vissza a cimoldalra
2019-01-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4189)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61446)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Társművészetek (1286)
Haladjunk tovább... (218)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc előadók (2832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11308)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3807)
Erkel Ferenc (1054)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1255)
Lisztről emelkedetten (939)
Jonas Kaufmann (2349)
Kiss B. Atilla (195)
Lehár Ferenc (657)
Opernglas, avagy operai távcső... (20171)
Élő közvetítések (7683)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (963)
Bánk bán (2971)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3087)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1572)
Franz Schmidt (3263)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2650)
Rost Andrea (2039)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Alban Darche: Stringed
Flór Gábor, 2005-02-08 [ Jazz ]
nyomtatóbarát változat

Alban Darche: Stringed Alban Darche: Stringed
Alban Darche - szaxofon, Gadó Gábor - gitár, Sebastien Boisseau - bőgő
RTQ String Quartet:
Bujtor Balázs - hegedű, Janzsó Gergely - hegedű, Winkler Zsófia - brácsa, Gál Béla - cselló
BMC CD 104

Általában tetszenek a BMC lemezborítói. Még azt is megszokom lassan, hogy a belső borítón a zenészek sokszor úgy néznek kifelé a fényképből, mintha a Vörös Brigádok akcióra készülő tagjai lennének (különösen a főszereplőkre vonatkozik ez, a vonósok, más szereplők már egészen normális módon tekintenek ránk). Erre a lemezre ez különösen igaz, a három muzsikus mintha még rá is játszott volna egy kicsit a mord anarchista szerepére. De ismétlem, megszoktam, néha már tetszik is. A külső borító viszont kifejezetten csúnya, szín- és formavilágában egyaránt (arról nem is beszélve, hogy legalább hangulatában nem ártana, ha illene a zenéhez, de inkább valami elektronikus zenei alkotáshoz passzol).

Ezért maradnék is inkább a muzsikánál. Ez a lemez tökéletes példája annak, hogy a mai jazz többfelé vált: egyrészt megmaradt a hagyományoknál, másrészt popularizálódott, harmadrészt pedig beleolvadt a kortárs komolyzenébe (vagy inkább - ebben az esetben - magába olvasztotta a kortárs komolyzenét).
Egy időben nagyon sok kortárs zenét hallgattam (főleg tizenéves, korai huszonéves koromban, amikor azt hittem, híres fuvolaművész leszek), köszönhetően Matúz Istvánnak, aki a mai napig is az egyik kedvenc magyar fuvolistám. Ekkor találkoztam a francia kortárs szerzők műveivel (jó ez a kortárs szó: ezek között a zeneszerzők között szerepelt például Debussy, Jolivet, Boulez), és nagyon szívesen hallgattam is ezeket.
Ezt a zenei világot idézte nekem első hallgatásra Alban Darche lemeze. Valami olyasmit, amit én francia kortárs zenének hívok, bármennyire is szakszerűtlen ez a megfogalmazás.

Mindenesetre áthatja valami hangulat ezt a zenét, ami akkor is föltűnne, ha nem tudnám, hogy francia zenészek (is) játsszák, és nagy többségében francia szerző műveit. (Egyébként érdekes dolog ez, hogy eddigi tapasztalataim szerint a magyar és a francia jazz az, ami szinte első hallásra fölismerhető.)
Talán nem véletlen ez a hatás, hiszen mind a szaxofonos Alban Darche, mind a bőgős Sebastien Boisseau, és Gadó Gábor is klasszikus zenei tanulmányokkal indult, onnan "nyergeltek át" a jazzre.

A lemezen szereplő 12 darab egy kerek egészet alkot: Prelude az első szám címe, Postlude az utolsóé. A szándékosság nyilvánvaló. Az egész mű, az összes rész egy észrevehetetlen határvonalon mozog, igen érzékenyen egyensúlyozva a zenei stílusok között. A vonósok (az RTQ String Quartet) és a szaxofon-gitár-bőgő-trió hol kiegészítik egymást, hol külön életet élnek, vagy éppen választ játszanak egymás kérdéseire.

