vissza a cimoldalra
2018-07-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60969)
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3647)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1443)
Franz Schmidt (3156)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2810)
Élő közvetítések (7309)
A díjakról általában (1030)
Gaetano Donizetti (951)
Miklósa Erika (1224)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (947)
Kedvenc magyar operaelőadók (1085)
Balett-, és Táncművészet (5532)
Momus-játék (5503)
Kimernya? (2729)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (744)
Udvardy Tibor (190)
Erkel Színház (9443)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Ratio Educationis
- kegy -, 2005-11-25 [ Elfeledett Zeneünnepek ]
nyomtatóbarát változat

Ratio Educationis Hogy Max Ritter sikerkönyve, az Elfeledett zeneünnepek mennyire körültekintően precíz, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ellentétben más hasonló munkákkal - noha nem azért, hogy nekünk hízelegjen, csak a filológiai pontosság kedvéért - magyar vonatkozású eseményekre is utal.

Később megvilágítandó okokból ma már kevesen tudják, hogy Mária Terézia iskolázott, de amatőr zeneszerző volt. Az udvari neveltetés természetesen előírta a hangszerismeretet (a császárnő közepesen, de lelkesen játszott spinéten), ám a magyar rendeket megkoronázásakor pátoszos vérgőzbe borító uralkodóasszony nem állt meg itt: kisebb darabokat komponált a magányos éjszakákon, amelyekből - az udvari szóbeszéd szerint - nem volt túl sok.

A császárnő 1775-ben megbízta az udvari kancellária egy fiatal tanácsosát, Ürményi Józsefet, hogy dolgozza ki az iskolarendszer átfogó reformját, mert itt a felvilágosult abszolutizmus ideje, nincs helye tétlenségnek. Ürményi kiváló szakembereket vett magához: Makó Pál, volt jezsuita egyetemi tanárt (akinek rendjét maga a császárné oszlatta fel, hogy vagyonára téve a kezét abból finanszírozzon egyet s mást - például az iskolareformot), Tersztyánszky Dániel levéltár-igazgatót és Kollár Ádám történészt, a bécsi udvari könyvtár vezetőjét.

A lelkes emberek hozzáértő munkálkodását látva az iskolarendszer reformja nagy eseménynek ígérkezett. A császárnő két dolgot határozott el: hogy a neve Magyarország és a társországok átfogó oktatási-nevelési rendszere, rövidebben Ratio Educationis lesz, és hogy maga komponál egy kórusművet a kihirdetés napjára. Mára Terézia továbbá azt is eltervezte, hogy a művet egyszerű gyermekekből verbuvált kórus adja majd elő, jelképezvén, hogy ez a reform őérettük van.

A munka jó két évig tartott, a végső szöveg jóváhagyására - és az ünnepségre - 1777. augusztus 22-én került sor. Eredetileg augusztus 20-ára tervezték, de Mária Terézia ragaszkodott ahhoz, hogy kedvenc magyar testőrségével nézhesse végig Pesten a Szent István napi tűzijátékot, és a Ratio Educationist csak azután iktassák be, hogy visszaértek Bécsbe. Az egész kissé körülményes volt, de a testőrség így legalább három napig ihatott.

Mária Terézia az ünnepség zenei részét meglepetésnek szánta, így mindenki meglepődött, amikor a hivatalos ceremónia végeztével zenészek társaságában egy sereg gyerek vonult fel, az uralkodóasszony pedig hozzákészült a vezénylethez.

A botrány a második tétel alatt tört ki. A kissé már kapatos magyar testőrség, amelynek tagjai dülöngélve álltak a Burg termében, a gyerekek látványára először halkan kuncogni kezdett, majd egyre hangosabban böffentgetni a nevetéstől. Azt történt ugyanis, hogy az éneklő kicsinyekről mindenkinek a császárnő pletykák szerinti zabigyerekei jutottak eszébe, s a finom borok hatása alatt senki nem tudta türtőztetni magát. Az említett második tétel végén, amikor a csodás hangú kicsinyek épp fátyolos tekintettel énekeltek a boldog jövőbe, a testőrség sorai közül valaki jól érthetően - németül!!! - meg is kérdezte: "Bessenyei uram, csak nem kend dorongolt itt versfaragás helyett?". Erre kitört a szilaj hahota, néhány udvaronc matróna elájult, a királynőt elfutotta a méreg, fölosztotta a tömeget.

Mária Terézia természetesen megsemmisítette a kéziratot, és az udvari krónikákból töröltetett minden feljegyzést, ami az eseményre utalt volna. A pasquillusokat fővesztés terhe mellett gyűjtötték be.

Ritter a protestáns történetírókon került jutott az információkhoz: ők "pápista fertőnek" nevezték az eseményt, s néhány titkos írásban meg is glosszázták tisztességgel. Ugyanakkor az esetet casus bellinek használták arra, hogy a Ratio Educationist be ne engedjék a protestáns iskolákba.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Bizják Dóra (zongora)
Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar
vezényel: a karmesterkurzus tizenegy résztvevője
"A nemzetközi karmesterkurzus záróhangversenye"
BEETHOVEN: II. szimfónia
CHOPIN: f-moll zongoraverseny op. 21
BARTÓK: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
19:00 : Martonvásár
MTA Agrártudományi Kutatóközpont parkja

Ránki Fülöp zongora
Rálik Szilvia - szoprán
Schnöller Szabina - szoprán
Dóri Eszter - szoprán
Galgóczy-Boros Dóra - alt
Kun Tibor - tenor
Pásztor Péter - bariton
Kelemen Dániel - basszus
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar
vezényel: Somos Csaba
BEETHOVEN: Ah, perfido! – koncertária, op.65
IV. szimfónia B-dúr, op.60
Karfantázia , op.80
A július 21-i koncert esőnapja!

20:00 : Balatonfüred
Gyógy tér

OperaFüred – OperaMozi: Bohémélet 2.0
A mai nap
született:
1909 • Licia Albanese, operaénekesnő († 2014)
elhunyt:
1989 • Martti Talvela, énekes (sz. 1935)
1998 • Hermann Prey, énekes (sz. 1929)