vissza a cimoldalra
2018-07-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60969)
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

A díjakról általában (1033)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (951)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4309)
Operett, mint színpadi műfaj (3648)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (633)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2811)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (746)
Élő közvetítések (7310)
Balett-, és Táncművészet (5534)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1443)
Franz Schmidt (3156)
Gaetano Donizetti (951)
Miklósa Erika (1224)
Kedvenc magyar operaelőadók (1085)
Momus-játék (5503)
Kimernya? (2729)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Joshua Redman, kétszer
Flór Gábor, 2005-08-02 [ Jazz ]
nyomtatóbarát változat

SF Jazz Collective SF Jazz Collective
Joshua Redman - saxes, Nicholas Payton - trumpet, Brian Blade - drums, Bobby Hutcherson - vibraphone, marimba, Miguel Zenón - alto sax, flute, Josh Roseman - trombone, Renee Rosnes - piano, Robert Hurst - bass
Warner / Nonesuch
7559-79866-2

Joshua Redman Elastic Band:
Momentum
Joshua Redman - saxopohones & keyboards, Sam Yahel - keyboards, Jeff Ballard - drums, Brian Blade - drums
Guests: Me'Shell NdegeOcello - bass; Flea - bass; Peter Bernstein - guitar; Stefon Harris - vibes; Kurt Rosenwinkel - guitar; Nicholas Payton - trumpet
Warner / Nonesuch
7559-79864-2

Joshua Redmannek az utóbbi időben két lemeze is megjelent, az egyik a Joshua Redman Elastic Banddel, a másik az SF Jazz Collective-vel.
A két lemeznek abszolút semmi köze egymáshoz (bizonyítva Redman sokoldalúságát), mind hangzásban, mind stílusban, hangulatvilágban teljesen különbözőek, és az egyik jobb, mint a másik.

Az SF Collective (egy nonprofit egyesület, a San Francisco Jazz Organization által létrehozott zenekar) lemeze élő felvétel, számomra ez a legnagyobb erénye. Nagyon szeretem a koncertlemezeket, de nem szeretem ezt a zenét. Kiválóan játszanak a zenészek (mindannyian hangszerük elismert, díjazott művelői, több lemezzel a hátuk mögött), minden nagyon megírt, kitalált, mindenki nagyon pontos, precíz, virtuóz... és mégis, többszöri nekiülésre tudtam csak teljesen végighallgatni. Nem azért, mert olyan nehéz, hanem, mert unalmas, mondhatnám akár azt is: idegesítő.

Nem szeretem az olyan muzsikát, melynek minden hangja patikamérlegen "kidekázott", ki van agyalva minden, hallhatóan az összhangzattan és a jazz-elmélet összes elemét fölhasználták mindegyik számban, de ezen kívül semmi. Kiváló anyag jazz-iskolásoknak, lehet szájtátva hallgatni, hogy "ezek mit tudnak, asztaaa...", de ezen kívül számomra nem sokkal több. "Szép az, ami érdek nélkül tetszik" - mondja az esztétikai közhely. Ez nekem maximum érdekből tetszhetne, de nincs ilyen érdekem.

A lemez egyébként jól indul: az első szám afrikai hangulatú repetitív bevezetése kicsit zavaró poliritmikájával, mindez beleolvadva egy tipikus nagyzenekari hangzásba, ebből még akármi is lehetne. Érdekes a zenekar létszáma: nyolc fő, ez már nem combo, de még nem is big band.

Redman tudatosan választotta ezt formát: a big band hangzás felé akart közelíteni, de akkora létszámmal, amely még lehetőséget ad az összes zenésznek a szólisztikus kibontakozásra is. (Ki is bontakoznak egész végig, és - mint említettem - kiválóan játszanak.) Aztán a kezdet így is marad sajnos, a lemezen található hét szerzemény (a zenekar tagjainak muzsikái váltakoznak Coleman számaival) nagyon jól kezdődik, a téma, a bevezető ígéretes és ötletes, aztán mindegyikben majdnem minden lehetséges ötletet elpuffogtatnak, aminek következtében az egyik kioltja a másikat, és fárasztóvá válik. A fokozások előre megjósolható időben érkeznek, a számok íve egyforma. Swingtől a free-ig mindent hallhatunk, sajnos legtöbbször egy számon belül is. A koncerten jelenvolt közönségnek egyébként nagyon tetszik, de ez a jó a művészetben, hogy mindenkiben más érzelmeket tud kelteni ugyanaz az előadás.

