vissza a cimoldalra
2020-01-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4653)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3045)
Verdi-felvételek (554)
Kolonits Klára (1154)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3625)
Pantheon (2507)
Élő közvetítések (8347)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1844)
Franz Schmidt (3504)
Operett, mint színpadi műfaj (4201)
Zenei események (1009)
Marilyn Horne (474)
Milyen zenét hallgatsz most? (25048)
Momus-játék (5769)
Ilosfalvy Róbert (874)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (196)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Romantikus könnyűzene északról (Ramsöe: Rézfúvós kvartettek)
BaCi, 2006-06-23 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Ramsöe: Rézfúvós kvartettek WILHELM RAMSÖE:
I. kvartett, Op.20
II. kvartett, Op.29
IV. kvartett, Op.37
V. kvartett, Op.38

Ewald Rézfúvós Kvintett
(Bakó Levente, Tarkó Tamás - trombita, Kovalcsik András - kürt, Kelemen Lajos - harsona, Kelemen Tamás - tuba)

Hungaroton
HCD 32351

Már megszokhattuk, hogy a Hungaroton kiadványai mindig valami zenei ritkasággal ismertetik meg a hallgatókat. Bár manapság a réz hangszerek egyre népszerűbbek, a romantika idejében írt alkotásokat csak ritkán hallhatjuk. Az ok teljesen egyértelmű. Sokkal jobb zenéket is írtak a XIX. században, mint a korból származó rézfúvós muzsika. Az igazán zseniális szerzők (Liszt, Brahms, Mendelssohn) nyilván a nagy múltú hangszereket és az emberi hangot részesítették előnyben, mivel ezek mögött már több évszázad hangszertechnikai tapasztalata rejlett. Õk pedig nem kísérletezni akartak, hanem visszahallani, amit leírtak.

Ne feledjük azonban, hogy ha nem akadt volna pár zeneszerző a romantika idején, aki az akkor fejlődésnek induló réz hangszerek felé fordítja figyelmét, akkor biztos alapok híján a XX. század terjedelmes irodalma sem születhetett volna meg. Kétségtelen, hogy Bozza, Larson, Hidas művei koruknak sokkal jobb alkotásai, mint az elődöké. De kellett hozzá az a százévnyi kísérletezés, a XIX század rezes oldalhajtásai.

A hallgatóság azonban általában kimarad a zenetörténet "előzményeiből" és "oldalhajtásaiból". Õket már csak a műfaj, hangszer, a korszak legjobbjai érdeklik. A kismesterek alkotásaihoz rendszerint már elég sok magyarázatot kell fűzni, mert az élvezetes zenehallgatást nem maga a zene adja, hanem annak kapcsolódási pontjai a jelentős zenetörténeti alkotásokhoz.

Éppen ezért nem győzöm felemlegetni Gyenge Enikő nevét. Szerintem a Hungaroton kiadványait már csak az ő ismertetőiért is érdemes kézbe venni. Fülszövegei után már sok olyan CD-t meghallgattam, amely pusztán a borító alapján máig a polcomon porosodna. Az ember gondolkozni kezd, rájön, hogy a nagyoknak milyen előzményei voltak, megérthet egy-két dolgot a zenetörténet összefüggéseiből.

Õszintén szólva Wilhelm Ramsöe neve nem volt túl ismerős számomra. Nem akarom elvenni a booklet írójának kenyerét, ezért csak egy-két érdekességet említenék meg abból a temérdek információból, mellyel segíti a lemezen hallható muzsika értelmezését.

Jean Francois-Victor Bellon révén már szóltunk a promenádkoncertekről és a szabadtéri zenei pavilonok szórakoztató hangulatáról. Ez akkoriban nemcsak a franciáknál volt divat. Az északiak (dánok, norvégok) éppen úgy vágytak a kikapcsolódásra, mint délebbi embertársaik. Ramsöe pedig nem az a fajta zeneszerző volt, aki egész életében egy kis garzonszobában agyal magvas zenei gondolatok fölött. Valószínűleg tisztában volt nem egészen zseniális szerzői képességeivel, s így megpróbált új, számára megfelelő utakat keresni az érvényesüléshez.

Élt, utazott, körülnézett, vállalkozott. Így került kapcsolatba a promenádkoncertek világával, aztán később a cári Oroszország egyik jellegzetes műfajával. Az 1700-as évek közepétől ugyanis keleti szláv szomszédaink egy új divatnak kezdtek hódolni. A 30-35 tagú kürtegyüttesek úgy tudtak frenetikus hangzással szolgálni, hogy az egyes embereknek nem kellett túl mély hangszerismerettel rendelkezniük. Minden játékosnak csupán pár hangot kellett megszólaltatnia, a különféleképpen hangolt natúrkürtök még így is több mint 4 oktáv hangterjedelmet eredményeztek.

