vissza a cimoldalra
2020-07-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11537)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (710)
Régizene (3425)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3974)
Élő közvetítések (8501)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4864)
Operett, mint színpadi műfaj (4383)
Lehár Ferenc (715)
Pantheon (2695)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1979)
Opernglas, avagy operai távcső... (20522)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1433)
Sass Sylvia (478)
Antonin Dvorak (199)
A nap képe (2213)
Franz Schmidt (3640)
Jazz (79)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Mozart: Requiem / Gardiner
- eszbé -, 2005-12-08 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Mozart: Requiem MOZART: Requiem
Barbara Bonney, Anne Sofie von Otter, Hans Peter Blochwitz, Willard White
Monteverdi Kórus
Angol Barokk Szólisták
Sir John Eliot Gardiner
Universal / Philips
00289 475 7057

Nem könnyű Mozart Requiemjéről írni, de még sokkal hálátlanabb feladat lehet ebből a 689. lemezfelvételt elkészíteni. Még Gardinernek is.

A Philips gondozásában megjelent cd azonban nem új: az 1987-ben, a Universal egyik londoni stúdiójában készült hanganyagot tartalmazza.
A szereposztás igen érdekes, a felvétel készültekor Bonney, von Otter és Blochwitz is pályája elején járó fiatal tehetségnek számított. A négy szólista közül nemcsak korával lóg ki a jamaikai születésű Willard White. Hangja is, és korábbi szerepei is inkább az opera műfajára predesztinálják, s kevésbé egy oratórikus műben való közreműködésére.

Ezt a "kilógást" azért módjával kell érteni, mert White hangja csak a többi szólistához képest, és csak a szólisztikus helyeken tűnik kevésbé rugalmasnak, amikor a négy énekes homofon anyagot énekel (a Tuba mirum vége például), a hangzásuk teljesen arányos és kiegyenlített.
Mi több, ez is csak azért tűnhet fel, mert a vokális szólamokat elképesztő plasztikusság, pozitív értelemben vett hangszerszerű előadásmód jellemzi - talán ez a felvétel egyik legnagyobb erénye.

A könnyebb érthetőség kedvéért megemlítenék egy ilyen szituációt: a Tuba mirum szoprán szólójában a justus szóra egy fellépő kvart éneklendő. Hangszeren játszva az ember a második hangot önkéntelenül is rövidebbre és halkabbra játszaná, mivel az hangsúlytalan. Az énekes szólistáktól - annak dacára, hogy a latin nyelvtan szabályai is ezt a megoldást támogatnák - sokszor mégsem ugyanígy lehet ezt hallani, mivel technikailag nehéz a fellépő kvartot megénekelni; Barbara Bonney azonban "jó hangszeresként" gyönyörűen adja elő mindezt.

A plasztikusság úgy is értendő, hogy hallani minden egyes szólam - légyen az hangszeres, vagy vokális - minden egyes hangját is, ami akár veszélyes is lehet az előadókra nézve, szerencsére - Liszt szavaival élve - a megfelelő hangok a megfelelő időben és a megfelelő módon szólalnak meg. Ez ugyan egy lemeznél alapkövetelmény lenne, de nem egyszer láttunk már karón varjút...

Gardiner alaposan kiaknázza az egyes hangnemek, akkordok eltérő karakteréből fakadó színezési lehetőségeket is: a szoprán B-dúr témabelépés tónusa átmeneti megnyugvást jelent az érzelmileg meglehetősen feszített kettősfúgában; vagy a Rex tremendae végén a nápolyi szext akkord (Salva me) megszólalásakor kirázza az embert a hideg - a sort bőven lehetne folytatni.

Hogy a negatívumokról is szóljak: ha kötekedni akarnék, akkor esetleg a Confutatis első, C-dúr Voca me-jét említhetném, mely nem sikerült annyira éteri hangzásúra, mint a második; továbbá ezen a felvételen sem megoldott a két de poenis infernit összekapcsoló vonós szinkópa egyenletessége.

Ízlés dolga, de nekem kicsit túl szájbarágós a Domine Jesu és a Quam olim Abrahae szövegejtése, és talán a tétel tempóját is visszább lehetne fogni. Értem, hogy miért ilyen, de talán túl fűszeres lett így ez a fogás.
Ez legyen a legnagyobb bajunk! - mondhatnánk erre, és ördögünk lenne: soha rosszabb Requiem-előadást!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
elhunyt:
1910 • Marius Petipa, koreográfus (sz. 1818)