Bejelentkezés Regisztráció

Vokális művek

Mi lett volna, ha... - The Golden Gate Quartet: The 70th Anniversary Album

2005-05-24 08:18:00 BaCi

\"The The Golden Gate Quartet
The 70th Anniversary Album
EMI - 5607252 2 CD ALBUM

Engedjünk az együttes csábításának, és nézzük meg, mi van a kapu mögött!
Hű, a mindenit! Innen lehet, hogy nem is akarok többet visszajönni. Az első, amit érzek, hogy szabadon lélegzem. Nem kötnek különféle mondvacsinált szabályok, csak egy természetes lüktetés biztosítja számomra a létezésemhez nélkülözhetetlen emberi közeget. Könnyen és gyorsan bele tudok helyezkedni ebbe a ringásba. Segítségemre vannak a fülbemászó harmóniák, a zene beszédközeli artikulációja. Rabul ejtő zene ez, legtöbbünk azonnal a hatása alá kerül. Egy kicsit olyan, mintha egy vallási szekta zenéjéről beszélnék, nem?

A néger spirituálékról nem ez szokott eszünkbe jutni, hanem egy kedélyes hangulatú istentisztelet. Pedig ha jobban bele tetszenek gondolni, akkori helyzetükben tényleg szükségük lehetett valami elzsongító, mantra-szerű zenére.

Amikor ugyanis ott áll az ember egy számára idegen civilizáció földjén, teljes egészében kiszolgáltatva a helyiek kénye-kedvének, és próbál életben maradni, csak egy elvarázsolt tudatállapot segíthet. Nincs semmi kapaszkodója, csak a magával hozott ősi ritmus- és dallamvilág, törzsi istenképzetek, meg egy-két protestáns hittérítő megváltásról szóló dumája.
Ennyi.
Mivel épp eleget szenvedtek itt a földön, Isten országa egy maradéktalanul csábító, pozitívan egyoldalú kiúttá nemesült.

Nekünk európaiaknak egészen más istenképzeteink vannak, hiszen egészen más úton jutottunk ezeknek a képzeteknek a birtokába. Mi megfelelni akarunk az Istenünknek, mert nekünk lehetőségünk van/volt rosszat tenni. A mi fülünk kultúránknak, történelmünknek megfelelően valami máshoz van szokva. Mi operába járunk, ahol sok év alatt kialakult metódusok szerint dalolnak, vagy népdalokat hallgatunk, ahol egyszerű módon fejeződnek ki hétköznapi vágyaink, vagy ülünk a templomainkban, és minden énekünkben eljátsszuk a boldog lelki szegényt.

Ezek a spirituálék azonban olyan eszköztárral rendelkeznek, amelyek egy ismeretlen, új világnézetet tudnak szemünk elé tárni. Semmilyen hangképzési technika nem uralja az előadást, éppúgy szólhat a hang a garatban, mint az orrban. Bátran lehet mássalhangzókon énekelni, feltolni a gégét, vagy éppen nyitott torokkal üvölteni. A lényeg csak az, hogy az ember kiénekelje magából összes fájdalmát.

1865-ben aztán elvileg végleg megszűnt a rabszolgaság intézménye. Mindnyájan tudjuk azonban, hogy a fehértől eltérő bőrszín még manapság is okoz viselőjének problémákat (nemcsak az USA-ban).
Ahogy a probléma, úgy a zene is tovább élt, persze a külső hatásoktól némileg átformálódva. Elsősorban a jazz, de a blues és a rock and roll zene elemei is felfedezhetőek a műfajban.

Az 1934-ben alakult Golden Gate Quartet kezdetben csak saját hazájában, aztán Európában is hatalmas sikert aratott a spirituálék vidámabb változatú gospeljeivel. A méltán világhírű együttes tagjai persze időközben kicserélődtek, de volt olyan, aki 65(!) éven keresztül énekelt az együttesben.
Manapság a csapat visszatért az ősibb fekete spirituálék előadásához, a lemezen azonban korábbi felvételeket hallhatunk. Három időszak háromféle felállásban rögzített dalai találhatók az albumon, segítségükkel átérezhetjük, milyen lett volna, ha 200 évvel ezelőtt születünk egy másik kontinensre feketének.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.