Érdekes módon, ennél a nagyon akusztikus lemeznél Gadó Gábor elektromos gitárhangja egyáltalán nem lóg ki, sőt, még érdekesebbé teszi a hangzást. Nem nagyon találhatjuk a hangszereket megszokott szerepükben: a bőgő, a gitár nem kísér állandóan, sőt, a vonósok sem "szőnyegeznek" A harmóniák néha durván disszonánsak, máshol pikánsan különösek, vagy édesen harmonikusak.
A számok nem válnak külön, nem is számok ezek igazán, hanem inkább tételek, egy egybefüggő folyamat részei. Onnan tudom, hogy "már egy másik szám jön", ha ránézek a CD-lejátszó kijelzőjére. De nem nézek. Mint ahogy nem dobolom a ritmust a lábammal, nem mozog viccesen a fejem. Gondolatok, hangulatok, képek, színek, illatok keringenek bennem akaratlanul és kikerülhetetlenül. A zene annyira erős érzelmi töltést hordoz, hogy nem lehet a hatása alól kibújni, de nem is akar az ember.

Ha lenne koncertterem Magyarországon, ahol olyan szépen szólnak a hangszerek, mint ezen a lemezen, akkor nagyon szívesen meghallgatnám élőben is ezt az anyagot, hiszen úgy valószínűleg még nagyobb hatást kelt. Nem tudom, van-e ilyen terem.
A lemez hangzása tökéletes. (Nem először írom le ezt BMC-lemezeknél, úgy látszik ez náluk tendencia. Ennél a lemeznél a Tom-Tom Stúdió és Kölcsényi Attila munkáját dicséri, de általában ott is jellemző ezekre a kiadványokra, ahol más stúdió, másik hangmérnök szerepel a lemezborítón.)

A tételeket/számokat Alban Darche jegyzi, egy kivételével: a Hommage á Alfred Schnittke Gadó Gábor szerzeménye. Darche hat tételt Magyar suite-nek nevezett el. És a címadás nem csak kedveskedés, udvariasság a lemezt kiadó ország vagy a zenésztársak irányában. Ezek a darabok valóban magyar zenei hatásokat tükröznek, a francia művész széles zenei műveltségéről téve bizonyságot: hallatszik, hogy ismeri és szereti a magyar zenét.

Nehéz lemez a Stringed, nem háttérzene, csaknem egy óra odaadó, teljes figyelmet kíván a hallgatótól. Megéri rászánni ezt az órát. Nem is egyszer.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes
Hangulat Extra
BEETHOVEN: Die Ehre Gottes aus der Natur
PURCELL: Szvit
DRASKÓCZKY LÁSZLÓ: Fantázia és korál rézfúvósokra
RÓZSA PÁL: Kis népdalszvit
FARKAS FERENC: Magyar dal és tánc
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Korál
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Hommage à Bartók
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: A didgeridoo története
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Kis karácsony, nagy karácsony (Variációk tubára és rézfúvós kvartettre)
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Kakukk

18:00 : Budapest
Erkel Színház

MEYERBEER: A hugenották

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Bogányi Gergely (zongora)
SCHUBERT: f-moll impromptu, Op.142/4
SCHUBERT: 13. (A-dúr) zongoraszonáta, D.664
SCHUMANN: Karnevál, Op.9

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Nathan Giem (hegedű)
Horti Lilla, Wiedemann Bernadett, Horváth István, Cser Krisztián (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató Pad Zoltán)
Vezényel: Vásáry Tamás
BRAHMS: D-dúr hegedűverseny, Op.77
LISZT: Esztergomi mise, S.9
18:00 : Balatonfüred
Kisfaludy Színház

Auer Trió:
Fülei Balázs (zongora), Kováts Péter (hegedű), Varga István (gordonka)
"Magyar hangok Európában"
A mai nap
született:
1752 • Muzio Clementi, zeneszerző († 1832)
1940 • Miller Lajos, operaénekes
elhunyt:
1848 • Rózsavölgyi (Rosenthal) Márk, zeneszerző (sz. kb. 1788)
1922 • Nikisch Artúr, karmester (sz. 1855)
1981 • Samuel Barber, zeneszerző (sz. 1910)