vissza a cimoldalra
2019-03-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61563)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2319)
Társművészetek (1297)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4257)
Milyen zenét hallgatsz most? (25009)
Haladjunk tovább... (230)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11322)
A csapos közbeszól (95)

Jonas Kaufmann (2367)
Pantheon (2327)
Balett-, és Táncművészet (5711)
Belcanto (918)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1284)
László Margit (160)
Kossuth-díj (1426)
Erkel Színház (9788)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4462)
Giuseppe Verdi (1388)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3179)
Operett, mint színpadi műfaj (3865)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1612)
Franz Schmidt (3294)
Élő közvetítések (7777)
Kocsis Zoltán (661)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Nyakfelmetsző (Stephen Sondheim: Sweeney Todd)
Szilgyo, 2006-04-12 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

Stephen Sondheim: Sweeney Todd STEPHEN SONDHEIM: Sweeney Todd
The Demon Barber Of Fleet Street

Patti LuPone, Michael Cerveris, Mark Jacoby, Manoel Felciano, Lauren Molina, Alexander Gemignani, Benjamin Magnuson, John Arbo, Donna Lynne Champlin, Diana DiMarzio

Warner / Nonesuch - 2 CD
7559-79946-2

Volt egyszer egy sápatag, furcsa szemű londoni borbély, aki szörnyű módját választotta a bosszúállásnak: ezüstösen csillogó pengéjével elnyisszantotta szerencsétlen (?) áldozatai torkát. A "vidám kis történet" nyomán született Stephen Sondheim kiváló zenedrámája, a Sweeney Todd.

Az 1930-ban született amerikai Stephen Sondheim a világ egyik legismertebb zenés színházi szerzője, elsősorban persze az angolszász országokban. Pályáját szövegíróként kezdte: a West Side Story azóta is mérföldkő és vonatkozási pont a musicalek világában. Aztán sorra jöttek a saját szerzemények, amelyek közös jellemvonása, hogy a showbiznisz világában merőben szokatlan témákat járnak körül. Legyen szó akár a klasszikus Grimm-mesék fekete humorba ágyazott újrafeldolgozásáról (Into the Woods), az együttélés problémáiról (Company) vagy Japán nyugatosításáról (Pacific Overtures), Sondheimnek úgy sikerült egyéni hangú zenét komponálnia a nem feltétlenül színpad után kiáltó történetekhez, hogy nem, vagy csak elvétve áldozott a tömegízlés oltárán. A siker ennek ellenére nem maradt el, a zenés színház két Mekkájában, a West Enden és a Broadway-n sorra születtek az elképesztő szériák, majd a felújítások.

Hazánkban azonban művei nem nagyon találtak utat a közönséghez (szeretném hinni, hogy nem feltétlenül merész témaválasztásuk és különleges zeneiségük miatt): az amerikai elnökök elleni merénylőkről szóló darabját (Assassins) a Rock Színház mutatta be, felemás sikerrel, a svéd arisztokraták szerelmi életéről szóló remekművet, a Little Night Music című, keringődallamra íródott darabot a Madách Színház játszotta Egy nyári éj mosolya címmel, az igényes produkcióhoz (rendező: Szirtes Tamás, főszerepekben Kiss Mari, Psota Irén, Dunai Tamás, Szerednyey Béla) méltatlan csekély érdeklődés mellett.

A talán legjelentősebb Sondheim-darab, a Sweeney Todd - amelynek zenei anyaga (egészen pontosan a 2005-ös Broadway-felújításé) nemrégiben jelent meg CD-n - is felemás fogadtatásra lelt Magyarországon. Két bemutatót ért meg a mű: a Rock Színház és az Operaház közös produkciója (Nyakfelmetsző címmel, bemutató: 1992) állítólag csapnivaló volt, azonban a néhány évvel ezelőtti kaposvári produkció sokak számára maradandó emlék (annak ellenére, hogy jobbára prózai színészek énekelték a szerepeket). Az előadás rendezője, Ascher Tamás félelmetes atmoszférát teremtett a színpadon, a különleges látványvilág és a nagyszerű színészvezetés egyvelegéből emlékezetes produkció született.

