vissza a cimoldalra
2018-06-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4044)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60904)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11279)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (2713)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2777)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4290)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1426)
Franz Schmidt (3143)
Georg Phillip Telemann (1681 - 1767) (213)
Edita Gruberova (3061)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (908)
Palcsó Sándor (219)
Wagner (2597)
Erkel Színház (9363)
Élő közvetítések (7254)
A MET felvételei (127)
Operett, mint színpadi műfaj (3618)
Rost Andrea (2027)
Kinek tetszik Rimszkij-Korszakov ? (47)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Dalolj nekem! - CCLVI / XVI.
Kerékgyártó György - Szűcs József, 2006-07-15 [ Dalolj nekem ]
nyomtatóbarát változat
Bevezető Ki kicsoda? Az előző részek tartalma Az előző részek

Dalolj nekem! A Santo Quasimodói rendőrség egyik irodája. Irtózatos a hőség, az ablak tárva nyitva, de a levegőt még egy ütött-kopott ventillátor is hajtja. Jesus és Facundo kartotékokat rendez, közben vastagon eregetik a füstöt a cigarettából.
    Facundo egyszerre eltűnődik, majd megszólal:
    - Te, Jesus!
    - Igen?
    - Ha lenne egy olyan fánk, amibe beledarálnának egy csomó dióbelet, meg mákot, és kevernének hozzá lekvárt: azt is szeretnéd?
    - Mi az hogy! - Kis szünet, majd Jesus szólal meg újra. - Durva volt tegnap a Dalolj nekem! folytatása. Képzeld, kiderült, hogy Alejandro nem is szerelmes Gloriába.
    - Az durva - bólint Facundo. - Hol kezdjük?

    - Mit?
    - Hát ezt az ügyet. Amivel don Diego bízott meg - feleli Facundo, majd kis töprengés után még azt kérdezi. - És ha ezt a mákos-diós-lekvárost szórnák le mandulával meg csokikrémmel, azt is megennéd?
    - Mint a huzat. - Jesus elnyomja a cigarettáját. - Szerintem a legegyszerűbb volna rögtön a virágküldöncöt kifaggatni. Ő elvezethet ehhez a titokzatos El Fanaticóhoz.
    - Az igaz - ismeri el Facundo. - És ha nem énekel?
    - Majd bevetünk valami hatásos módszert. - Összenevetnek, aztán Jesus egészen komolyan megjegyzi. - Pedig én azt hittem, az lesz az egész sorozat vége, hogy Gloria meg Alejandro összeházasodnak.
    - Á, tiszta hülye ez a Hollywood - jegyzi meg Facundo.
    - Az - ért egyet Jesus.
    - Te, Jesus! - kezdi megint Facundo. - És ha erre az egészre öntenének karamellt, meg szórnának rá porcukrot, azt is megennéd?

    - (Reklám) -

Alejandro elitül luxusan rendbe rakott szobája, az ágy mellett Beatriz Valente ül, épp becsukja az antológiát.
    - Ez csodálatos volt - jegyzi meg Alejandro.
    - Olyan boldog vagyok, hogy neked is tetszik - olvad el Beatriz. - Én nagyon sajnáltam, amikor a kilencvenes években pénzhiány miatt nem jelent meg a Vasterasi Igricek antológia. De most van megint, olvastad?
    - Sajnos még nem - ámul el Alejandro.
    - Ó, de kár - sajnálkozik Beatriz. - De nem baj, nekem megvan, majd elhozom, jó?
    - Ó, az csodás volna - felel Alejandro réveteg tekintettel.
    - Mondd, Alejandro - vált témát Beatriz. - Nem félsz, hogy kiderül a turpisság ezzel az álgipsszel?
    - Kis csacsi vagy - búgja a fiú. - Rengeteg pénzt adtam az ismerős orvosnak, hallgatni fog.*
    - És nem kényelmetlen? Nem viszket, meg ilyesmi?
    - Nem. Nézd csak! - lelkendezik az ifjú Aranzabal, azzal egy mozdulattal lekattintja jobb lábáról a gipszet, megtornáztatja a lábát, majd visszahelyezi a gipszet.

    - Leleményes - mosolyodik el Beatriz. - És meddig fogod ezt hordani?
    - Attól tartok, túl sokáig nem lehet - szomorodik el Alejandro. - Az apám azt mondta, meg kell gyógyulnom hamar, és az ő szava ellen nincs apelláta.
    - Ó, de szörnyű!
    - Bizony! Képzeld, egyszer szüretkor telefonált neki az intézője az egyik kávéültetvényéről, hogy éhen haltak a rabszolgák. Az apám azt mondta, az ki van zárva, ne akarják, hogy ő menjen oda. És, képzeld, még leszüretelték a kávét.
    - És nem haltak éhen?
    - De, csak később. Rejtély, hogy csinálta.
    - Alejandro, arra gondoltam, hogy…
    - Igen? - sóhajt a fiú.
    - Megengednéd, hogy emlékül…?
    - Igen? - vár feszülten a fiatal Aranzabal.
    Beatriz erre nem felel, csupán piros tollat vesz elő, és lassan, megfontoltam rajzolni kezd Alejandro bal gipszére…

    - (Reklám, majd egy négy és fél órás stúdióvita Zidane fejeléséről) -

Elitül luxus esti alkonyat az Esperanza-ház fölött. Don Rafael arcát a kezébe temetve ül az asztalnál. Megcsörren a telefon. A don nem várja meg, hogy Manuel bejöjjön, maga veszi fel a kagylót. Don Diego hangját hallja a vonal másik végéről.
    - Ne hidd, hogy megfeledkeztem rólad, Esperanza - mondja fenyegetően don Diego. - A kölykökkel mindig csak a baj van. Gloria hamarosan meggyógyul, erre Alejandro játszik múmiást. De attól az egyezségünk még áll. Ne feledd: hamarosan esküvő!
    A fenyegető, néhány pillanatnyi csendbe - mintha csak a két család viszályát jelképezné - Aranzabaléktól Federico García Lorca csaholása, Esperanzáéktól pedig Lope de Vega hálószövése hallik bele a kagylóba.

Vége a CCLVI / XVI. résznek
(Tartsanak velünk a jövő héten is, mert a következő epizódban eddig még soha nem látott jeleneteket olvashatnak!)


  * A szerzők ezúton köszönik meg, hogy Santo Quasimodóban évtizedek óta halogatják az egészségügyi reformot.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
A mai nap
elhunyt:
1767 • Georg Philipp Telemann, zeneszerző (sz. 1681)