vissza a cimoldalra
2018-11-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61316)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4097)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5575)
Élő közvetítések (7511)
Opernglas, avagy operai távcső... (20163)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2993)
Kimernya? (2837)
Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Lisztről emelkedetten (932)
Pantheon (2280)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1529)
Franz Schmidt (3222)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1155)
Miller Lajos (87)
Palcsó Sándor (229)
musical (180)
Gioacchino Rossini (1021)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Check It Out, Igor (Szakcsi Lakatos Béla és Lukács Miklós lemeze)
Flór Gábor, 2006-01-05 [ Jazz ]
nyomtatóbarát változat

Check It Out, Igor Check It Out, Igor
Béla Szakcsi Lakatos - piano
Miklós Lukács - cimbalom
BMC CD 108
2005

Kicsit féltem, amikor először a kezembe vettem ezt a lemezt, ugyanis ismertem az előéletét. Mármint, hogy ez is egy afféle totálisan improvizatív lemez, amikor a zenészek mindössze a stúdióban találkoznak, aztán fölvesznek valamit, ami majdnem jó, örülnek, hogy milyen ügyesek, és hazamennek. Magyarul: haknilemez. Van ilyen lemez (és koncert is) itthon szép számmal, de a külföldi előadóktól sem idegen ez a dolog. Szakcsi Lakatos Béla ráadásul közismerten kísérletező alkat. A kísérletek néha jól sülnek el, néha rosszul. Ilyen a természetük.

Ezen kívül a két hangszer lényegében ugyanaz: húrokon kalapálnak valamivel bevont fadarabok. A játékstílus is furcsamód hasonló tud lenni. Nagyon jól kell játszani, érezni egymás zenei, lelki, gondolati beállítottságát, hogy igazán élvezhető produkció szülessen. Nem véletlen talán, hogy a cimbalom-zongora duókból készült felvételeknek nem nyitnak külön polcot a lemezboltokban.

A booklet tovább növelte bizalmatlanságomat. Megszoktam már, hogy a BMC kísérőfüzetei vagy olvashatatlanok, vagy nem tartalmaznak információt. Ez most az előbbi kategóriába tartozik. Az összevissza "rendezett" szövegnek egy "haszna" volt: fölidegesedtem, mire elolvastam (vagyis megtaláltam a különböző oldalakon jól összeforgatott írásban) mindent, ami érdekelt rajta, és ebben az esetben történetesen minden érdekelt. Ennek a bookletnek van egy másik sajátossága is: a lemez méltatása is belekerült, aminek az az egyetlen szépséghibája, hogy ilyen méltatásokat a második kiadásnál, vagy a reprintnél szoktak a lemezborítókra írni, nem a frissen megjelent kiadványoknál. (De tulajdonképpen, amikor elolvastam Pallai Péter kiváló írását, nem is volt kedvem a recenzeáláshoz, mert minek, ha már a bookletben elolvasható, amit gondolok)

Aztán félredobtam az összes előítéletemet, mert nem jó előítélettel kritikát írni. És nem bántam meg.
Ez a lemez jó.

Szakcsi Lakatos Béla világszerte elismert zongoraművész, nem véletlenül. Játéka impulzív, eredeti, ráadásul nem az a típus, aki megáll egy szinten, aztán ráülve babérjaira folyamatosan csak ismétli önmagát. Szakcsi egyfolytában változtat, változik, megújul, szókincse bővül, stílusa egyre gazdagabb. Ezen a lemezen is érezhető nagy zenei műveltsége, hiszen ötletei az egész zeneirodalomból táplálkoznak. Különleges színfolt játékstílusában a cimbalomszerű hangzás, ami ebben az esetben nem helyettesítő, felidéző szerepet kap, hanem még inkább egybeolvasztja a két hangszer hangját.

Lukács Miklós az utóbbi időben egyre inkább ismertté váló cimbalmos. Nagy öröm számomra, hogy a cimbalom ismét egyre népszerűbb hangszerré válik, és kilép végre a szórakoztató zene, a vendéglátóipari egységek cigányzenekarainak világából, lehetőségeit a maguk teljességében megcsillogtatva. Igen sok tehetséges fiatal cimbalmos játszik, nemcsak népzenében, ezzel is mind jobban népszerűsítve a hangszert.

