vissza a cimoldalra
2018-07-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60969)
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1445)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (952)
A díjakról általában (1033)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4309)
Operett, mint színpadi műfaj (3648)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (633)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2811)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (746)
Élő közvetítések (7310)
Balett-, és Táncművészet (5534)
Franz Schmidt (3156)
Gaetano Donizetti (951)
Miklósa Erika (1224)
Kedvenc magyar operaelőadók (1085)
Momus-játék (5503)
Kimernya? (2729)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Dalolj nekem! - CCLVI / XX.
Kerékgyártó György - Szűcs József, 2006-08-12 [ Dalolj nekem ]
nyomtatóbarát változat

Bevezető Ki kicsoda? Az előző részek tartalma Az előző részek


Dalolj nekem! Az Esperanza-család háza. A szalonban don Rafael izgatottan járkál föl s alá, donna Maria kezét az ölébe fektetve szelíden mereng maga elé. A legizgatottabb Gloria, aki minden pillanatban kiles az ablakon.
    - Késik!* Micsoda arcátlanság! - morog a don. - Az embernek annyi dolga volna…
    - Ugyan, drága apu, hiszen van még idő. - Ebben a pillanatban motorzaj hallatszik kintről. - Már itt is vannak. Látod, drága, apu, csak ennyit kellett várni.

Gloria kisiet az ajtón, de nem kell messzire mennie, a bejárati ajtóban már ott áll Rosaura, mögötte a bőröndöket cipelő Manuellel.
    - Édes Rosaura! - kiáltja Gloria.
    - Édes Gloria! - kiáltja Rosaura.
    Az unokahúg tiszteletteljesen üdvözli a ház urát és asszonyát is, akik elmosolyodnak az unokatestvéri öröm láttán, és magukra hagyják a fiatalokat.
    - De boldog vagyok, hogy látlak - lelkendezik Gloria. - Úgy féltem, hogy nem jössz.
    - Szerencsére apu jobban lett. Igaz, csak pillanatnyi, de azért nagy öröm ez a mi életünkben - mondja fejét leszegve Rosaura.

    Mielőtt Gloria válaszolni tudna, belép Lucecíta, a fekete bőrű dajka.
    - A naccsága kűddött ozsonnára egy kis naran'dzsemet meg holland kakajót - mondja, leteszi a tálcát, majd távozás előtt még rámosolyog Gloriára. - Egyem a zuzádat, virágszálam, de szép piros pozsgásos a képed.
    - Hogy értette, hogy holland kakaó? - kérdezi Rosaura, amint Lucecíta eltűnik.
    - Ne is törődj vele, drága Rosaura, ezek az európaiak szeretnek mindent magukról elnevezni, amit máshonnan raboltak össze. Inkább azt mondd el, hogy értetted, hogy édesapád állapota csak pillanatnyi öröm az életetekben?
    - Oh, ne is kérdezd! - sóhajt fel Rosaura. - Apu betegsége rengeteg pénzünket elvitte. Szerettem volna elhelyezkedni kávészedőként vagy szivarsodróként, mert, tudod, a mi környékünkön csak ez a két munka van. De nem lehet, ó, nem lehet!
    A szegény lány zokogásban tör ki. Gloria átöleli, nyugtatgatja.
    - Ne sírj! Mi a baj? Miért nem helyezkedhetsz el?
    - Oh, elmondani sem merem, mert olyan borzalmas!

    - Kérlek, mondd el!
    - Nekem nincs tapintásom.
    - Oh! - szörnyed el Gloria, de megőrzi lélekjelenlétét. - Mi történt?
    - Egy szerencsétlen baleset - feleli Rosaura. - Amikor Grönlandon nyaraltunk, ráfagyott a kezem az ajtókilincse. Azóta nem érzek semmit az ujjbegyeimmel! Oh, borzalom!
    - Ne sírj - nyugtatja őt Gloria. - Pénzünk nekünk sincs, mert mi meg tönkrementünk. De szervezek nektek egy jótékonysági dalestet. Jó lesz?
    - Oh, nagyon - feleli szemérmesen Rosaura. - Igazán köszönöm.
    - Ugyan! Gyere, megmutatom, hogy kell enni adni Lope de Vegának. Csak vigyázz, nehogy megmarjon!
    - Teljesen mindegy - feleli Rosaura. - Úgysem érzek semmit az ujjbegyeimmel.

