vissza a cimoldalra
2018-11-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4094)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61313)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

musical (180)
Gioacchino Rossini (1021)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1528)
Franz Schmidt (3221)
Kimernya? (2806)
Élő közvetítések (7502)
Bartók Rádió (752)
Antonin Dvorak (194)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4372)
Momus-játék (5552)
Operett, mint színpadi műfaj (3763)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1154)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (783)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6693)
Opernglas, avagy operai távcső... (20161)
Balett-, és Táncművészet (5571)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A tanya dala - Regös Bendegúz
- kegy -, 2005-01-28 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

A tanya dala - Regös Bendegúz Egyszerű tehénpásztorként kezdte, így semmi csodálkoznivalónk nincs azon, hogy témáit is elsősorban az egyszerű falusi nép életéből vette. Kizárólag dalokat írt, azokkal azonban éppen úgy járt, mint a nagy előd, Petőfi a verseivel: már a kortársak is úgy énekelték Regös Bendegúz műveit, mintha népdalok volnának.

Első, tulajdonképpen spontán műve, amelyet az RS-jegyzék (az életművét áttekintő Rideg Sándor által összeállított repertórium) nem címmel, csak kezdősorokkal jelez, így indul: "Mához egy hétre már nem leszek itt, elvisz az ördög most engemet is". A dalt azóta is nagy szeretettel éneklik a Csongrád környéki tanyavilágban, noha az RS-jegyzékben másodikként nyilvántartott dal, a Hiszen ez csak a csépai lókupec szövege rácáfol a Mához egy hétre tartalmára.

Regös Bendegúz munkásságát hosszú ideig egy derék bakter támogatta. A mecénás rajongott a zenéért, így felfogadta Bendegúzt házi szerzőjének. Akkoriban igen ritka volt, hogy egyszerű polgárok magánzenészt tartsanak, de a Szabó bakter megengedhette magának: tellett rá az állami fizetésből. Bendegúz olyan hálás volt a támogatásért, hogy cserébe ki-kihajtotta a bakter teheneit.

Ebben az időben születtek meg a legszebb művei: a Miért teremtett az Isten parasztot? hűen számol be a korabeli tehénpásztorok siralmas életéről, de érdekes szociológiai megfigyelésekre juthatunk a Ténsasszonyom, mérjen már ki több szalonnát! tanulmányozásakor is.

A bakterházban töltött idő alatt Bendegúz csak úgy ontotta magából a slágereket. A piócás ember, a Csicsónénak három lánya, a Megy a gőzös, a Szereti a tik a meggyet vagy a Buga Jóska nem szép ember, de gavallér úgy szálldosott a nép ajakán, mint a cigányátok a szentesi vásárban. Nem is beszélve a Csámpás Rozi hade azt mondta kezdetű remekműről, amelyet már az óvodások is kívülről fújnak.

Sajnos, a bakterházas korszaknak vége szakadt. E dús alkotói intervallum egyik kiváló záródarabja a Kettő zsandár kísér engem kezdetű dal, amelyet a Lekváros gombóc című ópusz kísért. Ez utóbbi különösen érdekes zenetörténeti szempontból, hiszen több kutató egybehangzóan állítja, hogy Presser-Sztevanovity A padlás című musicaljének megírásakor a szerzők e művet tanulmányozva alkották meg a Szilvás gombóc című betétdalt.

A bakterház-korszak elmúltával Bendegúz visszavonultan élt. Néha-néha elhagyta még zseniális ajakát egy-egy dal, de ezek többnyire már feledésbe mentek, mivel nem jellemezte őket az az ihletettség, amely a korábbi Regös-dalokat annyira karakteressé tette.

A sors iróniája, hogy éppen azok nem ismerték fel Regös Bendegúz zsenialitását, akik legjobban szerették a műveit: közvetlen környezetében a halála pillanatáig úgy hitték, csak egy egyszerű tehénpásztor volt. Kivéve az RS-jegyzéket is összeállító Rideg Sándort, aki Indul a bakterház című életrajzi művében méltó módon emlékezik meg e kiváló alkotóról.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Fellegi Dávid (gitár)
Hangulatkoncert
PONCE: Téma, variáció és finálé
PAVLOVITS DÁVID: Viharmadár-szonáta
DUARTE: Variációk egy katalán népdalra
FELLEGI DÁVID: Sonata „Fantasy'

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Bálint János (fuvola)
Concerto Armonico Budapest (koncertmester: Homoki Gábor, művészeti vezető: Spányi Miklós)
C.P.E. Bach 230
C.P.E. BACH: D-dúr szimfónia, Wq 176
C.P.E. BACH: D-dúr fuvolaverseny, Wq 13
C.P.E. BACH: C-dúr szonatina, Wq 106
C.P.E. BACH: g-moll csembalóverseny, Wq 32

19:00 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Mesterművek a lett és a magyar kamarazenéből
Lettország államiságának 100. évfordulója alkalmából

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Baranyai Barnabás (cselló)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Ménesi Gergely
A zenekar mesterei
KODÁLY: Marosszéki táncok
FEKETE GYULA: Csellóverseny
DEBUSSY: Egy faun délutánja
DEBUSSY: A tenger
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Gáti Sándor (oboa)
Nagyváradi Állami Filharmónia
Vezényel: Mark Kadin (Oroszország)
MOZART: A színházigazgató – Nyitány, K. 486
HAYDN: C-dúr oboaverseny, Hob.VIIg: C1
CSAJKOVSZKIJ: IV. (f-moll) szimfónia, Op. 36.
A mai nap
született:
1719 • Leopold Mozart, zeneszerző († 1787)
1774 • Gaspare Spontini, zeneszerző († 1851)
1778 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző († 1837)
1805 • Fanny Mendelssohn, zongorista, zeneszerző († 1847)
1896 • Pataky Kálmán, énekes († 1964)
1900 • Aaron Copland, zeneszerző († 1990)
1927 • Svéd Nóra, énekes († 1982)
elhunyt:
1831 • Ignaz Pleyel, zeneszerző, zongorakészítő (sz. 1757)
1946 • Manuel de Falla, zeneszerző (sz. 1872)
2005 • Takács Jenő, zongorista, zeneszerző (sz. 1902)