vissza a cimoldalra
2018-07-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60969)
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3647)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1443)
Franz Schmidt (3156)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2810)
Élő közvetítések (7309)
A díjakról általában (1030)
Gaetano Donizetti (951)
Miklósa Erika (1224)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (947)
Kedvenc magyar operaelőadók (1085)
Balett-, és Táncművészet (5532)
Momus-játék (5503)
Kimernya? (2729)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (744)
Udvardy Tibor (190)
Erkel Színház (9443)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Szent Benedek eltűnésének napja
- kegy -, 2005-11-18 [ Elfeledett Zeneünnepek ]
nyomtatóbarát változat

images/aberrata/zeneunnep/ez_004.jpg Akik csak egy kicsit is foglalkoztak már a szerzetesség, vagy konkrétabban a bencés rend történetével, tudják, hogy Szent Benedek számára megpróbáltatásokkal teli út vezetett a montecassinói kolostoralapításig. Ismeretes az is, hogy a szigorú aszketikus remeteséggel kezdődő és a zárt monasztikus közösségek felé teljesedő mozgalom Benedek korára, az V-VI. század fordulójára kifulladt. A szerzetesek, bizony, sokhelyütt elkényelmesedtek, és ez volt a baj.

A gazdag családból származó Benedek már fiatalon a vallásos élet, a teológia iránt vonzódott. Hamarosan el is hagyta a családi házat, Rómában megkezdte tanulmányait, de a szent város bűneit látván inkább kivonult a zöldbe, Effide városába. Azonban itt sem talált nyugodalmat: egy csoda miatt szentként kezdték tisztelni, ezért íziben az Anio folyó völgyébe menekült, hogy ott egy barlangban éljen magányos életet.

Aszketikus magánya olyan szimpátiát ébresztett a vicovarói sziklakolostor szerzeteseiben, hogy meghívták apátjuknak. És ebből lett a tragédia. Benedek ugyanis magától értetődőnek tekintette, hogy a derék szerzetesek azért hívták meg, mert olyan életet szeretnének élni, mint ő. Pedig erről szó sem volt. A sziklakolostorban bevezetett vasszigor felbőszítette az ott élőket, és megpróbálták megmérgezni Benedeket. Az áldáskor azonban a keresztvetésre széttörött a méregpohár. Benedek nem halt meg, de úgy látta, jobb lesz távozni.

Max Ritter könyve szerint - és erről a korábbi életrajzírók soha nem beszéltek - Benedek távozása teremtette meg a kora középkor egyik legnépszerűbb zenés ünnepi ceremóniáját. A vicovarói szerzetesek annyira megkönnyebbültek Benedek távozásakor, hogy egészen elfeledkeztek önnön mivoltukról. Mérhetetlen mennyiségű bort hozattak a városból, és három napos dínomdánommal ünnepelték megmenekülésüket.

Az ünneplés nem egyszerű iszogatásból állott. Az egyik testvér javaslatára közös zenéléssel is sokasították az örömöket. "Semlegesebb", vagyis nem húsvéti és nem karácsonyi alleluja-témákra kezdtek el szabad variációkat készíteni, ami roppant sikert aratott e belső körökben.

A háromnapos ünnep után a szerzetesek visszatértek rendes életükhöz, de minden évfordulón újra megtartották ezt a zenei szempontból is érdekes ceremóniát. Az alleluja-variációkat egy idő után lejegyezték, az ünnep híre pedig terjedni kezdett más kolostorokban is. Alig két évtizeddel Szent Benedek vicovarói távozása után már a keresztény világ jelentős részének szerzetesi közösségei megtartották az ünnepet.

E szép szokás a clunyi reform kiteljesedésével, egészen pontosan 1073-ban foszlott semmivé: ugyanis egy Hildebrand nevű toszkánai bencés szerzetest ekkor választottak pápává VII. Gergely néven. A szerzetesi közösségek jobbnak látták hallgatni. Az ünnepről és a témavariációkról szóló néhány feljegyzés csak nemrégiben került elő.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Bizják Dóra (zongora)
Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar
vezényel: a karmesterkurzus tizenegy résztvevője
"A nemzetközi karmesterkurzus záróhangversenye"
BEETHOVEN: II. szimfónia
CHOPIN: f-moll zongoraverseny op. 21
BARTÓK: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
19:00 : Martonvásár
MTA Agrártudományi Kutatóközpont parkja

Ránki Fülöp zongora
Rálik Szilvia - szoprán
Schnöller Szabina - szoprán
Dóri Eszter - szoprán
Galgóczy-Boros Dóra - alt
Kun Tibor - tenor
Pásztor Péter - bariton
Kelemen Dániel - basszus
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar
vezényel: Somos Csaba
BEETHOVEN: Ah, perfido! – koncertária, op.65
IV. szimfónia B-dúr, op.60
Karfantázia , op.80
A július 21-i koncert esőnapja!

20:00 : Balatonfüred
Gyógy tér

OperaFüred – OperaMozi: Bohémélet 2.0
A mai nap
született:
1909 • Licia Albanese, operaénekesnő († 2014)
elhunyt:
1989 • Martti Talvela, énekes (sz. 1935)
1998 • Hermann Prey, énekes (sz. 1929)