A lemez nyolc szerzeményt tartalmaz, de ez hallgatás közben igazán nem derül ki, és nem is fontos. A darabok önmagukban is olyan "szerteágazóak", hogy nagyon nehéz róluk bármit is írni, mert az ilyen zenéről vagy könyvet ír az ember, vagy csak annyit, hogy tessék meghallgatni. Olyan, mintha egy egybefüggő komolyzenei mű több tételét hallgatnánk. Nincs igazi szünet (persze elvi eleje-vége van mindegyik számnak, meg címe is, de ha az ember átadja magát a zenének, ezek jelentőségüket vesztik), és nem is fontos. Ami talán a legjellemzőbb rá, a sokrétűség, a hirtelen váltások stílusok, irányzatok, hangulatok, dinamikák között. A legkomorabb mélységekből a legvidámabb magasságokig emelkedik, súlyos, mellkasra telepedő hangulatból szinte átmenet nélkül csap a leggyermekibb könnyedségbe.

A zeneirodalom minden vonulata kikacsint egy kis időre, de nem eklektikus kakofónia születik így, hanem egy csodálatos egység. Aha-élmények sorozata ez a lemez, mert éppúgy hallhatunk klasszikus zenét, népzenét (a világ minden tájáról), mint akár rock and rollt vagy swinget, és mindezt úgy, hogy a stílusok nem "ütik" egymást.

Szakcsi és Lukács teljes összhangban improvizál, egyikőjük sem nyomja el partnerét, nem telepszik rá a másikra, és mindketten hangszerük új dimenzióit mutatják meg.
Ha már Igor (gondolom: Sztravinszkij) nem teheti meg, mindenki másnak ajánlom: tessék meghallgatni.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

"Orgonahangverseny"

18:00 : Budapest
Corvin Művelődési Ház - Erzsébetligeti Színház

Adventre hangolva
Ünnepi koncert a Honvéd Férfikarral

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Megyesi Zoltán (tenor), Viviane Hagner, Alexander Janiczek (hegedű), Rafael Rosenfeld (cselló), Pivon Gabriella (fuvola), Heinz Holliger (oboa), Reto Bieri, Klenyán Csaba (klarinét), Lakatos György (fagott), Szőke Zoltán (kürt), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
A Zeneakadémia Vonószenekara
Vezényel: Heinz Holliger
kamara.hu – a Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
Üveggyöngyjáték
LIGETI: Hat bagatell
BEETHOVEN: B-dúr klarinéttrió, op. 11
HAYDN: 25. (G-dúr) zongoratrió, Hob. XV:25
HEINZ HOLLIGER: Rechant
BARTÓK: Divertimento, BB 118

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Vigh Andrea (hárfa), Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora), Drahos Béla (fuvola), Szatmári Zsolt (klarinét)
Accord Quartet
Debussy-est a szerző halálának 100. évfordulójára
DEBUSSY: Egy faun délutánja
DEBUSSY: Szonáta fuvolára, brácsára és hárfára
DEBUSSY: Két tánc
DEBUSSY: Fehéren és feketén
DEBUSSY: Lindaraja
DEBUSSY: Hat antik felirat
DEBUSSY: Kis szvit

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráth Emőke, Szutrély Katalin, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt
Purcell Kórus
Orfeo Zenekar
koncertmester: Simon Standage
Vezényel: Vashegyi György
MOZART: C-dúr („Jupiter”) szimfónia K. 551
MOZART: c-moll mise, K. 427
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Giovanni Guzzo (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Howard Williams
BERNSTEIN: Candide − nyitány
BERNSTEIN: Szerenád – Platón: A lakoma című műve nyomán
ELGAR: II. szimfónia
A mai nap
született:
1942 • Daniel Barenboim, karmester, zongorista
elhunyt:
1787 • Christoph Willibald Gluck, zeneszerző (sz. 1714)
1963 • Reiner Frigyes, karmester (sz. 1888)