A Sweeney Todd története komor és meglehetősen szövevényes. Az előzmény: Benjamin Barker borbélyt az aljas szándékú Turpin bíró életfogytiglani száműzetésre ítéli, ám ő visszatér Londonba, hogy szörnyű bosszút álljon, amelyhez tanult szakmájának fő munkaeszközeit, fényesre csiszolt pengéit hívja segítségül. A történet a londoni visszaérkezéskor veszi kezdetét, Barker Sweeney Todd néven beköltözik Mrs. Lovett-hez, aki a város legrosszabb pitéit árulja, majd lassacskán mindent elborít a vér. Mrs. Lovett süteményei az újfajta tölteléknek (melynek összetevőit a jó ízlésre való tekintettel e helyütt nem részletezném) köszönhetően London-szerte közkedveltek lesznek, Sweeney kezéből azonban kezd kicsúszni az irányítás. A végkifejletet illetően legyen elég csak annyi, hogy jó krimihez méltó módon nem mindenki marad életben.

Az egyszerre zavarba ejtően groteszk és brutális történethez illő Sondheim muzsikája is: a darabban alig akadnak slágerszámok, szinte minden dal egy-egy ponton meglepő fordulatot vesz. Dominálnak viszont az együttesek, valamint a feszültség fokozását szolgáló melodramatikus részek. A mű zeneileg hihetetlenül szórakoztató, nem véletlenül tartják az egyik legnagyobb műgonddal és igényességgel megírt musicalnek.

Sondheim a klasszikus vezérmotívum-technikát is alkalmazza, szép számmal akadnak visszatérő zenei motívumok. Aki a hagyományos, "énekelnek-megtapsoljuk-próza" felosztású zenés darabokhoz szokott, annak minden bizonnyal szokatlan lesz a szöveg és a zene ilyen mértékű egysége és összefonódása. A dalszövegek (szintén Sondheim munkái) szellemesek, de nem szellemeskedők, nagyszerű például az a rész, amikor a darab elején Mrs. Lovett az üzletébe betoppanó Sweeney torkán mindenáron le akar nyomni egyet a rettegett pitéiből. Az angolosok kedvéért álljon itt egy rövid rész a dalból, magyarításra nem vállalkoznék:

Mrs. Lovett:
Is that just disgusting?
You have to concede it.
It's nothing but crusting
Here, drink it, you'll need it.

Aki a kaposvári előadáson hiányolta a magas színtű énekléskultúrát, az a darab új felvételét meghallgatva biztosan nem fog csalódni. A dupla CD-n hallható énekesek ugyanis remekelnek. A Sweeney-t éneklő Michael Cerveris elsősorban musical-hang, annak azonban első osztályú. A rémséges, a gyilkolásba fokozatosan beletanuló figurát kellő empátiával ábrázolja (hiszen a célok nemesek, csak hát az eszközök, ugye…). Igen hálás a szerep: többek között olyan nagynevű operaénekesek is játszották, mint Thomas Allen vagy Bryn Terfel.

A Mrs. Lovettként hallható Patti LuPone különleges hangszíne sokak számára ismerős lehet a Sunset Boulevard című Andrew Lloyd Webber-darab eredeti felvételéről, itt sem okoz csalódást. A legtöbb énekelnivalója talán neki van, és tökéletesen hitelessé teszi a kezdetben az árral (pontosabban a borbéllyal) sodródó, majd egyre többet akaró (többek közt a közös nyaralást tervező!) bűnsegéd imidzsét. A többi nyolc énekes is egytől egyig remekel, és énekesi teljesítményük értékét csak növeli az a tény, hogy - miként a lemez alapjául szolgáló amerikai előadáson - ők a zenekari szólisták is. Az ekként mindössze 10 fősre olvasztott orkesztra mégis nagyszerűen, kamarazenekari intimitással játszik.

