vissza a cimoldalra
2019-03-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61563)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2319)
Társművészetek (1297)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4257)
Milyen zenét hallgatsz most? (25009)
Haladjunk tovább... (230)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11322)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5711)
Belcanto (918)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1284)
László Margit (160)
Kossuth-díj (1426)
Erkel Színház (9788)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4462)
Pantheon (2326)
Giuseppe Verdi (1388)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3179)
Operett, mint színpadi műfaj (3865)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1612)
Franz Schmidt (3294)
Élő közvetítések (7777)
Kocsis Zoltán (661)
Opernglas, avagy operai távcső... (20204)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A láma dalai - Kőrösi Csoma Sándor
- kegy -, 2005-02-04 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Kőrösi Csoma Sándor eredetileg szótárírónak készült. Ötévesen megírta svéd-francia, holland-német és belga-dél-szuahéli szótárát, de ki kellett derülnie, hogy ilyenek már réges-rég léteznek. A tehetséges fiatalember nem keseredett el: összeállított egy gyűjteményt dakota mondásokból. Sajnos, megint csalódnia kellett. A kiadó - túlságosan nyilvánvaló politikai tartalmuk miatt - visszautasította a dakota mondásokat. Így a gyűjtemény feledésbe is merült. Egészen 1998-ig.

A roppant optimista beállítottságú Sanyi ekkor eldöntötte: zeneszerző lesz, de nem itthon, ahol annyi kudarc érte már. Volt Amerikában egy nagybátyja, bizonyos Kőrösi Csoma Nándor, aki a család igazi fekete bárányává vált, amikor a bölcsészettudományok, azon belül a nyelvek tanulmányozása helyett az orvoslást választotta, s hibátlan karriert futott be prosztataszakértőként az Egyesült Államokban. Sanyi semmiképpen sem szeretett volna vele találkozni, így az ellenkező irányba indult: kelet felé.

Sanyi lassan ment, nagyon lassan, és mindent feljegyzett, hogy a később nyomába szegődő expedíciók pontosan követhessék az útját. És olyan lassan, hogy közben Sándorrá is érett. Záhonynál akadtak problémái a határátkeléssel, de miután a korrupt vámtiszteket levette a lábukról azzal, hogy négy szólamban elénekelte a Katyusát, szabad volt az út előtte. Na, így érkezett meg egy idő után Tibetbe.

Ebben a hegyekre épült különleges országban azonnal feltűnt neki, hogy átkozottul hideg van. A fogadóban, ahová behúzódott, egy bögre tea mellett elénekelte a Hull a hó, és hózik című rögtönzött dalocskáját. Szerencséje volt. A szomszéd asztalnál ugyanis egy rimpocse ült, aki azonnal meghívta őt saját kolostorába, hogy a szerzetesek soron következő születésnapi partiján muzsikáljon.

Kőrösi élete megváltozott. Bejárta Tibetet, Nepált, és mindkét országban hamarosan már-már szentként kezdték tisztelni. Nepálban például azért, mert Katmandu főterén megállva a következő próféciát jelentette ki: Jönni fog egy ember Európából. Utánam jön, de én arra sem leszek méltó, hogy a bakancsa fűzőjét megoldjam, mert ő meghódítja majd a Nagy Hegyet (= Csomolungma=Mount Everest - a szerk.). Úgy hívják majd: Sir Edmond Hillary.

És Kőrösi a varázslatos Kelet klímájától megrészegülve ontotta magából a dalokat: a Serpa blues, a Fel Katmanduba!, a Megyek az úton lefelé, a Súlyos teher az én vállamon mind-mind olyan szerzemény volt, amit a tibeti és nepáli serpa fiúk már a bemutatót követő napon vígan fütyörésztek.

Idős korában Kőrösit maga Őszentsége rendelte föl a Szent Városba, hogy udvari zeneszerzőként szolgálja Tibet vallási vezetőjét. Ebben a korszakban alkotta meg az érett művész két nagyszabású, elmélyült művét. Az egyikben a korábbi slágereket gyűjtötte csokorba, rendszerezte és hangszerelte át. Ezt A láma dalai címmel tette közzé. Életművének záródarabja pedig egy grandiózus kórusmű, amely a gyermekkori vágyakkal egy helyen gyökerezik: a Tibeti-magyar szótár. E pazar életmű láttán nyugodt szívvel állapíthatjuk meg: Kőrösi nem véletlenül kapott helyet a Századfordító magyarok-sorozatban.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Kitagawa Chisa (hegedű), Szabadi Vilmos (hegedű), Taraszova Brigitta (zongora)
PROKOFJEV: C-dúr szonáta két hegedűre, op. 56
BARTÓK: 1. rapszódia, BB 94a
BEETHOVEN: 1. (D-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 12/1

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Amadinda Ütőegyüttes: Bojtos Károly, Holló Aurél, Rácz Zoltán, Váczi Zoltán
Joó Szabolcs (ütőhangszerek)
A Zeneakadémia és a Bartók Konzi ütőhangszeres hallgatói: Haász Tímea, Hencz Kornél, Láposi Dániel, Siptár Bence
Bereczki Klaudia, Bolyki Sára, Soós Zsófia (ének), Siklósi Kristóf (piccolo)
STEVE REICH: Drumming

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Nyikolaj Luganszkij (zongora)
DEBUSSY: Bergamaszk szvit
DEBUSSY: A boldog sziget
DEBUSSY: Két arabeszk
SZKRJABIN: 2. (gisz-moll) zongoraszonáta, op. 19 („Sonate-fantasie”)
SZKRJABIN: Prelűdök – részletek
SZKRJABIN: 3. (fisz-moll) zongoraszonáta, op. 23

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Iveta Apkalna (orgona)
Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara
vezényel: Mariss Jansons
BERLIOZ: Római karnevál - nyitány, op. 9
POULENC: g-moll orgonaverseny
SAINT-SAËNS: III. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78

19:30 : Budapest
Duna Palota

Zhang Zhong Shi (zongora)
Chopin és Liszt művei
A mai nap
történt:
1859 • A Faust bemutatója (Párizs)
született:
1873 • Max Reger, zeneszerző († 1916)
1917 • Dinu Lipatti, zongorista († 1950)