vissza a cimoldalra
2019-06-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61816)
Ilosfalvy Róbert (847)
Operett, mint színpadi műfaj (3939)
Jacques Offenbach (477)
Palcsó Sándor (244)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3272)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (72)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1680)
Franz Schmidt (3350)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4505)
Simándy József - az örök tenor (606)
Opernglas, avagy operai távcső... (20232)
Élő közvetítések (7916)
Társművészetek (1305)
Erkel Színház (10237)
Komlóssy Erzsébet (42)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Ratio Educationis
- kegy -, 2005-11-25 [ Elfeledett Zeneünnepek ]
nyomtatóbarát változat

Ratio Educationis Hogy Max Ritter sikerkönyve, az Elfeledett zeneünnepek mennyire körültekintően precíz, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ellentétben más hasonló munkákkal - noha nem azért, hogy nekünk hízelegjen, csak a filológiai pontosság kedvéért - magyar vonatkozású eseményekre is utal.

Később megvilágítandó okokból ma már kevesen tudják, hogy Mária Terézia iskolázott, de amatőr zeneszerző volt. Az udvari neveltetés természetesen előírta a hangszerismeretet (a császárnő közepesen, de lelkesen játszott spinéten), ám a magyar rendeket megkoronázásakor pátoszos vérgőzbe borító uralkodóasszony nem állt meg itt: kisebb darabokat komponált a magányos éjszakákon, amelyekből - az udvari szóbeszéd szerint - nem volt túl sok.

A császárnő 1775-ben megbízta az udvari kancellária egy fiatal tanácsosát, Ürményi Józsefet, hogy dolgozza ki az iskolarendszer átfogó reformját, mert itt a felvilágosult abszolutizmus ideje, nincs helye tétlenségnek. Ürményi kiváló szakembereket vett magához: Makó Pál, volt jezsuita egyetemi tanárt (akinek rendjét maga a császárné oszlatta fel, hogy vagyonára téve a kezét abból finanszírozzon egyet s mást - például az iskolareformot), Tersztyánszky Dániel levéltár-igazgatót és Kollár Ádám történészt, a bécsi udvari könyvtár vezetőjét.

A lelkes emberek hozzáértő munkálkodását látva az iskolarendszer reformja nagy eseménynek ígérkezett. A császárnő két dolgot határozott el: hogy a neve Magyarország és a társországok átfogó oktatási-nevelési rendszere, rövidebben Ratio Educationis lesz, és hogy maga komponál egy kórusművet a kihirdetés napjára. Mára Terézia továbbá azt is eltervezte, hogy a művet egyszerű gyermekekből verbuvált kórus adja majd elő, jelképezvén, hogy ez a reform őérettük van.

A munka jó két évig tartott, a végső szöveg jóváhagyására - és az ünnepségre - 1777. augusztus 22-én került sor. Eredetileg augusztus 20-ára tervezték, de Mária Terézia ragaszkodott ahhoz, hogy kedvenc magyar testőrségével nézhesse végig Pesten a Szent István napi tűzijátékot, és a Ratio Educationist csak azután iktassák be, hogy visszaértek Bécsbe. Az egész kissé körülményes volt, de a testőrség így legalább három napig ihatott.

Mária Terézia az ünnepség zenei részét meglepetésnek szánta, így mindenki meglepődött, amikor a hivatalos ceremónia végeztével zenészek társaságában egy sereg gyerek vonult fel, az uralkodóasszony pedig hozzákészült a vezénylethez.

A botrány a második tétel alatt tört ki. A kissé már kapatos magyar testőrség, amelynek tagjai dülöngélve álltak a Burg termében, a gyerekek látványára először halkan kuncogni kezdett, majd egyre hangosabban böffentgetni a nevetéstől. Azt történt ugyanis, hogy az éneklő kicsinyekről mindenkinek a császárnő pletykák szerinti zabigyerekei jutottak eszébe, s a finom borok hatása alatt senki nem tudta türtőztetni magát. Az említett második tétel végén, amikor a csodás hangú kicsinyek épp fátyolos tekintettel énekeltek a boldog jövőbe, a testőrség sorai közül valaki jól érthetően - németül!!! - meg is kérdezte: "Bessenyei uram, csak nem kend dorongolt itt versfaragás helyett?". Erre kitört a szilaj hahota, néhány udvaronc matróna elájult, a királynőt elfutotta a méreg, fölosztotta a tömeget.

Mária Terézia természetesen megsemmisítette a kéziratot, és az udvari krónikákból töröltetett minden feljegyzést, ami az eseményre utalt volna. A pasquillusokat fővesztés terhe mellett gyűjtötték be.

Ritter a protestáns történetírókon került jutott az információkhoz: ők "pápista fertőnek" nevezték az eseményt, s néhány titkos írásban meg is glosszázták tisztességgel. Ugyanakkor az esetet casus bellinek használták arra, hogy a Ratio Educationist be ne engedjék a protestáns iskolákba.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Demeter Áron (zongora)
Rippert Péter (zongora), Hencz Kornél, Láposi Dániel (ütőhangszerek)
Demeter Áron zongora diplomakoncertje
BEETHOVEN: 32. (c-moll) zongoraszonáta, op. 111
RAVEL: Gaspard de la nuit
BARTÓK: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, BB 115

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Javorková Ildikó (ének)
Közreműködnek: Kaffehr Zsuzsanna, Szenthelyi Krisztián, Katona Lóránt, Ilyés Zsanett, Híves Boglárka, Csölley Martin, Fenyvesi Gabriella Rea, Mráz Nikolett, Erdős Róbert (ének), Kiss Enikő (hegedű), Bárkányi-Horváth Éva (zongora)
Javorková Ildikó ének diplomakoncertje
MOZART: „L’amerò sarò costante” – Aminta áriája A pásztorkirály második felvonásából
MENDELSSOHN: „Zion streckt ihre Hände aus” – duett és kórusrészlet az Éliás oratóriumból
MENDELSSOHN: „Höre, Israel, höre des Herrn Stimme!” – ária az Éliás oratóriumból
BRAHMS: Dalok – Wie Melodien zieht es mir leise durch den Sinn, op. 105/1; Dein blaues Auge, op. 59/8; Mein wundes Herz, op. 59/7; Junge Lieder I., op. 63/5; Lerchengesang, op. 70/2
PUCCINI: Dalok – Sole e amore; Terra e mare; Storiella d’amore; Casa mia, casa mia; Canto d’anime
ELGAR: „The sun goeth down” – ária A királyság című oratóriumból

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Az álarcosbál
A mai nap
született:
1913 • Gyurkovics Mária, énekes († 1973)