vissza a cimoldalra
2020-01-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4653)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3045)
Verdi-felvételek (554)
Kolonits Klára (1154)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3625)
Pantheon (2507)
Élő közvetítések (8347)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1844)
Franz Schmidt (3504)
Operett, mint színpadi műfaj (4201)
Zenei események (1009)
Marilyn Horne (474)
Milyen zenét hallgatsz most? (25048)
Momus-játék (5769)
Ilosfalvy Róbert (874)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (196)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Kreutzer és Tavaszi, Perlman és Ashkenazy
Johanna, 2006-06-21 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Kreutzer és Tavaszi, Perlman és Ashkenazy BEETHOVEN:
A-dúr ("Kreutzer") szonáta, Op.47 No.9
F-dúr ("Tavaszi") szonáta, Op.24 No.5

Itzhak Perlman - hegedű
Vladimir Ashkenazy - zongora

Universal / Decca
475 7509

Itzhak Perlman és Vladimir Ashkenazy együttműködése lemezkészítés terén már 1968 októberében elkezdődött, Cesar Franck hegedűszonátájával és Brahms kürttriójával.
Öt évvel később közös Beethoven-szonátaciklus következett. 1973 októberében vették lemezre a Kreutzer szonátát, és a korai, No.2 A-dúr szonátát. A következő év júliusában folytatták a munkát a Tavaszi szonátával, s az eredménnyel elkápráztatták az akkori kritikusokat.

A most újra kiadott, felújított lemez a Kreutzer szonátával kezdődik, melyet Beethoven eredetileg George Bridgetowernek szánt, s vele is mutatott be, 1803 májusában. Csak egy évvel később ajánlotta a művet a francia hegedűiskola egyik nagy egyéniségének, Rodolphe Kreutzer hegedűművésznek, aki nem hatódhatott meg túlzottan a gesztustól, hiszen állítólag sosem tűzte műsorára a darabot.

Érdekes kérdés, ki miért szeret, vagy nem szeret egy zeneművet, kinek mit mond, mit juttat eszébe egy muzsika, milyen érzelmeket kelt egy-egy emberben például Beethoven A-dúr szonátája.

Tolsztoj hőse például így vélekedik a Kreutzer szonáta c. kisregényben:
"Szörnyű dolog az a szonáta… A zene hatása alatt, úgy rémlik, azt érzem, amit voltaképpen nem érzek, megértem amit nem értek, meg bírom tenni, amit nem bírok… A zene egy csapásra, közvetlenül visz át abba a lelkiállapotba, amelyben az volt, aki írta… [Beethovent] ez az állapot bizonyos cselekedetekre ösztönözte, épp ezért az ő számára ennek az állapotnak megvolt az értelme, az én számomra azonban egyáltalán nincs. A zene épp ezért csak fölizgat, de nem végez semmit… csak az izgalom van, de hogy mit kell tennem ebben az izgalomban, az nincs. S a zene azért olyan szörnyű, azért hat olyan borzasztóan."

És hogy mit érezhetett Beethoven akkoriban, amikor a szóban forgó szonátát komponálta…
A mű zárótétele született meg legkorábban, 1802-ben. Éppen abban az évben, amikor Beethoven a "heiligenstadti végrendeletet" írta. Egyre romló hallása miatti kétségbeesésében az öngyilkosság gondolata is megfordult a fejében, de életszeretete erősebb volt a halálvágynál. Zenéjében is érezhető ez a kettősség. A fájdalom, a harag, a küzdelem, az elkeseredés az első tételben, majd a gyöngédség, a megnyugvás hangjai a másodikban. A harmadik tétel aztán újra a szenvedélyek hullámzása. Itzhak Perlman és Vladimir Ashkenazy remekül érzik, éreztetik ezeket a hangulatváltásokat, érzelmi hömpölygéseket.

A Tavaszi szonáta valószínűleg másféle hangulatban íródhatott, bár azt nem gondolom, hogy felhőtlenül derűs volna. Azt hiszem, Perlman és Ashkenazy sem gondolta úgy 1974-ben, amikor lemezre vették ezt a művet.

Az első tétel valóban könnyedén indul, fiatalos lelkesedéssel, de azért mindvégig érződik némi melankólia az előadásban. Ha kegyetlen vihar nem is készülődik, egy-két felhőcske időnként azért eltakarja a napot. A második tétel előadását egyszerűen csak gyönyörűnek, a harmadikat játékosnak, a negyediket pedig elgondolkodónak mondanám.

Kiváló, átgondolt, fantáziadús, előadásban hallhatjuk mindkét népszerű Beethoven-szonátát. A két muzsikus között teljes az összhang. Vladimir Ashkenazy technikája és muzikalitása lenyűgöző. Perlman sem szűkölködik persze virtuozitás terén, és elképesztően energikusan hegedül. Nagyszerű lemez, érdemes meghallgatni.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Klaudia Tandl (ének), Niall Kinsella (zongora)
SCHUBERT: Die Männer sind méchant, D. 866/3
SCHUBERT: Die junge Nonne, D. 828
SCHUBERT: Des Mädchens Klage, D. 191
SCHUBERT: Heidenröslein, D. 257
SCHUBERT: Suleika I, D. 720
SCHUBERT: Suleika II, D. 717
SCHUBERT: Kennst du das Land, D. 321
SCHUBERT: Heiss mich nicht reden, D. 877/2
SCHUBERT: So lasst mich scheinen, D. 877/3
SCHUBERT: Nur wer die Sehnsucht kennt, D. 877/4
SCHUBERT: Der Fischer, D. 225
SCHUBERT: Du liebst mich nicht, D. 756
SCHUBERT: Thekla, D. 595
SCHUBERT: Der Jüngling an der Quelle, D. 300
SCHUBERT: Luisens Antwort, D. 319
SCHUBERT: Der König in Thule, D. 367
SCHUBERT: Gretchen am Spinnrade, D. 118
SCHUBERT: Gretchens Bitte, D. 564

11:00 : Budapest
Erkel Színház

KACSÓH PONGRÁC: János vitéz

18:00 : Budapest
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar próbaterme

"Próbatermi vendégség"
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészeinek kamarakoncertje
BRUCKNER: F-dúr vonósötös - Adagio
CSAJKOVSZKIJ: Románcok, op. 47 (részletek)
MOZART: e-moll szonáta hegedűre és zongorára, K. 304
DOHNÁNYI: Szextett

18:00 : Budapest
Bartók Emlékház

Kállai Ernő (hegedű), Varga István (cselló), Csalog Gábor (zongora)
"Beethoven összes zongoratriója 3"
BEETHOVEN: c-moll trió, op. 1/3
BEETHOVEN: B-dúr („Erzherzog”) trió, op. 97

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Charlotte Saluste-Bridoux (hegedű)
Concerto Budapest
Vezényel: Rácz Zoltán
DUKAS: La péri
BERNSTEIN: Szerenád
MUSZORGSZKIJ-RAVEL: Egy kiállítás képei
19:00 : Szeged
Nemzeti Színház

MOZART: Cosi fan tutte
A mai nap
született:
1835 • Cezar Antonovics Kjui, zeneszerző († 1918)
1841 • Emmanuel Chabrier, zeneszerző († 1894)
1907 • Ferencsik János, karmester († 1984)
1943 • Lencsés Lajos oboaművész