vissza a cimoldalra
2019-08-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11433)
A csapos közbeszól (95)

Plácido Domingo (779)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61869)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (469)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3395)
Társművészetek (1345)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4551)
László Margit (209)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1742)
Franz Schmidt (3410)
Opernglas, avagy operai távcső... (20298)
Balett-, és Táncművészet (5871)
Élő közvetítések (8083)
A nap képe (2142)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1330)
Operett, mint színpadi műfaj (4044)
Simándy József - az örök tenor (621)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Chopin és az avignoni g-moll
-kegy-, 2005-11-04 [ Elfeledett Zeneünnepek ]
nyomtatóbarát változat

Chopin és az avignoni g-moll A romantika kora, bizony, zsákszámra ontja a zenei legendákat és a karizmatikus egyéniségű szerzőket, akiknek munkássága és élete (ha egyáltalán a kettő szétválasztható) egyaránt alkalmat ad némi "pletykálkodásra". A leghíresebb ilyen személyiségek között találjuk Chopint is.

A kiváló szerző és virtuóz előadó harmincas éveiben már a szó szoros értelmében akkora sztár volt, hogy Kozsó elsírja magát, ha rágondol. A szalonok és hangversenytermek két kézzel kaptak utána, kész pechje szegénynek, hogy akkoriban még nem léteztek lemezcégek és szerzői jogvédő hivatalok.

Max Ritter kutatásai szerint 1845 júniusában Chopin Limoge-ban adott hangversenyt, amelynek végén egy elegáns, szimpatikus fiatalember lépett oda hozzá, majd Xaver Varqus néven bemutatkozott. Rövid udvariaskodás után elárulta, hogy ő orgona- és zongoraművész, valamint híres közéleti személyiség, és egy hónnappal később hangversenyt kíván szervezni Avignonban a pápaság avignoni fogságának hatszázhuszonkilencedik vagy négyszázhatvanhetedik évfordulóján, méghozzá hajnali négy óra tizenkettő perckor, annak emlékére, hogy annak idején III. Honorius pápa éppen ebben a pillanatban fordult a másik oldalára. A koncertre - tisztes gázsit ígérve - meghívta Chopint is.

A nagyszabású koncertet július 11-én tartották a Pápai Palotában, nagyszámú nézősereg előtt. A Chopin előtt ismeretlen fiatalember Avignonban valóban sztárnak számított. Újságok írtak róla, szalonokban rendezett beszélgetős estekre hívták, más hírességek szívesen vacsoráztak vele. A palota azonban nyilvánvalóan elsősorban az Avignonban először koncertező Chopin neve miatt telt meg.

Varqus főleg Bach-darabokat játszott, de amikor egy kicsit elkalandozott a figyelme, kiszaladt az ujjai közül egy-egy mű más szerzőktől is. Produkcióját siker koronázta.

Ekkor a közönség örömére a zongorához ült maga Chopin, és a legnagyobb meglepetésre néhány Chopin-darabot adott elő. Ritter forrásai szerint azonban a rutinfellépésnek (Ritter a "vidéki hakni" kifejezést használja) induló koncert egy ponton zseniális, ihlettől átitatott, szférikus magasságokba emelkedő performansszá alakult. Chopin lelkét ugyanis átjárta a hely szelleme, és az előre választott darabok ledarálása után rögtönözni kezdett.

Maga Chopin állítólag később úgy nyilatkozott, hogy kiskorában a haverokkal gyakran bezárták egymást a fészerbe, ezért Avignonban hirtelen rádöbbent, micsoda tragédia lehet százhatvankét évig fogságban élni, de Ritter más forrásokra hivatkozva azt állítja, a hajnali koncert hangulata és az értő közönség aurája késztette Chopin zsenijét ekkora elragadtatásra.

A koncert csúcspontja és egyben - szó szerint - záróakkordja egy elementáris g-moll hangzat volt, amelyet az eladdig hatalmas dallamívekkel operáló szerző-előadó tizenkét és fél percig játszott. Ritter szerint ez a g-moll, amely Chopin munkásságának legjobb g-mollja lehetett, méltóan fejezte ki, amit művész és közönség egyaránt érzett. A Chopin-rajongók ezt a hangzatot nevezték el avignoni g-mollnak.

Hogy minderről eddig mégsem tudtunk, az a pápai intézmény tekintélyének köszönhető. A Vatikán kellemetlennek tekintette, hogy akár egy ilyen kiváló zenei esemény is emlékeztessen a pápaság történetének e fájdalmas korszakára, ezért a Szent Hivatal egyszerűen begyűjtött minden ezzel kapcsolatos feljegyzést, amely aztán csak a vatikáni levéltár kutatók előtti megnyitásakor vált hozzáférhetővé.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

A Budapesti Fesztiválzenekar Harsonakvartettje és barátaik:
Juhász István, Hiroyuki Kurogane, Szakszon Balázs, Sztán Attila, Wagner Csaba
A Hungarian Trombone Bootcamp 2019 fesztivál résztvevői
Wolfgang Amadeus Mozart, Hidas Frigyes, Claude Debussy, Johann Sebastian Bach, Balogh Sándor és John Williams művei

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Szalonna és Bandája (Zenekarvezető: Pál István Szalonna)
Radics Ferenc és Zenekara
Lendvay József (hegedű)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Ertüngealp Alpaslan
"A magyar hegedű története"
VECSEY FERENC: Cascade
HUBAY JENŐ: Csárdajelenet –No. 5 - „Hullámzó Balaton tetején…”
SARASATE: Cigánydalok
BARTÓK: 1. rapszódia

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
18:00 : Edelény
L'Huillier-Coburg-kastély

Szentpáli Roland, Lukács Gergely (tuba)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
vezényel: Antal Mátyás
Kastély-szerenád borkóstolóval
VIVALDI: a-moll kettősverseny
BOCCHERINI: B-dúr csellóverseny
SCHUBERT: V. (B-dúr) szimfónia

19:00 : Edelény
L'Huillier-Coburg-kastély

Gaál-Wéber Ildikó (ének)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
vezényel: Antal Mátyás
GLUCK: Iphigenia Auliszban – nyitány
HAYDN: Arianna a Naxos
MOZART: Ombra felice K.255
BEETHOVEN: I. szimfónia

20:00 : Paks
Evangélikus templom

Dr. Balatoni Sándor (orgona), Beregi András (tuba)
BOËLMANN: Gótikus szvit
MARCELLO: d-moll oboaverseny – 1. és 3. tétel
BACH: G-dúr concerto (Ernst versenyműve alapján)
BACH: Air (a D-dúr zenekari szvitből)
WALTHER: h-moll Concerto (Vivaldi versenyműve alapján)
LISZT: Hosanna
VIERNE: A Westminster harangjai