vissza a cimoldalra
2017-11-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60139)
Momus társalgó (6274)
Milyen zenét hallgatsz most? (24979)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2421)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2414)
Operett, mint színpadi műfaj (3364)
Pantheon (2144)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (367)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1179)
Franz Schmidt (2957)
Brahms, Johannes (155)
Kimernya? (2593)
Élő közvetítések (6685)
Erkel Színház (8513)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4105)
Bartók Béla szellemisége (234)
Momus-játék (5366)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1127)
Giacomo Meyerbeer (650)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Dalolj nekem! - CCLVI / XX.
Kerékgyártó György - Szűcs József, 2006-08-12 [ Dalolj nekem ]
nyomtatóbarát változat

Bevezető Ki kicsoda? Az előző részek tartalma Az előző részek


Dalolj nekem! Az Esperanza-család háza. A szalonban don Rafael izgatottan járkál föl s alá, donna Maria kezét az ölébe fektetve szelíden mereng maga elé. A legizgatottabb Gloria, aki minden pillanatban kiles az ablakon.
    - Késik!* Micsoda arcátlanság! - morog a don. - Az embernek annyi dolga volna…
    - Ugyan, drága apu, hiszen van még idő. - Ebben a pillanatban motorzaj hallatszik kintről. - Már itt is vannak. Látod, drága, apu, csak ennyit kellett várni.

Gloria kisiet az ajtón, de nem kell messzire mennie, a bejárati ajtóban már ott áll Rosaura, mögötte a bőröndöket cipelő Manuellel.
    - Édes Rosaura! - kiáltja Gloria.
    - Édes Gloria! - kiáltja Rosaura.
    Az unokahúg tiszteletteljesen üdvözli a ház urát és asszonyát is, akik elmosolyodnak az unokatestvéri öröm láttán, és magukra hagyják a fiatalokat.
    - De boldog vagyok, hogy látlak - lelkendezik Gloria. - Úgy féltem, hogy nem jössz.
    - Szerencsére apu jobban lett. Igaz, csak pillanatnyi, de azért nagy öröm ez a mi életünkben - mondja fejét leszegve Rosaura.

    Mielőtt Gloria válaszolni tudna, belép Lucecíta, a fekete bőrű dajka.
    - A naccsága kűddött ozsonnára egy kis naran'dzsemet meg holland kakajót - mondja, leteszi a tálcát, majd távozás előtt még rámosolyog Gloriára. - Egyem a zuzádat, virágszálam, de szép piros pozsgásos a képed.
    - Hogy értette, hogy holland kakaó? - kérdezi Rosaura, amint Lucecíta eltűnik.
    - Ne is törődj vele, drága Rosaura, ezek az európaiak szeretnek mindent magukról elnevezni, amit máshonnan raboltak össze. Inkább azt mondd el, hogy értetted, hogy édesapád állapota csak pillanatnyi öröm az életetekben?
    - Oh, ne is kérdezd! - sóhajt fel Rosaura. - Apu betegsége rengeteg pénzünket elvitte. Szerettem volna elhelyezkedni kávészedőként vagy szivarsodróként, mert, tudod, a mi környékünkön csak ez a két munka van. De nem lehet, ó, nem lehet!
    A szegény lány zokogásban tör ki. Gloria átöleli, nyugtatgatja.
    - Ne sírj! Mi a baj? Miért nem helyezkedhetsz el?
    - Oh, elmondani sem merem, mert olyan borzalmas!

    - Kérlek, mondd el!
    - Nekem nincs tapintásom.
    - Oh! - szörnyed el Gloria, de megőrzi lélekjelenlétét. - Mi történt?
    - Egy szerencsétlen baleset - feleli Rosaura. - Amikor Grönlandon nyaraltunk, ráfagyott a kezem az ajtókilincse. Azóta nem érzek semmit az ujjbegyeimmel! Oh, borzalom!
    - Ne sírj - nyugtatja őt Gloria. - Pénzünk nekünk sincs, mert mi meg tönkrementünk. De szervezek nektek egy jótékonysági dalestet. Jó lesz?
    - Oh, nagyon - feleli szemérmesen Rosaura. - Igazán köszönöm.
    - Ugyan! Gyere, megmutatom, hogy kell enni adni Lope de Vegának. Csak vigyázz, nehogy megmarjon!
    - Teljesen mindegy - feleli Rosaura. - Úgysem érzek semmit az ujjbegyeimmel.