Joshua Redman Elastic Band A másik lemez egészen más. Talán kijelenthetjük, hogy ez Redman legjobb lemeze. Kicsit funky-s, kicsit groove-os, kicsit fusion, de egyikből sem merít annyit, hogy unalmassá, egysíkúvá váljon. Ez egy igazán "dögös" lemez, és tele van ötlettel, élettel.

A hangszeres játék virtuozitása nem öncélú, nem öli meg a zenét (a fúziós muzsikánál ez szerintem gyakori hiba). Az elektromos eszközök pontosan úgy és annyira kapnak szerepet, amennyire még egészséges: színesítenek, de nem telepszenek rá a hangzásra. Redman játéka különlegesen egyszerű és tiszta, futamai világosak és mégis érdekesek. Nem hideg és távolságtartó, mer "érzelmeket" fújni a hangszerbe, még a kemény, rockos alapokon is. Nem ismétli önmagát, nem akar hasonlítani, trendekhez igazodni. Játékából kihallatszik ugyan Sonny Rollins öröksége, de nem másolja "mesterét".

A lemezen főként Redman szerzeményei szerepelnek, de helyet kapott egy Led Zeppelin-sláger, (The Crunge, a kedvenc Zeppelin-lemezemről való, a Houses of The Holy-ról), méghozzá olyan interpretációban, amelyre csak azt tudom mondani: zseniális; valamint Sheryl Crow egy dala, a billentyűs, Sam Yahel egy szerzeménye, és természetesen a tenorszaxofonosok mindenkori egyik bálványának, Ornette Colemannak Lonely Woman című száma is.

Azt szokták mondani, hogy Joshua Redman meghatározó egyénisége a modern jazznek. Aki eddig ezt nem vette észre, vagy nem vett tudomást erről, most aztán már mindenképpen kénytelen lesz. Ennél a lemeznél letagadhatatlan ténnyé válik, hogy különlegesen tehetséges, eredeti muzsikust hallhatunk, tele ötlettel és lehetőséggel, aki valóban meghatározó alakja a mai jazznek. A Momentum igazi, 2005-ös amerikai jazz, és végre nem patternekre, jól bevált hatásvadász ötletekre, elcsépelt alapokra épített, nagy reklámmal beharangozott üzleti lemez, hanem igazi zene.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"A II. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny nyitókoncertje"
Fesztiválakadémia Budapest
BARTÓK: 44 duó két hegedűre, BB 104 (részletek)
Kokas Katalin, Kelemen Barnabás (hegedű)
MENDELSSOHN: d-moll hegedűverseny
Tóth Kristóf (hegedű), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
SCHNITTKE: Concerto grosso, No. 1
Shlomo Mintz, Kelemen Barnabás (hegedű), Dinyés Soma (csembaló, preparált zongora), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Vezényel: Jan Latham-Koenig

20:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

„Amikor leszáll az éj”
A Fesztiválakadémia Budapest nyitókoncertje
SAINT-SAENS: Violons dans le soir
Horti Lilla (szoprán); Natalia Lomeiko (hegedű); Balog József (zongora); Molnár Piroska (vers)
POPPER: Requiem, Op. 66
Danjulo Ishizaka, Natalie Clein, Jan-Erik Gustafsson (cselló); Balog József (zongora)
MOZART: g-moll vonósötös (K. 516)
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű); Yuri Zhislin, Dmitry Smirnov (brácsa); Jan-Erik Gustafsson (cselló)
J.S. BACH: „Mein gläubiges Herze” – ária a BWV 68-as kantátából
Horti Lilla (szoprán); Dmitry Smirnov (hegedű); Philippe Tondre (oboa); Lakatos György (fagott); Dinyés Soma (csembaló)
SOSZTAKOVICS: d-moll cselló–zongora szonáta, Op. 40
Fenyő László (cselló); Diana Ketler (zongora)

20:30 : Budapest
Vajdahunyadvár

Közreműködik: Radnóti Katalin (fuvola), Kiovics Okszáná (hegedű), Szabadfi Mónika (csembalo)
Semmelweis Vegyeskar (karigazgató: Oláh Márta)
Musica Sonora Kamarazenekar
Vezényel: Illényi Péter
J.S. BACH: V. Brandenburgi verseny BWV 1050
VIVALDI: Gloria RV 589
SCHUBERT: Esz-dúr mise D. 950
A mai nap
született:
1866 • Francesco Cilea, zeneszerző († 1950)
1944 • Maria Joao Pires, zongorista
elhunyt:
1757 • Domenico Scarlatti, zeneszerző (sz. 1685)
1969 • Kemény Egon, zeneszerző (sz: 1905)