vissza a cimoldalra
2020-01-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Verdi-felvételek (556)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3045)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4653)
Kolonits Klára (1154)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3625)
Pantheon (2507)
Élő közvetítések (8347)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1844)
Franz Schmidt (3504)
Operett, mint színpadi műfaj (4201)
Zenei események (1009)
Marilyn Horne (474)
Milyen zenét hallgatsz most? (25048)
Momus-játék (5769)
Ilosfalvy Róbert (874)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (196)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Operett helyett... - Az Orfeusz az alvilágban a Magyar Színházban
Szilgyo, 2005-01-20 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

2005. január 19. - Pesti Magyar Színház
OFFENBACH: Orfeusz az alvilágban
Rendező: Iglódi István
Zenei vezető: Fekete Mari
Fsz.: Auksz Éva, Tóth Sándor, Szakácsi Sándor, Dörner György, Agárdy Gábor

Már az alcímet (operett színészekre, három részben) olvasva is érezni lehetett, hogy nem szokványos nagyoperett-előadásra készül a Magyar Színház, és a színlapot, majd magát az előadást látva ez a gyanú teljességgel beigazolódott: az Orfeusz az alvilágban című Offenbach-darab előadásában szereplő művészek ugyanis - egy-két, az alábbiakban részletezésre kerülő kivételtől eltekintve - nem nagyon tudnak énekelni. Ennek megfelelően - bizonyos szempontból nagyon helyesen - változott az alkotók alapállása is: nem annyira az operettre, mint magára az egyébként nem különösebben jól megírt (ám Pozsgai Zsolt által néhol ötletesen, néhol okoskodó-aktualizáló módon átírt) prózai részekre, valamint a színház tehetséges és kevésbé jó képességű művészeinek szánt ziccerszerepekre került a hangsúly.

Ezzel nem is lenne semmi probléma, csak hát nem mindenki tud élni a neki kínált lehetőséggel; akik igen, azok helyenként örömteli pillanatokat okoznak, akik pedig nem, azok sok-sok fejfájást. Iglódi István eklektikus, a jó ízlést sok helyütt nélkülöző rendezése, a szép jelmezek és a kényszerdíszletek (amelyeknek a Soproni Petőfi Színházba is be kell férniük koprodukciós, azaz takarékossági okokból) mind azt a célt szolgálják, hogy a nézők a nagy öregek és a tehetséges, vagy annak hitt fiatalok játékán szórakozhassanak.

A jobb színészi teljesítményekhez persze szerep is szükségeltetik, így csak az tudott maradandót alkotni, akinek többé-kevésbé megírt szöveg jutott: Szakácsi Sándor például remekül hozta Jupiter főisten cseppet sem isteni, csetlő-botló, helyenként határozott, máskor a feleségétől (Császár Angela) rettegő figuráját, Dörner György pedig a keménykezű, ám nem oly kérges szívű alvilágistenből, Plútóból csinált "ellenállhatatlan", kivénhedt rockert.

Az idősebb generáció (talán nem sértés ezt írni) a tőle megszokott nagyszerű alakítást nyújtja, elsősorban Kállai Ferenc és Makay Sándor mint két kukkoló szatír - a harmadik, Avar István kissé visszafogottabb -, vagy Agárdy Gábor, aki igen szórakoztató magánszámokat farag magának Styx Jankó szerepében, minduntalan egy másik klasszikus operett, A denevér szintén harmadik felvonásbeli "kulcsfiguráját", Frosch-t juttatva eszünkbe.

A többi szereplő, így sajnos a címszerepet játszó Tóth Sándor is sokkal haloványabb, neki még a szövegmondása is csak nagy nehézségek árán érthető, mint ahogy halovány a zenei oldal is. Offenbach muzsikáját áthangszerelték és musicalesítették, az élő zenét "Fekete Mari és kisegyüttese" szolgáltatja, megbízható közepes színvonalon. Két részlet is felcsendül a szerző egy másik művéből, a Szép Helénából, számos dalbetétet kihúztak, egyszóval zavaros az egész ügy. Tetézi a bajt, hogy operett- vagy akár csak musicaljátszásra alkalmas hanggal mindössze két szereplő rendelkezik: Auksz Éva (Euridiké) és Jegercsik Csaba (Merkúr). Talán nem túlzás azt állítani, hogy zeneileg az előadás az előbbi vállain és hangszalagjain nyugszik.

A Magyar Színház legfrissebb bemutatóját látva szinte biztosnak látszik, hogy az Offenbach-rajongóknak csak a búbánat lehet osztályrésze, ám aki komolytalan, amolyan "ereszd el a hajam"-típusú, erotikus és aktuális áthallásokkal jócskán teletűzdelt zenés-táncos könnyelműsködésre vágyik, az - talán - nem is csalódik olyan nagyot.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

KACSÓH PONGRÁC: János vitéz

15:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"Orgonalátogatás haladóknak"
Szabó Balázs zenés orgonatörténeti sorozata/2
A romantika virtuózai – Mendelssohn, Liszt, Reger

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Benjamin Beilman (hegedű)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Marek Janowski
BEETHOVEN: D-dúr hegedűverseny, op. 61
SCHUMANN: II. (C-dúr) szimfónia, op. 61

18:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: Figaro házassága

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Egri Mónika, Pertis Attila (zongora)
Méhes Csaba (pantomimművész)
"Egri & Pertis Zongoraduó: Áthallások 2. - Ha Debussy pantomimozott volna..."
MASSENET: Báli jelenetek Op.17 – részletek
- A maszkok bevonulása
- Promenád holdfényben
- 2. tánc
LUDVIG SCHYTTE: Pantomimok Op.30 – részletek
STRAVINSKY: Petruska – burleszk (1914) – 2. kép: Petruska szobája
PERCY GRAINGER: Händel in the Strand – Clog Dance (1912)
FAURÉ: Maszkok és bergamaszkok – nyitány Op.112
DEBUSSY: Játékdoboz (1913)
BIZET: Gyermekjátékok Op.22 – részletek
MILHAUD: Ökör a háztetőn – komikus balett Op.58
OFFENBACH: Kán-kán az Orfeusz az alvilágban c. vígoperából

19:00 : Budapest
Magyarországi Francia Intézet, Auditórium

Etienne Rolin, Ifj. Kurtág György

"Átlátszó Hang újzenei fesztivál"
Concerto for electronics and soundpai

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Benjamin Beilman (hegedű)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Marek Janowski
BEETHOVEN: D-dúr hegedűverseny, op. 61
SCHUMANN: II. (C-dúr) szimfónia, op. 61
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Mendelssohn Kamarazenekar
BIBER: Battalia (A csata) „Sonata di marche”
BEETHOVEN: c-moll vonósötös, op. 104 (a szerző átirata a c-moll op. 1, No. 3 zongorás trióból)
SOSZTAKOVICS: Kamaraszimfónia op. 110a (Rudolf Barshai átirata a 8. vonósnégyesből)
A mai nap
történt:
1853 • A trubadúr bemutatója (Róma)
született:
1909 • Hans Hotter, énekes († 2003)
1955 • Simon Rattle, karmester
elhunyt:
1576 • Hans Sachs, mesterdalnok (sz. 1494)
1972 • Michael Rabin, hegedűs (sz. 1931)