vissza a cimoldalra
2018-11-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4094)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61313)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

musical (180)
Gioacchino Rossini (1021)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1528)
Franz Schmidt (3221)
Kimernya? (2806)
Élő közvetítések (7502)
Bartók Rádió (752)
Antonin Dvorak (194)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4372)
Momus-játék (5552)
Operett, mint színpadi műfaj (3763)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1154)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (783)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6693)
Opernglas, avagy operai távcső... (20161)
Balett-, és Táncművészet (5571)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Dalolj nekem! - CCLVI / XVII.
Kerékgyártó György - Szűcs József, 2006-07-22 [ Dalolj nekem ]
nyomtatóbarát változat
Bevezető Ki kicsoda? Az előző részek tartalma Az előző részek

Dalolj nekem! Az Esperanza család otthona, reggel. Don Rafael elitül és luxusul, de azért titkon szégyenkezve ragyog, ahogy a kórházból hazatért egyszülött lányára tekint. Gloria is elitül és luxusul, de azért pironkodva ragyog, ahogy egyszülött apjára tekint. Donna Maria ragyog, mert az alkalomra ünnepi narancsdzsemet bontatott fel. Még Lope de Vega, a sarokban élő pók is kapott egy ünnepi pókot: maga Manuel fogta neki az egyik ünnepi lekváron.

    Gloria hirtelen felsóhajt.
    - Mi a baj, kislányom? - kérdi donna Maria. - Csak nem túl cukros a dzsem?
    - Ó nem, drága mama, csak leettem a ruhámat. Fel kell mennem a szobába, rendbe szedni a toalettemet.
    - Persze, persze - bólint az anyja.
    - Vigyázz, nehogy valami bajod legyen! Nehogy eless a lépcsőn vagy valami ilyesmi! - kiált utána az apja.
    - Vigyázok, drága papa - feleli nevetve Gloria.
    - Vagy megkarcold a kezed a lépcsőkorlátból kiálló szöggel - teszi hozzá a családfő. - Vagy kilógjon valahol egy vezeték, és megfogd, és megrázzon az áram. Vagy tüdőgyulladást kapj a huzattól, amikor kinyitod a szobád ajtaját. Vagy gerillák legyenek az ágyad alatt. Vagy repülőgép csapódjon a szobádba. Vagy meteorit zuhanjon az ágyad közepére. Vagy…
    - Hagyd már azt a lányt! - szól donna Maria, inkább csodálkozva, mint mérgesen. Gloria közben már rég eltűnt az emeleten.
    - De hát olyan törékeny, annyi baja lehet - sóhajt don Rafael.
    - Inkább mondd el neki az igazságot! Én már megbocsátottam neked. Őt sem hagyhatod hazugságban.
    - Most épült fel két betegségből. Várjunk még egy kicsit! - kéri a családfő sápadtan.

    - (Reklám) -

A Teatro Palazzo, Gloria öltözője, délelőtt. Az Esperanza-lány a próbára készül, békésen skálázgat, amikor Yolanda Martinez nyit be mézes-mázos mosollyal.
    - Ó, drágám, örülök, hogy jól vagy - mondja Yolanda. - Annyira vártunk téged vissza.
    - Köszönöm - pironkodik Gloria.
    - Mennyire megvisel téged ez a sztárélet, te szegény - kezd fondorkodni Yolanda.
    - Ó, mégsem olyan nehéz dolog, mint például kávét szüretelni - pironkodik tovább Gloria.
    - Te annyira ártatlan vagy! Annyira romlatlan! Még soha nem gondoltál arra, hogy vidéken élj?
    - Még nem.
    - Vagy legalább egy kisvárosban? Távol a bűnös világ zajától…
    - De hiszen Santo Quasimodo kisváros - mondja Gloria.
    - Borzasztó volna, ha valami bajod esne - jegyzi meg Yolanda.
    - A papa is óva intett - rebegteti pilláit Gloria.
    Yolanda tekintete hirtelen a sarokba téved, ahol hatalmas virágcsokor áll, rajta a kártya, El Fanatico felirattal.
    - Már nem először kedveskedik nekem ez a valaki - mondja pirulva Gloria, mert elkapja Yolanda tekintetét.
    - Na látod - vágja rá Yolanda. - Én a helyedben nagyon vigyáznék. Hátha ez sem egyszerű kedveskedés.

