Bejelentkezés Regisztráció

Főtéma

-gatnak, -getnek itten az Operában

2006-05-31 08:34:00 -krl-

\"-gatnak, Tisztelt Szerkesztőség (vagy a főnöke)!

Kelt:
az elmúlt hetekben

Tollat ragadtam, mert én már nem értem, mi folyik itten.
Mintha már ők sem tudnák, mit akarnak, és mit kéne tenniük.
Nyilatkozgatnak, sztrájkolgatnak.
De csak -gatnak, -getnek.

Nyilatkozgatnak - ha kell, ha nem, ha van értelme, ha nincs, ha van újdonságértéke, ha nincs. Legutóbb például megszellőztettek egy nyilvános rágalmazást és életveszélyes fenyegetést - öt-hat napos késéssel. Nem értem: akkor jutott eszükbe, vagy csak akkor tartották időszerűnek a közzétételét? Na mindegy, kezeljük a kellő komolysággal az ügyet.

Sztrájkolgatnak - de épp csak annyira, hogy ne legyen fennakadás. Úgy meg minek? Ha komolyan gondolnák, akkor egyszerre felállna az a több száz ember, akik ők, és hazamennének, becsukva a boltot. Igaz, akkor a közönség esetleg megharagudna rájuk, és haragjában eszébe jutna megkérdezni, amúgy mit is csinálnak, miért vannak ennyien, és főleg: mennyibe kerülnek. És akkor nem a nyilatkozatokban emlegetett, felduzzasztott vezetésre kérdeznének rá.

Majdnem kihagytam: lemondogatnak - mert ezzel az emberrel eddig tudtak, de most már nem tudnak együtt dolgozni. Legfeljebb karmesterként, rendezőként, mittudoménhogy, szóval kint is vanva, bent is vanva, két fenékkel egy lovon a pad alatt. Hát nem csoda, hogy még a mondatba is belezavarodom. (És ez a lemondogatás is: először egy levél, majd a nem mondok le, aztán a mégiscsak lemondok. \"Doktor úr, olyan határozatlan vagyok - vagy mégsem?\")

Na de miért is -gatnak, -getnek? Mondanak mindenfélét, a létszám- és előadás-csökkentésről, a Ház bérbeadásáról, a házi színpadról, a díszletműhelyről. De, hogy mindez miért rossz, és mit kellene ezek helyett csinálni, azt még nem tudták megfogalmazni.

Kifogásaik közül végül is mindössze egyet tudnak érdemben felhozni: velük nem lett egyeztetve. Bár a másik fél meg azt mondja: de igen. Állítás, állítással szemben. Pedig nem lett. Ha ők mondják, én elhiszem.
És nem értem, miért nem ülnek le velük egyeztetni? Õk biztos bármire szívesen mondanak nemet.

A röhej az, hogy az alapkérdésben, úgy látom, mindenki (na jó: Bozóki és az érintett kivételével mindenki) egyetért: Jutocsa nem a megfelelő vezető, vagy ha esetleg mégis, nincs, aki együtt tudna működni vele, és a mostanra kialakult sakk-matt helyzetben sok választása nincs…
A probléma akkor kezdődik, amikor a többiek kerülnek szóba.

És még röhejebb, ha pusztán a dokumentumokat, nyilatkozatokat, reakciókat nézzük: Jutocsa minden levelet megválaszol, bocsánatot kér, pezsgőztet, higgadtan nyilatkozik - szemben a burleszk-komiko -gatásokkal, -getésekkel.
Viszont nagy mázlijuk van, mert Jutocsa megnyilvánulásaira mindenki zsigerből ugrik és véleményez. És ahogy elnézem, a sokféle, ám mégis hasonló reakció a köznyelvre lefordítva gyakorlatilag a \"hazudik a mocsadék\" formulában hozható közös nevezőre. (Vö: opera - zene - művészet - kultúra - viselkedéskultúra)

Hát hogy vegyék ezek után így őket komolyan?
Most mondják meg: mit tegyenek szegények?

Vannak, akik azt mondják, most, a szezon végén minden szerződést fel kellene bontani, új működési-szervezeti formára áttérni, majd meghatározni, mekkora létszám szükséges egy normális működéshez, és minden munkakörre pályáztatni, minden szerepre meghallgatásokat tartani.
Ez butaság.
Egyrészt barbárság, ilyet nem lehet csinálni, másrészt fölösleges, hiszen ez a társulat - mint azt nem egyszer hangsúlyozták - így, ahogy van: világszínvonalú. Itt, kérem, nagy művészekről van szó. Mert hallani ugyan véleményeket arról, hogy tele van a Ház olyan énekesekkel, akik egyszer már majdnem tisztességesen elénekeltek egy szerepet, és ennek ellenére még mindig társulati tagok, de ha belegondolunk, valahol ez is művészet.

Teljes, és tökéletes a csapat - van, aki a reflektorfényben hallatja hangját, és van, aki már készíti a soron következő díszletet: fúr-farag.

Minden be van állva, mindenki be van ásva, megdermedt katyvasz, tisztára jégkorszak kettő, csak épp itt a befagyott felszín alatt fortyog a trutyi.

Hát nem érdemelnének meg egy méltó vezetést?
Vagy ez már az?

A média, hál\' istennek, azonnal ugrik minden morzsára, amit elhintenek, és az összkép szerencsére az, hogy bántja őket a csúnya Hegyi bácsi. (A MUOSZ-ügyben is milyen klassz, hogy a nyilvánosság számára ki sem derült, mi is hangzott el pontosan, a másik felet meg sem kérdezték, már ment is bemondás alapján a bünti-dokument.)
De most már megírhatnák az újságírók - vagy bárki más, aki véleményformáló - azt is, mit tegyenek. Hadd ne nekik kelljen ezt is kitalálni. Nem elég, hogy -gatnak, -getnek?

Istenem, mennyivel jobb volt nekik a Szinetár!
Vagy mennyivel jobb volt nekik a Szinetárt szidni?
Már nem is emlékszem, mi volt akkor a véleményük.

Már sokszor elmondták: reformokra szükség van, de az Opera működésének rendbetétele a fenntartó feladata.
Ez így, önmagában, egyéb infók nélkül pusztán annyit jelent, hogy öntsenek oda még több pénzt, és minden maradjon úgy, ahogy most van (illetve a Jutocsa húzzon el onnan)!

Tisztára, mint a magyar foci.
Vagy a B-közép.

És miközben az emeleten -gatnak, -getnek, a földszinten napokon keresztül bérletvásárlók tömött sorai kígyóznak. De hát hadd kígyózzanak, ha van rá idejük, meg pénzük.
Elvégre ők fizetik.
És biztosak lehetünk benne: mehet a Jutocsa, mehet a Bozóki, jöhet a Hiller, jöhet bárki, fönt továbbra is -gatnak, -getnek, lent meg sorban állnak, és fizetnek.

Ui.: Olvasom, hogy megindult némi egyeztetetés a felek között. Na, csak nem vége van az öri-harinak? Hát most már jó lenne, ha nem azzal töltenék drága idejüket, hogy meghatározzák, melyikük a Deákné vászna.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.