Sweeney Toddnak, a Fleet utca démoni borbélyának tragikus története nem gyerekmese. Sondheim darabja többek közt teljes érték- és illúzióvesztésről szól, ennek megfelelően súlyos, nyomasztó mű. De annyira szórakoztató!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Losonci Luca fagott diplomakoncertje"
C.P.E. BACH: B-dúr csellóverseny, H. 436
Koncertmester: G. Horváth László
A hallgató barátaiból alakult zenekar
FARAGÓ BÉLA: Tánczrend - 1. Zirkus Waltz, 2. Lassú Csárdás, 3. Passepied
SCHUMANN: Fantáziadarabok, op. 73
Kerek Erzsébet (zongora)
MILHAUD: René király kandallója, op. 205
Tóth Ágnes (fuvola), Adorjáni Csenge (oboa), Katrin Mátyás (klarinét), Südi Bálint (kürt)
Losonci Luca (fagott)

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
"A holdfény és Bach"
Bach Mindenkinek Fesztivál
FROBERGER: C-dúr toccata
BUXTEHUDE: Auf meinen lieben Gott - szvit
FRESCOBALDI: Toccata settima (Libro II)
KERLL: Canzona quarta
PACHELBEL: D-dúr fantázia
BUXTEHUDE: Nun lob, mein Seel', den Herren
FISCHER: Chaconne
ZACHOW: Nun komm der Heiden Heiland - partita
J.S. BACH: F-dúr partita

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Söndörgő:
Eredics Áron (prímtambura, tambura szamica, darbuka, ének), Eredics Benjámin (brácstambura, trombita, ének), Eredics Dávid (klarinét, szaxofon, kaval, prímtambura, basszprím-tambura, ének), Eredics Salamon (harmonika, furulya, hulusi, basszprím-tambura), Buzás Attila (tamburabőgő, csellótambura, tapan, ének)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Wiedemann Bernadett (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Magyar Rádió Énekkara (karigazgató Pad Zoltán)
Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató Dinyés Soma)
Vezényel: Vajda Gergely
MAHLER: III. (d-moll) szimfónia

19:30 : Budapest
Óbudai Társaskör

Karl Lorenz (hegedű), Dobozy Borbála (csembaló)
Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye
Koncertmester: Tfirst Péter
VIVALDI: Arsilda, regina di Ponto (Arsilda, Pontusz királynője), RV 700
SCHUBERT: A-dúr rondó, D.438
VIVALDI: F-dúr concerto három hegedűre, RV 551
HIDAS FRIGYES: Csembalóverseny
HÄNDEL: B-dúr concerto grosso, Op.6/7
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Kuti Ágnes, Megyesi Schwartz Lúcia, Horváth István, Bognár Szabolcs (ének)
Dr. Fodor Gabriella (zongora, orgona), Bajic Ágnes (zongora), Murin Jaroslav (mélyhegedű)
Szászi János (házigazda)
Pécsi Kamarakórus (karig.: Tillai Aurél)
Pécsi Egyetemi Kórus (karig.: dr. Lakner Tamás)
Pannon Filharmonikusok
vezényel: Tillai Aurél
"60 éves a Pécsi Kamarakórus"
VECCHI: Jó ez a fény
MONTEVERDI: Cor mio
SCHÜTZ: Ich bin eine rufende Stimme
JOHANN CHRISTOPH BACH: Ich lasse Dich nicht
ROSSINI: Salve o Vergine Maria
GRIEG: Ave maris stella
BRAHMS: Liebeslieder Walzer (részletek)
VIC NEES: Nuestra senora della soledade
JOHN RUTTER: Candlelight Carol
TILLAI AURÉL: Missa secunda – ősbemutató
KODÁLY: Budavári Te Deum
A mai nap
született:
1890 • Beniamino Gigli, énekes († 1957)
1890 • Lauritz Melchior, énekes († 1973)
1915 • Carelli (Krausz) Gábor, énekes († 1999)
1915 • Szvjatoszlav Richter, zongorista († 1997)