vissza a cimoldalra
2019-12-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11457)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62025)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1823)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2999)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4628)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3538)
musical (189)
Operett, mint színpadi műfaj (4182)
Élő közvetítések (8277)
Franz Schmidt (3480)
Kimernya? (3376)
Balett-, és Táncművészet (5940)
Belcanto (933)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (194)
Lisztről emelkedetten (981)
Társművészetek (1536)
Zenei események (1007)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Szabó Sándor lemezei 4 - A világ bund nélkül (Village of the Unfretted)
Flór Gábor, 2006-04-25 [ Jazz ]
nyomtatóbarát változat

Village of the Unfretted Village of the Unfretted

A művészek mindig szabadságra vágynak. Nem szeretik a kötöttségeket, a határokat. Vagyis inkább nem tűrik őket. Minden határt megpróbálnak kitágítani, amennyire csak lehet. Vagy tovább.

A hangszerek pedig kötöttséget jelentenek. Véges számú húr tekerhető rájuk, méretük is csak az emberi léptékhez mérten növelhető vagy csökkenthető, a hangok száma is adott. De mégis, ahol valamit lehet változtatni, ott bizony a zenész változtat. Így születnek töméntelen mennyiségű húrral ellátott gitárok, nagyon hosszú menzúrájú gitárok, különböző testformájú, és mindenféle elektronikai csodával fölszerelt gitárok.

És így születnek fretless (bund nélküli) gitárok. Az ötlet persze nem új. A bund később született, mint a húros hangszerek, tehát tulajdonképpen a fretless csak visszatérés a gyökerekhez.

Persze az európai hangrendszereket használó zenében sokáig nem volt semmiféle létjogosultsága a pozícionálatlanságnak, meg nem is volt szükség negyedhangokra. Csak aztán az európai zene is változott, beolvasztott magába új hatásokat. (Persze itt most gitárokról beszélek: a vonós hangszereknél természetes a bundnélküliség, sőt, ott pont a bundozottság a meglepő, és igen ritka is.)

Az első jegyzett hangszer egy 7 húros fretless bendzsó volt, amit valamikor 1900 körül készítettek, Angliában. Később, a század tízes éveitől megjelentek a félig bundozott, duplanyakú hangszerek, az úgynevezett hárfa-gitárok, melyeken a basszushúrok alatt nem voltak érintők.

Aztán legközelebb a hatvanas években találhatunk utalást a hangszerre, néhol felvételeken, John Lennon is említi egy interjúban, hogy ilyenen játszott volna, de nála sosem lehetett tudni, interjúk tekintetében mikor szabadul el a fantáziája.

A legenda szerint Jimmy Hendrixnek is volt (pont neki ne lett volna) egy fretless gitárja, amit elloptak tőle, aztán rendelt egy újat, de nem érte meg az elkészültét.

Aztán a hetvenes években megtörtént az igazi áttörés. Az első megnevezett fretless gitár az Acoustic Black Widow. Frank Zappa is használt ilyet. Majd 1975-ben Eliott Sharp megfosztotta bundjaitól gitárját, és 1976-ban Erkan Ogur Törökországban elkészítette első fretless gitárját. Aztán beállt a sorba Terye Ripdal, Patrice Vigier, Andy Summers, Chet Atkins, sorolhatnám. Szinte minden híresebb gitáros legalább egyszer kipróbálta, milyen is lehet érintők nélkül élni.

Az első fretless gitárfesztivál érdekes módon mégis csak 1999-ben volt (La Nuit de La Fretless). Talán ez volt az a pillanat, amikor a hangszer igazán létjogosultságot nyert. Már nem csak egy bundjavesztett (megcsonkított) gitár, hanem önálló instrumentum, egyre többen játszanak rajta (a legkülönbözőbb stílusú zenékben), darabokat írnak rá, fesztiválokat rendeznek, lemezeket adnak ki.

Ilyen lemez ez, a Village of the Unfretted is. Lényegében összegyűjti azokat a zenészeket, akik ezen a hangszeren valami jelentőset alkotnak napjainkban. Egy kitekintés, körkép: 35 gitáros egy-egy felvételét válogatták össze egy dupla albumon.

A válogatás igen eklektikus: meg is döbbentem, amikor először megszólalt. Tizenéves koromban hallgattam utoljára ilyesfajta rockzenét, amilyen az első szám. Nem is bírtam sokáig, hamar léptetnem kellett. Ez a lemez nem feltétlenül arra született, hogy végighallgassa az ember. Olyan széles spektrumát öleli át a zenének, hogy lényegében bárki megtalálja benne a neki való stílust. Egy körkép, panoráma, ahol mindenki kiválaszthatja a neki tetsző előadót, stílust, aztán megkeresheti a lemezeiket. Mindenesetre, ha többször is meg akarjuk hallgatni, érdemes programozható lejátszót vásárolni, hogy a számunkra kevésbé "fülbemászó" részeket fáradalom nélkül átugorhassuk.

E hosszú bevezető után méltán merülhet föl a kérdés az olvasóban: mit keres ez az írás a Szabó Sándor lemezeit bemutató sorozatban? Valahogy úgy éreztem, itt a helye, ha másért nem, hát azért, mert ugyan a művész egyetlen szerzeménnyel szerepel rajta, de ez az egyetlen szám azt jelenti: Szabó bizony beletartozik a világ gitárosainak élvonalába. Major Balázs ütőhangszeres kíséretével nyolchúros fretless gitáron játszik, mely az indiai sarod mintájára van hangolva.