Ezek voltak a hagyományos zene mellett jelenlévő könnyedebb, újabb hangzások, melyekkel Ramsöe találkozott. De zenéjének hallgatásakor ne felejtsük el azt sem, hogy Ramsöe, Bellonhoz hasonlóan, hegedűs volt. Ennek megfelelően a vonósnégyes műfaja erősen rányomta bélyegét az itt hallható kvartettekre. Zenéje mégis más, mint francia kortársáé. Ramsöe jobban el tudott szakadni a vonókezelés adta lehetőségektől. Zenéje inkább a fúvósoknak jobban megfelelő, nagy ívű dallamokra épül, nem kínozza a játékosokat a különféle vonásnemek rezes hangszerre való átültetésével.

Az Ewald Kvintett pedig hozza szokásos profi formáját. Bár mindegyikük ragyogó mestere hangszerének, mégis teljes az egység a csapatban. Ennek köszönhetően születik meg az a kissé misztikus hangzás, ami engem a rézegyütteseknél olyannyira meg tud fogni. Nem két magamutogató trombitást hallunk egy nehézkes tubával és egy töltelék kürttel, vagy harsonával, hanem négy összecsengő, egymástól csak árnyalatokban eltérő hangszínt.
Egységesek a hangindítások is, ami a fúvókák különböző méreteit tekintve nem kis teljesítmény! Előadásuknak egyik legnagyobb értéke, hogy nem akarnak többet kihozni a zenéből, mint ami benne van. A kortárs irodalomban lehetőség nyílik arra, hogy az ember a különleges effektek profi alkalmazásával színesítse játékát. Mivel a CD-n megszólaló zenében még erősen uralkodnak a vonós- és fafúvószene hagyományai, az előadónak rendelkeznie kell a romantika finomabb eszköztárával is.
Ez az öt fiatalember ezt is tudja.
Gratulálunk a szép játékhoz, és várjuk a további felvételeket!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Klaudia Tandl (ének), Niall Kinsella (zongora)
SCHUBERT: Die Männer sind méchant, D. 866/3
SCHUBERT: Die junge Nonne, D. 828
SCHUBERT: Des Mädchens Klage, D. 191
SCHUBERT: Heidenröslein, D. 257
SCHUBERT: Suleika I, D. 720
SCHUBERT: Suleika II, D. 717
SCHUBERT: Kennst du das Land, D. 321
SCHUBERT: Heiss mich nicht reden, D. 877/2
SCHUBERT: So lasst mich scheinen, D. 877/3
SCHUBERT: Nur wer die Sehnsucht kennt, D. 877/4
SCHUBERT: Der Fischer, D. 225
SCHUBERT: Du liebst mich nicht, D. 756
SCHUBERT: Thekla, D. 595
SCHUBERT: Der Jüngling an der Quelle, D. 300
SCHUBERT: Luisens Antwort, D. 319
SCHUBERT: Der König in Thule, D. 367
SCHUBERT: Gretchen am Spinnrade, D. 118
SCHUBERT: Gretchens Bitte, D. 564

11:00 : Budapest
Erkel Színház

KACSÓH PONGRÁC: János vitéz

18:00 : Budapest
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar próbaterme

"Próbatermi vendégség"
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészeinek kamarakoncertje
BRUCKNER: F-dúr vonósötös - Adagio
CSAJKOVSZKIJ: Románcok, op. 47 (részletek)
MOZART: e-moll szonáta hegedűre és zongorára, K. 304
DOHNÁNYI: Szextett

18:00 : Budapest
Bartók Emlékház

Kállai Ernő (hegedű), Varga István (cselló), Csalog Gábor (zongora)
"Beethoven összes zongoratriója 3"
BEETHOVEN: c-moll trió, op. 1/3
BEETHOVEN: B-dúr („Erzherzog”) trió, op. 97

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Charlotte Saluste-Bridoux (hegedű)
Concerto Budapest
Vezényel: Rácz Zoltán
DUKAS: La péri
BERNSTEIN: Szerenád
MUSZORGSZKIJ-RAVEL: Egy kiállítás képei
19:00 : Szeged
Nemzeti Színház

MOZART: Cosi fan tutte
A mai nap
született:
1835 • Cezar Antonovics Kjui, zeneszerző († 1918)
1841 • Emmanuel Chabrier, zeneszerző († 1894)
1907 • Ferencsik János, karmester († 1984)
1943 • Lencsés Lajos oboaművész