vissza a cimoldalra
2018-02-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3931)
Kedvenc előadók (2820)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60479)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3509)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2605)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (616)
Lehár Ferenc (616)
Edita Gruberova (3050)
Élő közvetítések (6913)
Momus-játék (5424)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1201)
Opernglas, avagy operai távcső... (19942)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1318)
Franz Schmidt (3060)
Erkel Színház (8867)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4179)
Balett-, és Táncművészet (5473)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (633)
Simándy József - az örök tenor (515)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A tanya dala - Regös Bendegúz
- kegy -, 2005-01-28 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

A tanya dala - Regös Bendegúz Egyszerű tehénpásztorként kezdte, így semmi csodálkoznivalónk nincs azon, hogy témáit is elsősorban az egyszerű falusi nép életéből vette. Kizárólag dalokat írt, azokkal azonban éppen úgy járt, mint a nagy előd, Petőfi a verseivel: már a kortársak is úgy énekelték Regös Bendegúz műveit, mintha népdalok volnának.

Első, tulajdonképpen spontán műve, amelyet az RS-jegyzék (az életművét áttekintő Rideg Sándor által összeállított repertórium) nem címmel, csak kezdősorokkal jelez, így indul: "Mához egy hétre már nem leszek itt, elvisz az ördög most engemet is". A dalt azóta is nagy szeretettel éneklik a Csongrád környéki tanyavilágban, noha az RS-jegyzékben másodikként nyilvántartott dal, a Hiszen ez csak a csépai lókupec szövege rácáfol a Mához egy hétre tartalmára.

Regös Bendegúz munkásságát hosszú ideig egy derék bakter támogatta. A mecénás rajongott a zenéért, így felfogadta Bendegúzt házi szerzőjének. Akkoriban igen ritka volt, hogy egyszerű polgárok magánzenészt tartsanak, de a Szabó bakter megengedhette magának: tellett rá az állami fizetésből. Bendegúz olyan hálás volt a támogatásért, hogy cserébe ki-kihajtotta a bakter teheneit.

Ebben az időben születtek meg a legszebb művei: a Miért teremtett az Isten parasztot? hűen számol be a korabeli tehénpásztorok siralmas életéről, de érdekes szociológiai megfigyelésekre juthatunk a Ténsasszonyom, mérjen már ki több szalonnát! tanulmányozásakor is.

A bakterházban töltött idő alatt Bendegúz csak úgy ontotta magából a slágereket. A piócás ember, a Csicsónénak három lánya, a Megy a gőzös, a Szereti a tik a meggyet vagy a Buga Jóska nem szép ember, de gavallér úgy szálldosott a nép ajakán, mint a cigányátok a szentesi vásárban. Nem is beszélve a Csámpás Rozi hade azt mondta kezdetű remekműről, amelyet már az óvodások is kívülről fújnak.

Sajnos, a bakterházas korszaknak vége szakadt. E dús alkotói intervallum egyik kiváló záródarabja a Kettő zsandár kísér engem kezdetű dal, amelyet a Lekváros gombóc című ópusz kísért. Ez utóbbi különösen érdekes zenetörténeti szempontból, hiszen több kutató egybehangzóan állítja, hogy Presser-Sztevanovity A padlás című musicaljének megírásakor a szerzők e művet tanulmányozva alkották meg a Szilvás gombóc című betétdalt.

A bakterház-korszak elmúltával Bendegúz visszavonultan élt. Néha-néha elhagyta még zseniális ajakát egy-egy dal, de ezek többnyire már feledésbe mentek, mivel nem jellemezte őket az az ihletettség, amely a korábbi Regös-dalokat annyira karakteressé tette.

A sors iróniája, hogy éppen azok nem ismerték fel Regös Bendegúz zsenialitását, akik legjobban szerették a műveit: közvetlen környezetében a halála pillanatáig úgy hitték, csak egy egyszerű tehénpásztor volt. Kivéve az RS-jegyzéket is összeállító Rideg Sándort, aki Indul a bakterház című életrajzi művében méltó módon emlékezik meg e kiváló alkotóról.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:30 : Budapest
Újpesti Kulturális Központ

"zeneDéLELŐTT óvodás bérlet 3. előadás"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"A Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola hangversenye"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

a Zeneakadémia és a Jerusalem Academy of Music and Dance hallgatói és tanárai
"Reconnections 2018 zárókoncert"
A Zeneakadémia és a Jerusalem Academy of Music and Dance kamaraworkshopja
ZVI AVNI: Five Pantomimes
ELI KORMAN: Rebellion and Repression
BARTÓK: Kontrasztok (BB 116)
DOBRI DÁNIEL: States of Matter
MENDELSSOHN: Esz-dúr oktett, Op.20
19:00 : Eszék
Dvorana Gradski vrt

"Kárpát-Haza OperaTúra"
LEHÁR: A víg özvegy

19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Ránki Dezső (zongora)
Szabóki Tünde, Bódi Marianna, Megyesi Zoltán, Cser Péter (ének)
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kollár Imre
"Flow"
BACH: g-moll zongoraverseny BWV 1058,
BACH: A-dúr zongoraverseny BWV 1055
HAYDN: Paukenmesse Hob.XXII:9
A mai nap
történt:
1816 • A sevillai borbély bemutatója (Róma)
született:
1953 • Riccardo Chailly, karmester
elhunyt:
1626 • John Dowland, zeneszerző (sz. 1563)
1961 • Percy Grainger, zeneszerző (sz. 1882)
1963 • Fricsay Ferenc, karmester (sz. 1914)
1969 • Ernest Ansermet, karmester (sz. 1883)
1996 • Toru Takemitsu, zeneszerző (sz. 1930)