    - (Egy ujjbegyprotézis reklámja a helyi gyógyszergyártók szövetségének ajánlásával, utána kávéhirdetés) -

A Teatro Bodeguito kerti színésztársalgója Santa Playán. Francisco Ferrer szomorúan tekint maga elé, közben egy kávéscsészét babrál az asztalon. A csészében olyan kávé gőzölög, amilyet az előbb a reklámban mutattak. Dolores Gutiérrez érkezik, hatalmas iratköteggel a hóna alatt.
    - Hát magát mi lelte? - kérdi megtorpanva a fiatalember előtt.
    - Ó, Dolores! - feleli Francisco. - Ön mindig olyan jó volt hozzám. Hát lehetséges ez?
    - Mire gondol?
    - Olvastam az újságokat. Ez az El Fanatico! Nem tudom elhinni. De magam is láttam a virágcsokrot. Most mitévő legyek?
    - Ugyan, Francisco - mosolyodik el Dolores. - Hát mit súg a szíve?
    Francisco arca hirtelen felderül.
    - Igaza van - lelkendezik. - Az lehetelten, hogy Gloria ilyet tegyen, hiszen ő olyan ártatlan.
    - Na, látja - bólint Dolores. - Akkor most menjen ki a mosdóba, mert lekávézta a nyakkendőjét.

    - (Reklám) -

Néhány perccel az előbbi jelenet után a Teatro Bodeguitóban. Doloresszel Esteban Fuentes jön szembe.
    - Küldd be Alejandrót, beszélni akarok vele - mondja az igazgató.
    Az asszisztens elcsodálkozik.
    - Alejandro nincs a próbán. Mindenki úgy tudja, nálad van.
    - Nálam, nálam! - fakad ki az igazgató. - Mit keresne nálam?
    - Hát beszélni akarsz vele, nem?
    - Ez igaz. De akkor miért nincs nálam?
    - Mert nincs itt - feleli Dolores.
    - Ez is igaz - mondja eltöprengve Fuentes. - Kerítsd elő nekem, beszélni akarok vele.
    - De Alejandro nincs a próbán. Mindenki úgy tudja, nálad van.
    Az igazgató üveges tekintettel mered Doloresre.
    - Nem vitatkozom - mondja. - Kerítsd elő!
    Alig egy fél óra kutatás után a Teatro Bodegutióban már mindenki arról beszél, hogy Alejandro Aranzabal nincs sem a színházban, sem a lakásán, de még a városban sem. Nyomtalanul eltűnt…

Vége a CCLVI / XX. résznek
(Tartsanak velünk a jövő héten is, mert a következő epizódban eddig még soha nem látott jeleneteket olvashatnak!)


  * A szerzők ezúton közlik, hogy vágányzár volt, ezért a szerelvény mellékvonalon közlekedett, de mivel a késés nem haladta meg az egy órát, a vasúttársaság mentesül az utazóközönség kártérítése alól.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Belvárosi Főplébánia Templom

"Belvárosi orgonakoncertek"

17:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Borbényi Dániel (gitár), Hegyi Zoltán (bőgő), Kárpáti Benedek (dob)
"Hangulatkoncert"

18:00 : Budapest
Stefánia Palota

Budapest Helyőrség Zenekar fúvószene koncertje

18:30 : Budapest
Jézus Szíve Jezsuita templom

Jótékonysági gálakoncert az orgona felújításának javára

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Accord Quartet:
Mező Péter, Veér Csongor (hegedű), Kondor Péter (brácsa), Ölveti Mátyás (cselló)
KODÁLY: 1. vonósnégyes, Op.2
KODÁLY: Szerenád, Op.12
KODÁLY: 2. vonósnégyes, Op.10

19:00 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

"Moszkva Napok Budapesten" - Opera Show

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

English Chamber Orchestra
Vezényel és hegedűn közreműködik: Julian Rachlin
BEETHOVEN: Coriolan – nyitány, Op.62
BEETHOVEN: D-dúr hegedűverseny, Op.61
BEETHOVEN: 7. (A-dúr) szimfónia, Op.92
A mai nap
történt:
1928 • A Bolero bemutatója (Párizs)
született:
1458 • Jacob Obrecht, zeneszerző († 1505)
1710 • Wilhelm Friedemann Bach, zeneszerző († 1784)
1901 • Joaquin Rodrigo, zeneszerző († 1999)
1913 • Benjamin Britten, zeneszerző († 1976)
1951 • Kent Nagano, karmester
1962 • Sumi Jo, énekes
elhunyt:
2007 • Maurice Béjart, koreográfus (sz. 1927)