vissza a cimoldalra
2020-01-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4653)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3045)
Verdi-felvételek (554)
Kolonits Klára (1154)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3625)
Pantheon (2507)
Élő közvetítések (8347)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1844)
Franz Schmidt (3504)
Operett, mint színpadi műfaj (4201)
Zenei események (1009)
Marilyn Horne (474)
Milyen zenét hallgatsz most? (25048)
Momus-játék (5769)
Ilosfalvy Róbert (874)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (196)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

"A hetvenes években…" - Az Új Zenei Stúdió felvételei
- dni -, 2006-05-18 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Új Zenei Stúdió Új Zenei Stúdió
A 70-es évek kortárs magyar szerzőinek közös művei
Dukay / Eötvös / Jeney / Kocsis / Sáry / Vidovszky
BMC CD 116

Pirulásra késztetnek, és szívet melengetnek a fiók mélyéről előkerülő régi-régi fényképek. Hogyan számolok el gyermekeimnek, tanítványaimnak azzal a hosszú hajú kamasszal, aki annak idején motorbiciklijén valahol Csanytelek és Felgyő között áldozott az ízirájder fílingnek? Talán nem is én voltam?

Szerintem Jeney Zoltánnak, Sáry Lászlónak és Vidovszky Lászlónak is szüksége lehet némi derűs, leülepedett bölcsességre, ha szembe akarnak nézni egykori önmagukkal.
Mert hát valamikor a hetvenes években az Új Zenei Stúdió tagjai, vagyis ők voltak a zenei élet punkjai. Zenéjük tehetséges és zajos polgárbosszantás, egyfajta akusztikai tiltakozás, demonstráció volt.

Nem tudom, akkoriban számoltak-e azzal a lehetőséggel, hogy műveik egykor majd zenetörténetté, kultúrhistóriává válnak? Vajon mennyire vették magukat komolyan? Építkezésnek, irányszabásnak, vagy eleve falbontásnak szánták kompozícióikat?

Az tény, hogy volt mi ellen harcolni. Egyszerre volt jelen szinte minden gondolat és eszetlenség a zenei életben. A kilátástalanság, a kísérletezés, a tartalmatlan könnyűzene, és legfőképpen persze a teoretikus fontoskodás, a rendszerektől és pártoktól független vaskalap.

És ha ezek között sehova sem tartoztak, akkor hová soroljuk a lemez gerincét adó két nagy "kompozíciót" - vagy minek is nevezzük őket? Az Undisturbed, valamint az Hommage á Kurtág hasonló technikával készültek, és egyenként is hosszabbak fél óránál. Az egyes szerzők- a második műben Eötvös Péterrel és Kocsis Zoltánnal kibővülve - párhuzamosan, egymással nem, vagy csak főbb vonalakban egyeztetve komponáltak. Erősen leegyszerűsítve: egy-egy azonos időtartamú, de egymástól független opuszt szólaltatnak meg - egyszerre! Nem tudom, hogy fordulhat elő, hogy az eredmény mégsem teljes kakofónia. Sokszor hallgattam végig, és habár nem tudom egyértelműen zeneként definiálni - ahhoz nekem hiányzik egyfajta következetesség, formai szigor -, maga az akusztikai folyamat nagyon is hatásos. Nem tudok egy-egy pontjára figyelni, ellenáll az elemzésnek, az intellektuális közeledésnek. Ha megpróbálok valamely szólamra, vagy bármely elemre fókuszálni, az szétrebben, elolvad, ugyanakkor szinte beborít a sűrű hang-szövet. Nem hiszem, hogy bármikor katarzist lenne képes kelteni, de gyakran élvezem.

Egészen másképp hat Dukay Barnabás e lemezen szereplő műve. Sziget a másik kettő között. Gondosan szerkesztett, bonyolult, mégis nagyon szikár, puritán a hangzás. A közös kompozíciókban gyakran, de véletlenszerűen nincs fogódzóm, itt viszont következetesen nincs. A zene "lebeg", talajtalanul úszik, miközben engem átjár a hideg. A változó holdhoz tárgya nem a romantikus telihold, hanem a dermesztő hideg, az űr. Ez valóban katartikus darab, és többször veszem észre magamon, hogy kénytelen vagyok meghallgatni. Megint, újra, és külön is fölteszem, pedig valójában félek tőle...