    - (Egy ujjbegyprotézis reklámja a helyi gyógyszergyártók szövetségének ajánlásával, utána kávéhirdetés) -

A Teatro Bodeguito kerti színésztársalgója Santa Playán. Francisco Ferrer szomorúan tekint maga elé, közben egy kávéscsészét babrál az asztalon. A csészében olyan kávé gőzölög, amilyet az előbb a reklámban mutattak. Dolores Gutiérrez érkezik, hatalmas iratköteggel a hóna alatt.
    - Hát magát mi lelte? - kérdi megtorpanva a fiatalember előtt.
    - Ó, Dolores! - feleli Francisco. - Ön mindig olyan jó volt hozzám. Hát lehetséges ez?
    - Mire gondol?
    - Olvastam az újságokat. Ez az El Fanatico! Nem tudom elhinni. De magam is láttam a virágcsokrot. Most mitévő legyek?
    - Ugyan, Francisco - mosolyodik el Dolores. - Hát mit súg a szíve?
    Francisco arca hirtelen felderül.
    - Igaza van - lelkendezik. - Az lehetelten, hogy Gloria ilyet tegyen, hiszen ő olyan ártatlan.
    - Na, látja - bólint Dolores. - Akkor most menjen ki a mosdóba, mert lekávézta a nyakkendőjét.

    - (Reklám) -

Néhány perccel az előbbi jelenet után a Teatro Bodeguitóban. Doloresszel Esteban Fuentes jön szembe.
    - Küldd be Alejandrót, beszélni akarok vele - mondja az igazgató.
    Az asszisztens elcsodálkozik.
    - Alejandro nincs a próbán. Mindenki úgy tudja, nálad van.
    - Nálam, nálam! - fakad ki az igazgató. - Mit keresne nálam?
    - Hát beszélni akarsz vele, nem?
    - Ez igaz. De akkor miért nincs nálam?
    - Mert nincs itt - feleli Dolores.
    - Ez is igaz - mondja eltöprengve Fuentes. - Kerítsd elő nekem, beszélni akarok vele.
    - De Alejandro nincs a próbán. Mindenki úgy tudja, nálad van.
    Az igazgató üveges tekintettel mered Doloresre.
    - Nem vitatkozom - mondja. - Kerítsd elő!
    Alig egy fél óra kutatás után a Teatro Bodegutióban már mindenki arról beszél, hogy Alejandro Aranzabal nincs sem a színházban, sem a lakásán, de még a városban sem. Nyomtalanul eltűnt…

Vége a CCLVI / XX. résznek
(Tartsanak velünk a jövő héten is, mert a következő epizódban eddig még soha nem látott jeleneteket olvashatnak!)


  * A szerzők ezúton közlik, hogy vágányzár volt, ezért a szerelvény mellékvonalon közlekedett, de mivel a késés nem haladta meg az egy órát, a vasúttársaság mentesül az utazóközönség kártérítése alól.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"A II. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny nyitókoncertje"
Fesztiválakadémia Budapest
BARTÓK: 44 duó két hegedűre, BB 104 (részletek)
Kokas Katalin, Kelemen Barnabás (hegedű)
MENDELSSOHN: d-moll hegedűverseny
Tóth Kristóf (hegedű), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
SCHNITTKE: Concerto grosso, No. 1
Shlomo Mintz, Kelemen Barnabás (hegedű), Dinyés Soma (csembaló, preparált zongora), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Vezényel: Jan Latham-Koenig

20:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

„Amikor leszáll az éj”
A Fesztiválakadémia Budapest nyitókoncertje
SAINT-SAENS: Violons dans le soir
Horti Lilla (szoprán); Natalia Lomeiko (hegedű); Balog József (zongora); Molnár Piroska (vers)
POPPER: Requiem, Op. 66
Danjulo Ishizaka, Natalie Clein, Jan-Erik Gustafsson (cselló); Balog József (zongora)
MOZART: g-moll vonósötös (K. 516)
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű); Yuri Zhislin, Dmitry Smirnov (brácsa); Jan-Erik Gustafsson (cselló)
J.S. BACH: „Mein gläubiges Herze” – ária a BWV 68-as kantátából
Horti Lilla (szoprán); Dmitry Smirnov (hegedű); Philippe Tondre (oboa); Lakatos György (fagott); Dinyés Soma (csembaló)
SOSZTAKOVICS: d-moll cselló–zongora szonáta, Op. 40
Fenyő László (cselló); Diana Ketler (zongora)

20:30 : Budapest
Vajdahunyadvár

Közreműködik: Radnóti Katalin (fuvola), Kiovics Okszáná (hegedű), Szabadfi Mónika (csembalo)
Semmelweis Vegyeskar (karigazgató: Oláh Márta)
Musica Sonora Kamarazenekar
Vezényel: Illényi Péter
J.S. BACH: V. Brandenburgi verseny BWV 1050
VIVALDI: Gloria RV 589
SCHUBERT: Esz-dúr mise D. 950
A mai nap
született:
1866 • Francesco Cilea, zeneszerző († 1950)
1944 • Maria Joao Pires, zongorista
elhunyt:
1757 • Domenico Scarlatti, zeneszerző (sz. 1685)
1969 • Kemény Egon, zeneszerző (sz: 1905)