vissza a cimoldalra
2020-08-08
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11552)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (920)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4028)
Franz Schmidt (3658)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2010)
Régizene (3615)
Operett, mint színpadi műfaj (4420)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (148)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62197)
Pantheon (2713)
Radnai György művészete (60)
Gioacchino Rossini (1035)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4692)
A nap képe (2228)
Gaetano Donizetti (973)
Gregor József emléke (182)
Barokk zene (491)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

"Etalon helyett" - Bartók: String Quartets 1-6 (Alban Berg Quartett)
- zéta -, 2006-07-24 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

BARTÓK: String Quartets 1-6 BARTÓK: String Quartets 1-6
Alban Berg Quartett
EMI Classics
2 CD
0946 360947 2 4

Ha egy komolyzenei közvélemény-kutatáson föltennénk a kérdést, hogy melyik az a magyar zenemű, mely a legtöbb kiadást érte meg eddig a világ hanglemezpiacán, valószínűleg kevesen gondolnának kapásból Bartók Béla Vonósnégyeseire. A neten tett - korántsem alapos - kutakodás során helyből sikerült tizenhat olyan felvételt találni, ahol a világ vezető együttesei Bartók-összesét játsszák. Talán majd egyszer lesz lehetőség összehasonlítani legnagyobbak Bartók interpretációját, itt és most csak néhány érdekes összefüggésre hívnám föl a T. Olvasó figyelmét.

Feltűnő, hogy a legnagyobb lemezcégek milyen kiemelten foglalkoznak a Bartók-kvartettekkel. A Deutsche Grammophone például három különböző felvételt mondhat magáénak (Hungarian 1961, Emerson 1988, Hagen 1995). A legtöbb felvétel magyar (vagy exmagyar) csapatokhoz kötődik, de a legismertebb külföldi együttesek mind igyekeztek rögzíteni e műveket. A világhírű Juilliard Quartett kétszer is megtette ezt, rajtuk kívül csak a Takács (néhol Takács-Nagy) Kvartettnek kapható két felvétele (s állítólag Bartókéknak készül a második).

Az EMI már nem egyszer aratott Bartók vonósnégyeseivel, a Bartók Quartett lemeze elhozta az olasz és francia kritikusok Nagydíját, ugyanakkor az Alban Berg Quartett 1987-es felvétele évekig a kamarazenei vásárlási toplisták élén állt. Most újra megjelenő CD-jükön újra ez utóbbi felvételt adják közre.

Az 1971-ben, Bécsben alakult együttes legnagyobb erénye a kiegyensúlyozott állandóság. 1981-től Günter Pichler - 1. hegedű, Gerhard Schulz - 2. hegedű, Thomas Kakuska - brácsa, Valentin Erben - gordonka. 2005-ig ebben a változatlan felállásban működtek. (Akkor halt meg brácsásuk, helyét azóta Isabel Charisius igyekszik betölteni.) A Bartók kvartettek felvételei 1983 decembere és 1986 júniusa között készültek a seon-i evangélikus templomban.

Bartók hat vonósnégyese pontos tükörképei a komponista zeneszerzői útjának. Az elsővel 1909-ben készült el (27 esztendős volt ekkor), az utolsó pontosan három évtizeddel később, 57 éves korában. Az első vonósnégyes kezdőtételén (Lento) még érezzük a nagy példaképek, Wagner (elsősorban a Trisztán) és Richard Strauss hatását, de a későbbi alkotások már az érett bartóki hangon szólnak.

Az Alban Berg Quartett igazán remek felvételt tálal elénk. Hely hiányában csak néhány momentumra emlékeztetnék. Az első vonósnégyes harmadik tételének (Allegro vivace) erősen rubatos, magyaros hangsúlyai a külföldi együtteseknek nemigen szokott sikerülni (kicsit érthető okokból), de náluk mégis pontos és hatásos. Ugyanezen tétel végének szenvedélyes táncával (mely Molnár Antal szerint "haláltánccá szélesedik") már megelőlegezik a késő bartóki indulatot.

A Második előadását gondolom a leginkább eltalált hangulatúnak. Megérezték Bartók útkereséseit (túl vagyunk már a Kékszakállún és a Fából faragotton, de még a Mandarin előtt) és talán Bartók e művében került legközelebb Debussyhez. (Talán az sem véletlen, hogy sokan az Alban Berg vonósnégyes Debussy-quartetjét tartják a legsikerültebbnek.) Az utolsó tételben (Lento) pedig elbúcsúznak ettől a korai Bartóktól, tán még senkinek sem sikerült ezt a fásult hangot ennyire depressziósan megvalósítani.

A Harmadik számomra a magányosság hangját jelenti, s Alban Bergék ezt is pontosan "hozzák". Amikor első alkalommal hallgattam a felvételt, itt tudatosodott először bennem az a rendkívüli és szokatlan tény, hogy az együttes két és fél esztendeig dolgozott ezen a produkción. Patikamérlegen kidolgozott, aprólékosan "megcsinált" produkcióval állunk szemben, ami ráadásul egy pillanatra sem tűnik kimódoltnak. A komolyzenében ritka mérnöki alaposság esetükben még ritkább művészi érzékenységgel párosult. Jó tudni, hogy a világban olykor ilyen előadások is születnek. És még jobb, hogy Bartók-mű esetében.

Szóval, a felsorolást még folytathatnám, de inkább nem teszem. Régóta sejtem, hogy igazi remekműveknél nem létezik ideális előadás, nincs olyan, hogy etalon. Mert az igazi remekműnek nem csak egy arca van, hanem számtalan. És Bartók vonósnégyesei kétségkívül igazi remekművek.

Mégis, aki csak egyetlen előadásban szeretné megismerni őket, annak tiszta szívből ajánlom az Alban Berg Quartett felvételét.

Etalon helyett is nagyon megteszi.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1940 • Gregor József, énekes († 2006)