vissza a cimoldalra
2020-08-09
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11552)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (950)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4696)
Operett, mint színpadi műfaj (4423)
Régizene (3628)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (155)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4887)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4029)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7364)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62199)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (177)
Társművészetek (1829)
Opernglas, avagy operai távcső... (20585)
Verdi-felvételek (576)
Franz Schmidt (3658)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2010)
Pantheon (2713)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Zene húros hangszerekre (a Budapesti Csellóegyüttes lemeze)
Széphegyi, 2005-03-17 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Aubade - Budapesti Csellóegyüttes Aubade
Budapesti Csellóegyüttes
Hungaroton
HCD 32238

A Budapesti Csellóegyüttes új lemezén népszerű (fél)klasszikusok hallhatók.
Kezdve Rossini Sevillai borbélyának nyitányával és végezve Offenbach Ördög Róbertjének reminiszcenciáival. A lemezre került hét műben nehéz volna túl sok közös vonást felfedezni, hiszen hallhatunk itt átiratokat a 18. századból éppúgy, mint az Aranjuez Concertóval elhíresült, a 20. századot végigélt Rodrigótól, vagy a századfordulós Raveltől.

A kompozíciók zenei színvonala sem egyenletes, hiszen aligha mérhető egyenlő mércével a Lúdanyó meséi és a Két lovagi darab. De mindez nem számít. Nyilvánvaló, hogy a szerkesztői szándék sem ez irányba hatott. Sokkal inkább afelé, hogy megmutassa: a Budapesti Csellóegyüttes mindent le tud játszani. Mindent és igen magas színvonalon.

Egy mezei hallgató legfeljebb hosszú percek után venné észre, hogy a Sevillai nyitánya most nem zenekaron, hanem 11 csellón, illetve egy nagybőgőn szól. A hangzás tökéletes, hiányérzetünk aligha marad. Az átiratot készítő Kántor Balázs nem a kottahűségre, hanem a lényegi megfeleltetésre helyzete a hangsúlyt, ami kitűnő, bármikor vállalható eredményt hozott. De ugyanilyen mestermunka Ravel Tündérkertjének hangszerelése is. Finom, áttört, érzékeny munka. Ez az érzékenység, a hangszer iránti hűség és elfogulatlan szeretet jellemzi az egész, szűk órányi lemezt.

Vonószenekari hangzás váltakozik kamarazenéléssel, erőteljes tuttik csipkekönnyűségű szólókkal. Az sem titok, hogy ezek a művek az együttes kedvencei közé tartoznak. Méltán, hiszen szépek, és/vagy virtuózak, és egészen biztosan sikerre ítéltettek. Technikai bravúr szempontjából nyilván Offenbach Meyerbeer operájának témáira komponált reminiszcenciája viszi el a pálmát, a hegedűsöket is próbára tevő prím szólamával, számomra azonban mégis inkább Jean Françaix (lemez)címadó négytételes műve a legszimpatikusabb.

De ez már egyéni ízlés, vérmérséklet és pillanatnyi hangulat kérdése. Akárcsak a kissé alpári, mondhatni: kurvás borító. Nem a csellóját láthatóan nagyon is szerető, harisnyakötős hölgy ellen van kifogásom, hanem az egész, ízléstelenül, ötlettelenül megvalósított, és a lemez tartalmához nem igazán kötődő megjelenéssel.

De ezzel még korántsem értek véget a booklet apró, de bosszantó meglepetései. Kezdve azzal, hogy a második oldal aljának tanúsága szerint a teljes együttes csupán a 9. trackig játszott (ez ellentmond a hátsó borítónak és a valóságnak), folytatva egy betűhibával a magyar nyelvű ismertetésben és befejezve azzal a ténnyel, hogy a zenekarvezető Boldoghy Kummert Péter egyébként nagyon is lényegre törő ismertetőjében még egészen más a művek sorrendje, mint magán a korongon. Nagy ügy! - mondhatják. Tényleg nem az. De egy professzionális együttes és egy nagy kiadó figyeljen jobban oda a részletekre is.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
20:00 : Budapest
Margitszigeti Szabadtéri Színpad

ROSSINI: A sevillai borbély
A mai nap
született:
1914 • Fricsay Ferenc, karmester († 1963)
1928 • Lukács Ervin, karmester († 2011)
elhunyt:
1919 • Ruggiero Leoncavallo, zeneszerző (sz. 1857)
1975 • Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics, zeneszerző (sz. 1906)