vissza a cimoldalra
2018-07-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60961)
Momus társalgó (6347)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7303)
Udvardy Tibor (190)
Operett, mint színpadi műfaj (3639)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2807)
Erkel Színház (9443)
A díjakról általában (1027)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (941)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1442)
Franz Schmidt (3155)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (950)
Marton Éva (745)
Verdi-felvételek (539)
Balett-, és Táncművészet (5529)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4306)
Palcsó Sándor (220)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2603)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Dalolj nekem! - CCLVI / XXI.
Kerékgyártó György - Szűcs József, 2006-08-19 [ Dalolj nekem ]
nyomtatóbarát változat

Bevezető Ki kicsoda? Az előző részek tartalma Az előző részek


Dalolj nekem! Beatriz Valente nagybátyjának elitül luxus kunyhója a hegyek között. Az egyik polcon katonás rendben teli narancsdzsemes üvegek, a másikon kortárs svéd népköltészeti antológiák és kötetek állnak. Alejandro hanyatt fekve hangosan felolvas magának az egyik könyvből:

    "Vadászni jó,
    ha hull a hó,
    kínál sok zsákmányt a fauna.
    De bőrünk ázik,
    lábunk átfázik -
    kár, hogy nem svéd a szauna."

Ebben a pillanatban belép Beatriz. Alejandro lecsapja a könyvet, és ugrana Beatriz nyakába, de a gipsz nem engedi mozogni: orra esik.
    - Oh, Alejandro! - sikolt fel Beatriz.
    - Oh, Beatriz - nyögi Alejandro.
    - Miért nem veszed le azt a gipszet, drága Alejandro? Hiszen már nem kell színlelned.
    - Az igaz - feleli Alejandro -, de akkor hogyan gyönyörködhetnék abban, amit a gipszre festettél?
    - Oh, édes! - sóhajt fel Beatriz. - Ettél valamit?
    - Nem, sajnos nem találtam a konzervnyitót.

    - Oh, szegénykém! Ülj csak le, majd én főzök neked. Narancsfőzeléket vagy kávélevest kívánsz inkább?
    - Narancsfőzeléket - feleli Alejandro, és visszafekszik az ágyra. Elmereng. - Vajon mi lehet most a Teatro Bodeguitóban?
    - A legjobbkor jöttél el onnan, drága Alejandro - mondja Beatriz, miközben felbont egy dzsemes üveget a főzelékhez. - Minden a feje tetején áll. Apád most El Fanaticóval van elfoglalva, így észre sem vette, hogy elszöktél.
    - Oh, vajon mikor térhetek vissza? - kérdezi egészen elfátyolosodott hangon Alejandro.
    Beatriz megfordul, otthagyja a tűzhelyre rakott ételt, odalép a férfihoz, megsimogatja az arcát, és megcsókolja a homlokát.
    - Bízzál, édes Alejandro, bízzál!
    - Jó - feleli Alejandro magához térve. - De te meg vigyázzál, mert kezd leégni a narancsdzsem.

    - (Reklám) -

Don Diego elitül luxus dolgozószobája. A don értetlenül áll a telefonnal a kezében.
    - Megbocsáss, hogy érted azt, hogy nincs sehol? - kérdezi nagyon gyanús nyugalommal.
    - Kerestük mindenütt - feleli a vonal túlsó végén Esteban Fuentes. - A színházban, otthon, a városban, de hasztalan. Alejandro eltűnt.
    A don vesz egy nagy levegőt, majd teljes tüdőből ordítani kezd.
    - Eltűnik a fiam, és nekem kell megtudnom utoljára?
    - Megbocsáss, kérlek, don Diego, de neked szóltam először.
    - És mi az, hogy eltűnt? - tajtékzik az Aranzabal család feje. - Rád bíztam, nem? Nem tudsz vigyázni egy gyerekre?
    - Már megbocsáss - sértődik meg a direktor -, de elég nagy fiú már.
    - És egyáltalán hova tűnt? - üvölt tovább a don, aztán átsuhan az agyán a felismerés, elkomorul és azt mondja. - El Fanatico! El Fanatico elrabolta a fiamat!

    - (Reklám, majd bukmékerek félórája, SMS-fogadásokkal a Castro család jövőképéről) -

Gloria öltözője a Teatro Bodeguitóban. A próbanap végén vagyunk, mindenki pihenni készülődik. Egyszer csak halkan kopognak az ajtón.
    - Tessék - feleli szelíden Gloria.
    Az ifjú Francisco Ferrer lép be szemét lesütve.
    - Bocsásson meg a zavarásért - mondja halkan. - Bocsánatot kérni jöttem.
    - Oh, hiszen ön nem bántott meg engem - mondja Gloria ártatlanul.
    - De igen, igen - ellenkezik Francisco.
    - De nem.
    - De igen.
    - De nem.
    - De igen - mondja Francisco, és térdre rogy Gloria előtt. - Bocsásson meg, kérem, mert én kételkedtem önben.
    - Ugyan! - veti oda Gloria.
    - De - rebegi tragikusan az ifjú. - Én azt hittem egy percig, hogy ön és ez az El Fanatico… Hogy a hírek igazak…

    - Azonnal álljon fel! - ragadja meg a fiút Gloria.
    - Nem, én itt térdelni akarok a bocsánatáért.
    - Nagyon nehéz nekem tartanom magát.
    - Mit bánom én, milyen kínt kell kiállni, én itt térdelek, amíg meg nem bocsát.
    - Francisco, hogy is gondolhatott ilyet - nyögi Gloria, miközben próbálja talpra rángatni az ifjút. - Nem tudom, ki az az El Fanatico. A csokraival és a leveleivel üldöz, de én soha nem viszonoztam a kedvességét. Ez az El Fanatico a rajongásával most besározta az én nevemet.

    - Ó, az álnok! - kiált fel a térdelő Francisco. - Csak kapnám el! Boxerrel zúznám össze a retináját, hogy pirosszem-effektusa legyen!
    - De…
    - Tengerészcsomót kötnék a hangszálaira, sterilizálatlan ollóval manikűröztetném…
    - Kérem…
    - Perforálnám a vakbelét, tyúkszemet növesztenék a talpára, lumbágót* rakatnék a derekába, mindegy, csak borzasztóan fájjon neki.
    - Francisco!
    - Bocsásson meg, drága Gloria - ocsúdik fel a férfi. - Bocsásson meg, hogy elragadott a hév! De tudja meg, kegyed mindennél fontosabb számomra!

Vége a CCLVI / XXI. résznek
(Tartsanak velünk a jövő héten is, mert a következő epizódban eddig még soha nem látott jeleneteket olvashatnak!)


  * A szerzők ezúton közlik, hogy "nálunk úgy mondják: lumbaho".
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1927 • Kurt Masur, karmester († 2015)
1954 • Hollós Máté, zeneszerző