiválzenekart
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szenthelyi Miklós zeneakadémiai osztályának hallgatói
Mozart: C-dúr concertone két hegedűre és zenekarra, K. 190 – 1. Allegro spiritoso
Paulik Lídia, Zemplényi Zsófia (hegedű)
Lalo: Spanyol szimfónia, op. 21 – 1. Allegro non troppo
ifj. Mága Zoltán (hegedű)
Csajkovszkij: Hat darab, op. 51 – 6. Valse sentimentale (átirat)
Bruch: Skót fantázia, op. 46 – 4. Finale. Allegro guerriero
Kuti Róbert (hegedű)
Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny, op. 35 – 1. Allegro moderato
Bácsy-Schwartz Zoltán (hegedű)
Mozart: „Deh, vieni alla finestra” – Don Giovanni szerenádja a Don Giovanni második felvonásából
Bizet: „Votre toast, je peux vous le rendre… Toreador, en garde” – Escamillo Torreádor-dala a Carmen második felvonásából
Szenthelyi Krisztián (ének)
Brahms: D-dúr hegedűverseny, op. 77 – 2. Adagio, 3. Allegro giocoso, ma non troppo vivace
Korb Vanessza (hegedű)
Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny, op. 35 – 2. Canzonetta. Andante, 3. Finale. Allegro vivacissimo
Hodos Dániel (hegedű)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Szenthelyi Miklós

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bogányi Gergely (zongora)
Chopin: Bolero, op. 19
Chopin: E-dúr scherzo, op. 54
Chopin: Berceuse, op. 57
Chopin: Tarantella, op. 43
Chopin: Asz-dúr „Polonéz-fantázia”, op. 61
Liszt: Mazeppa - transzcendens etűd
Műsorváltozás
A mai nap
született:
1930 • Richard Bonynge, karmester
1942 • Jean-Luc Ponty, jazz-muzsikus