Embert próbáló darabok, de azt mégsem értem, hogy ezek a próbálkozások hogyan kelthettek annak idején akkora botrányt? Az Undisturbed előadását 1974-ben rögzítette a rádió - de végül egyszer sem közvetítették. Az Hommage zeneakadémiai bemutatóját a Hungaroton vette fel - de sohasem adták ki. Ezt betudhatnánk hanyagságnak, ha nem tudnánk, akadt prominens figurája a zenei életnek, aki egyenesen az Új Zenei Stúdió betiltását követelte.
Szerencsére nem sikerült neki!

Később - szintén szerencsére - az alkotók forradalmár keménysége szépen lassan felolvadt, és a csoport feloszlott magától. Időközben Eötvös, Jeney és a többiek is felnőttek, megkomolyodtak.
Büszkén megtehették, merthogy időközben megszületett egy számukra vállalható, számunkra pedig hallgatható, modern zenei köznyelv.

Voltak szerzők, akik - habár odafigyeltek - sosem vettek részt az Új Zenei Stúdió Akcióiban. Voltak és vannak szerzők, akik ezt a stációt kihagyhatták.
Ugyanakkor volt, van és lesz olyan közönség, akik sosem hallgatnak kortárs zenét.

De a hetvenes évek Új Zenei Stúdiója nélkül ma semmi nem lehetne ugyanaz.

A csoport jelentősége ma még talán felmérhetetlen - és ezért rendkívüli ez a kiadvány. Nélkülözhetetlen kordokumentum, ami nélkül még csak felületes képünk sem lehet a huszadik század magyar zenéjéről.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Klaudia Tandl (ének), Niall Kinsella (zongora)
SCHUBERT: Die Männer sind méchant, D. 866/3
SCHUBERT: Die junge Nonne, D. 828
SCHUBERT: Des Mädchens Klage, D. 191
SCHUBERT: Heidenröslein, D. 257
SCHUBERT: Suleika I, D. 720
SCHUBERT: Suleika II, D. 717
SCHUBERT: Kennst du das Land, D. 321
SCHUBERT: Heiss mich nicht reden, D. 877/2
SCHUBERT: So lasst mich scheinen, D. 877/3
SCHUBERT: Nur wer die Sehnsucht kennt, D. 877/4
SCHUBERT: Der Fischer, D. 225
SCHUBERT: Du liebst mich nicht, D. 756
SCHUBERT: Thekla, D. 595
SCHUBERT: Der Jüngling an der Quelle, D. 300
SCHUBERT: Luisens Antwort, D. 319
SCHUBERT: Der König in Thule, D. 367
SCHUBERT: Gretchen am Spinnrade, D. 118
SCHUBERT: Gretchens Bitte, D. 564

11:00 : Budapest
Erkel Színház

KACSÓH PONGRÁC: János vitéz

18:00 : Budapest
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar próbaterme

"Próbatermi vendégség"
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészeinek kamarakoncertje
BRUCKNER: F-dúr vonósötös - Adagio
CSAJKOVSZKIJ: Románcok, op. 47 (részletek)
MOZART: e-moll szonáta hegedűre és zongorára, K. 304
DOHNÁNYI: Szextett

18:00 : Budapest
Bartók Emlékház

Kállai Ernő (hegedű), Varga István (cselló), Csalog Gábor (zongora)
"Beethoven összes zongoratriója 3"
BEETHOVEN: c-moll trió, op. 1/3
BEETHOVEN: B-dúr („Erzherzog”) trió, op. 97

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Charlotte Saluste-Bridoux (hegedű)
Concerto Budapest
Vezényel: Rácz Zoltán
DUKAS: La péri
BERNSTEIN: Szerenád
MUSZORGSZKIJ-RAVEL: Egy kiállítás képei
19:00 : Szeged
Nemzeti Színház

MOZART: Cosi fan tutte
A mai nap
született:
1835 • Cezar Antonovics Kjui, zeneszerző († 1918)
1841 • Emmanuel Chabrier, zeneszerző († 1894)
1907 • Ferencsik János, karmester († 1984)
1943 • Lencsés Lajos oboaművész