    - (Sport háttérműsor, amelyben azt találgatják, ki hova szerződik a Juventusból) -

Alejandro szokatlanul rendezett, elitül luxus lakása. A fiú az ágyán fekszik, Beatriz XV. századi mór motívumokat mintáz Alejandro gipszeire.
    - Úgy félek - könyököl fel Alejandro.
    - Ne félj, te buta - mosolyog Beatriz. - Rajzszakkörös voltam, nem rontom el.
    - Ugyan, te csacsi! - lágyul el erre Alejandro is. - Nem attól félek. Tudom, hogy csodálatosan festesz gipszet. Hanem attól, hogy mindjárt letelik az idő, és nekem le kell vennem ezeket a csodás gipszeket.
    - Nem haragszom - mondja Beatriz. - Nem baj, ha már nem hordod őket. Gondolom, azért elteszed emlékbe.
    - El, persze, hogy el - bólint Alejandro. - De mi lesz velem? Akkor meg kell tartanom az esküvőt Gloriával, pedig én…
    - Van egy ötletem - vág közbe Beatriz. - A nagybátyámnak van egy kunyhója fent a hegyekben. Tudod, ő különc ember. Jómódban él, de hogy ne tunyuljon el, időnként beáll a munkások közé kávét szüretelni. Ilyenkor a kunyhóban lakik. Ott elrejtőzhetnél.
    - És ha betoppan a nagybátyád?
    - Nem fog. Most új különcséget talált ki magának. Aluljáróban zenél néhány kecsuával egy távoli, Budapest nevű városban*. Küldött egy kazettát, egész jól játszik pánsípon. A nyár végéig biztosan nem jön haza.
    - Hiszen ez csodálatos!
    - A kunyhóban van narancsdzsem, meg néhány svéd verseskötet, ott ellehetsz egy darabig.

Alejandro váratlanul feltápászkodik az ágyról. Megpróbál térdre rogyni Beatriz előtt, de csak percekig tartó bénázás lesz belőle, ezért a lány segít lecsatolni a gipszeket, nehogy a festésnek baja essen. Alejandro végre térdre omlik.
    - Oh, Beatriz! Szeretlek! Amióta megláttalak.
    - Na-na! - inti óvatosságra Beatriz.
    - Na, jó, majdnem. De szeretlek.
    - Oh, Alejandro, én is szeretlek. Viszont én tényleg mióta megláttalak.
    - Oh!
    - Oh!
    - Oh, Beatriz, gyere velem, szökjünk együtt! Ne nézzünk vissza soha!
    - Oh, Alejandro, nem lehet. Itt kell maradnom, feltűnő lenne, ha együtt mennénk. És így szemmel tarthatom az eseményeket. Minden rendben lesz, te csak várj türelmesen…

Vége a CCLVI / XVII. résznek
(Tartsanak velünk a jövő héten is, mert a következő epizódban eddig még soha nem látott jeleneteket olvashatnak!)


  * A szerzők ezúton fejezik kik szimpátiájukat mind a kecsuák, mind Budapest lakossága iránt. El Condor Pasa, Pest megér egy estet, meg minden…
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Fellegi Dávid (gitár)
Hangulatkoncert
PONCE: Téma, variáció és finálé
PAVLOVITS DÁVID: Viharmadár-szonáta
DUARTE: Variációk egy katalán népdalra
FELLEGI DÁVID: Sonata „Fantasy'

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Bálint János (fuvola)
Concerto Armonico Budapest (koncertmester: Homoki Gábor, művészeti vezető: Spányi Miklós)
C.P.E. Bach 230
C.P.E. BACH: D-dúr szimfónia, Wq 176
C.P.E. BACH: D-dúr fuvolaverseny, Wq 13
C.P.E. BACH: C-dúr szonatina, Wq 106
C.P.E. BACH: g-moll csembalóverseny, Wq 32

19:00 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Mesterművek a lett és a magyar kamarazenéből
Lettország államiságának 100. évfordulója alkalmából

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Baranyai Barnabás (cselló)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Ménesi Gergely
A zenekar mesterei
KODÁLY: Marosszéki táncok
FEKETE GYULA: Csellóverseny
DEBUSSY: Egy faun délutánja
DEBUSSY: A tenger
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Gáti Sándor (oboa)
Nagyváradi Állami Filharmónia
Vezényel: Mark Kadin (Oroszország)
MOZART: A színházigazgató – Nyitány, K. 486
HAYDN: C-dúr oboaverseny, Hob.VIIg: C1
CSAJKOVSZKIJ: IV. (f-moll) szimfónia, Op. 36.
A mai nap
született:
1719 • Leopold Mozart, zeneszerző († 1787)
1774 • Gaspare Spontini, zeneszerző († 1851)
1778 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző († 1837)
1805 • Fanny Mendelssohn, zongorista, zeneszerző († 1847)
1896 • Pataky Kálmán, énekes († 1964)
1900 • Aaron Copland, zeneszerző († 1990)
1927 • Svéd Nóra, énekes († 1982)
elhunyt:
1831 • Ignaz Pleyel, zeneszerző, zongorakészítő (sz. 1757)
1946 • Manuel de Falla, zeneszerző (sz. 1872)
2005 • Takács Jenő, zongorista, zeneszerző (sz. 1902)