A lemezen egyébként igen illusztris társaságban hallhatjuk (csak néhány nevet sorolnék föl, hiszen nincs értelme ideírni mind a 35-öt, aki kíváncsi, majd megveszi, és elolvassa mindet).

Ned Evett üveg fogólappal szerelt rezonátoros gitáron játszik (többek között, de ezen a lemezen nem ő az egyetlen, aki az egész zenekart egymaga interpretálta). Vassilis Ketzenoglou nagyon különleges, 11/8-os felvétele szintén "egyemberes-többhangszeres" muzsika, némi midi-segítséggel, érdekes fúzióját adva a modern és a tradicionális zenének.

Yan Vagh (akit a magyar közönség már ismerhet az Akusztikusgitár Fesztiválról) tízhúros fretless gitáron játszik, sok minden más mellett. Edward Powell keleti hangulatú zenéjében maximálisan kihasználja az érintő nélküliség szabadságát. Meghallgathatjuk a lemezen Elliot Sharpot is, aki még mindig a már említett, történelmi jelentőségű Norma fretless gitáron játszik.

Geoffrey Fitzhugh Perry igazi bundnélküli ember, hiszen tulajdonképpen csak ilyen hangszereket használ, világszerte ismert hegedűs is. Ezen a felvételen egy saját tervezésű, Quatar nevű hangszeren játszik. Yannick Robert Vaci Utca című lemezéről delegált egy szerzeményt erre a válogatásra.

Aki további információkra szomjazik a fretless gitározással kapcsolatban, az a www.unfretted.com weboldalon szinte mindent megtalál, és még a lemezt is megrendelheti.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-kukacok Akadémiája"

11:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő
Mesebalett három felvonásban

18:00 : Budapest
Bartók Emlékház

Kállai Ernő (hegedű), Varga István (cselló), Csalog Gábor (zongora)
"Beethoven összes zongoratriója 2."
BEETHOVEN: G-dúr trió, op. 1/2
BEETHOVEN: Esz-dúr trió, op. 70/2

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

MOZART: A varázsfuvola

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Bohémélet

19:00 : Budapest
Festetics Palota Tükörterme

Falvai Sándor (zongora)
CSAJKOVSZKIJ: Dumka, op. 59,
BEETHOVEN: f-moll szonáta, op. 2 no. 1,
MUSZORGSZKIJ: Egy kiállítás képei

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály templom

"Organ & Choir"

19:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Bíró Zsófia (fuvola)
Zuglói Filharmónia
Vezényel: Ménesi Gergely
SCHUBERT: 6. C-dúr szimfónia
VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR: Fuvolaverseny
SCHUBERT: C-dúr nyitány olasz stílusban
BEETHOVEN: I. C-dúr szimfónia

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Baráti Kristóf (hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar
Vezényel: Baráti Kristóf
BEETHOVEN: 1. (G-dúr) románc, op. 40
BEETHOVEN: 2. (F-dúr) románc, op. 50
BARTÓK: Divertimento, BB 118
BRAHMS: 4. (e-moll) szimfónia, op. 98

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Révész Richárd (zongora), Szentpáli Roland (tuba)
Sárik Péter Trió
Talamba Ütőegyüttes
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
GYÖNGYÖSI LEVENTE: Sinfonia concertante négy ütőjátékosra és zenekarra
CSAJKOVSZKIJ: A diótörő - The Swinging Nutcracker (átdolgozás)

19:30 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Keszei Bori, Ducza Nóra, Bakos Kornélia, Kéringer László, Jekl László (ének)
Gesztesi Tóth László (orgona)
Belvárosi Kántorátus (karigazgató: Gesztesi Tóth László)
Savaria Barokk Zenekar
Vezényel: Németh Pál
Barokk Karácsony
HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny op. 4. No. 4.
MOZART: Exultate, jubilate KV 158a
BACH: Magnificat BWV 243
17:00 : Martonvásár
Brunszvik-kastély

Balog Evelin, Ittzés Zsuzsanna, Kunszeri Márta, Menyhárt Zsuzsanna (fuvola, altfuvola)
Maros Ádám (vibrafon)
MOZART: Adagio and Rondo K 617.
BACH: Siciliano
BACH: Largo
DEBUSSY: Arabesque I-II.
IGOR LESNIK: First Toy
VIVALDI: Aria "Sento in Seno" from the Opera "Tieteberga" RV737.
PACHELBEL: Canon
CSAJKOVSZKIJ: Diótörő "Dance of the Mirlitons"
Angels We Have Heard on High...

19:00 : Debrecen
Kölcsey Központ

Vilde Frang (hegedű), Truls Mørk (cselló)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Sir Mark Elder
FINZI: Levélhullás, op. 20
BRAHMS: a-moll kettősverseny, op. 102
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia, op. 14
A mai nap
történt:
1925 • A Wozzeck bemutatója (Berlin)
született:
1922 • Németh Amadé, karmester, zeneszerző († 2001)
elhunyt:
1788 • Carl Philipp Emanuel Bach, zeneszerző (sz. 1714)