vissza a cimoldalra
2019-01-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4189)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61446)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Társművészetek (1286)
Haladjunk tovább... (218)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc előadók (2832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11308)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3806)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2650)
Élő közvetítések (7681)
Rost Andrea (2039)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3086)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4421)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1254)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (594)
Balett-, és Táncművészet (5596)
Pantheon (2294)
Abbado – az ember (154)
A nap képe (2121)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1571)
Franz Schmidt (3262)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1267)
Jonas Kaufmann (2345)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A láma dalai - Kőrösi Csoma Sándor
- kegy -, 2005-02-04 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Kőrösi Csoma Sándor eredetileg szótárírónak készült. Ötévesen megírta svéd-francia, holland-német és belga-dél-szuahéli szótárát, de ki kellett derülnie, hogy ilyenek már réges-rég léteznek. A tehetséges fiatalember nem keseredett el: összeállított egy gyűjteményt dakota mondásokból. Sajnos, megint csalódnia kellett. A kiadó - túlságosan nyilvánvaló politikai tartalmuk miatt - visszautasította a dakota mondásokat. Így a gyűjtemény feledésbe is merült. Egészen 1998-ig.

A roppant optimista beállítottságú Sanyi ekkor eldöntötte: zeneszerző lesz, de nem itthon, ahol annyi kudarc érte már. Volt Amerikában egy nagybátyja, bizonyos Kőrösi Csoma Nándor, aki a család igazi fekete bárányává vált, amikor a bölcsészettudományok, azon belül a nyelvek tanulmányozása helyett az orvoslást választotta, s hibátlan karriert futott be prosztataszakértőként az Egyesült Államokban. Sanyi semmiképpen sem szeretett volna vele találkozni, így az ellenkező irányba indult: kelet felé.

Sanyi lassan ment, nagyon lassan, és mindent feljegyzett, hogy a később nyomába szegődő expedíciók pontosan követhessék az útját. És olyan lassan, hogy közben Sándorrá is érett. Záhonynál akadtak problémái a határátkeléssel, de miután a korrupt vámtiszteket levette a lábukról azzal, hogy négy szólamban elénekelte a Katyusát, szabad volt az út előtte. Na, így érkezett meg egy idő után Tibetbe.

Ebben a hegyekre épült különleges országban azonnal feltűnt neki, hogy átkozottul hideg van. A fogadóban, ahová behúzódott, egy bögre tea mellett elénekelte a Hull a hó, és hózik című rögtönzött dalocskáját. Szerencséje volt. A szomszéd asztalnál ugyanis egy rimpocse ült, aki azonnal meghívta őt saját kolostorába, hogy a szerzetesek soron következő születésnapi partiján muzsikáljon.

Kőrösi élete megváltozott. Bejárta Tibetet, Nepált, és mindkét országban hamarosan már-már szentként kezdték tisztelni. Nepálban például azért, mert Katmandu főterén megállva a következő próféciát jelentette ki: Jönni fog egy ember Európából. Utánam jön, de én arra sem leszek méltó, hogy a bakancsa fűzőjét megoldjam, mert ő meghódítja majd a Nagy Hegyet (= Csomolungma=Mount Everest - a szerk.). Úgy hívják majd: Sir Edmond Hillary.

És Kőrösi a varázslatos Kelet klímájától megrészegülve ontotta magából a dalokat: a Serpa blues, a Fel Katmanduba!, a Megyek az úton lefelé, a Súlyos teher az én vállamon mind-mind olyan szerzemény volt, amit a tibeti és nepáli serpa fiúk már a bemutatót követő napon vígan fütyörésztek.

Idős korában Kőrösit maga Őszentsége rendelte föl a Szent Városba, hogy udvari zeneszerzőként szolgálja Tibet vallási vezetőjét. Ebben a korszakban alkotta meg az érett művész két nagyszabású, elmélyült művét. Az egyikben a korábbi slágereket gyűjtötte csokorba, rendszerezte és hangszerelte át. Ezt A láma dalai címmel tette közzé. Életművének záródarabja pedig egy grandiózus kórusmű, amely a gyermekkori vágyakkal egy helyen gyökerezik: a Tibeti-magyar szótár. E pazar életmű láttán nyugodt szívvel állapíthatjuk meg: Kőrösi nem véletlenül kapott helyet a Századfordító magyarok-sorozatban.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Karasszon Eszter (cselló), Homor Zsuzsanna (zongora)
DEBUSSY: Nocturn és scherzo
DEBUSSY: Intermezzo (cselló-zongora átirat)
MOÓR: Szvit csellóra és zongorára, Op.117
DEBUSSY: Cselló-zongora szonáta
MOÓR: 2. cselló-zongora szonáta, Op.55

19:00 : Budapest
Balassi Intézet

Fülep Márk - fuvola, altfuvola
Anima Musicae Kamarazenekar
Az Anima Musicae Kamarazenekar koncertje a Magyar Kultúra napján
NÓGRÁDI PÉTER: Nyári hajnal - versenymű fuvolára és vonószenekarra; ősbemutató
BARTÓK: Román népi táncok
VERESS SÁNDOR: Concertotilinkó – versenymű fuvolára
DOHNÁNYI-SITKOVETSKY: Szerenád

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Anna Dennis, Mhairi Lawson, Rowan Pierce (szoprán), Jeremy Budd, James Way (tenor), Ashley Riches (basszbariton), Roderick Williams (bariton)
Gabrieli Consort & Players
Vezényel: Paul McCreesh
PURCELL: Artúr király

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Szutrély Katalin, Bernhard Berchtold, Kovács István
Purcell Kórus
Orfeo Zenekar
Koncertmester: Paulik László
Vezényel: Vashegyi György
HAYDN: Az évszakok; Hob. XXI: 3

22:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Kóda
Paul McCreesh és a Gabrieli Consort
Moderátor: Hózsa Zsófia
Tolmács: Zsilavecz Csilla
Beszélgetőtárs: Paul McCreesh
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Kelemen Barnabás (hegedű)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel
"A magyar kultúra napja"
BARTÓK: 2. hegedűverseny
KODÁLY: Felszállott a páva – variációk egy magyar népdalra
A mai nap
történt:
1934 • A Kisvárosi Lady Macbeth bemutatója (Leningrád)
született:
1904 • George Balanchine, koreográfus († 1983)
1916 • Henri Dutilleux, zeneszerző
1922 • Varga Magda, operaénekesnő († 2015)
elhunyt:
1999 • Carelli (Krausz) Gábor, énekes (sz. 1915)