vissza a cimoldalra
2020-01-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1845)
Franz Schmidt (3505)
Palcsó Sándor (277)
Pantheon (2508)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3046)
Élő közvetítések (8348)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4655)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3627)
Verdi-felvételek (556)
Kolonits Klára (1154)
Operett, mint színpadi műfaj (4201)
Zenei események (1009)
Marilyn Horne (474)
Milyen zenét hallgatsz most? (25048)
Momus-játék (5769)
Ilosfalvy Róbert (874)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Próbaüzem - BFZ a Nemzeti Hangversenyteremben
-té.pé-, 2005-01-14 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

2005. január 13. - Nemzeti Hangversenyterem
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
BEETHOVEN: II. szimfónia
MAHLER: VI. szimfónia

Előre szeretném leszögezni, hogy az alábbiakban NEM hangversenykritika következik. Hogy miért akarom megúszni a dolgot - nem akarom(!) -, az előbb-utóbb kiderül.

Számok bűvöletében.

100 milliárd. Ez a meglehetősen kerek összeg áll egy hetilap címlapján a Művészetek Palotája - szerintem impozáns, mások szerint rondán monumentális - fényképe előtt. Az újság egyébként az anyósülésen pihen, de később még - igaz, nem szándékom szerint - fontos szerephez jut.

Egyelőre csak állok a Soroksári úton. Talán, ha tizedik lehetek a lekanyarodni vágyók hosszúnak igazán nem nevezhető sorában. Így aztán könnyen megszámolhatom, hogy kereken 3 autó tud átjutni egy-egy - idegesítően ritka - lámpaváltásra. A mélygarázst könnyen megtalálom, s mivel hamar felmérem, hogy ennyi oszlop közé nem igazán élmény bepasszírozni az autót, rutinosan egy szinttel lejjebb veszem az irányt. Hely bőven van. Kabát a csomagtartóba, egy pillantás az órára - még bőven van idő -, s indulás valami liftet keresni. Azaz, vissza az autóhoz! Hányas számú parkolóban is állok? 213. Jó szám. Csak el ne felejtsem. Benne van a 21-es és a 13-as is. De nem hiszek a számmisztikában. A memóriámban mégúgy sem. Fel kellene írni valahova, de persze se papír, se toll. Mindegy. Majd mondogatom magamban. És tényleg.

A gyakorlatilag üres parkolószintnek megvan az az átka, hogy nem lehet az egy irányba menetelő tömegekhez igazodni, így rögtön eltévedek egy - ezek szerint - még használaton kívüli lépcsőházban. Néhány apró termetű rágcsálóval találkozom, de ők nincsenek olyan állapotban, hogy útbaigazítsanak. Végül bejutok a palotába. Hirtelen, és főleg váratlan irányú megjelenésemmel ugyan zavarba hozom kissé az egyik hostesst, de rosszallását megtartja magának, és udvariasan útbaigazít.

Jegyemet villámgyorsan - és a szokott udvariassággal - adják át. Meg se nézem, hová szól. Előbb korzózom egyet. Nézek tátott szájjal, mint vidéki kislány a pesti moziban. Mások is bőven szántak időt az ismerkedésre, mert fél órával kezdés előtt már komoly tömeg sétál fel és alá. A vélemények eltérnek, de valami büszkeségfélét majd' mindenki arcán felfedezni vélek. Végre nem egy magyar narancs. Nem kisebb, nem zöldebb és a miénk. A jegyem egyébként a 21. sor 13-as székére szól. Véletlen? Biztos, de legalább nem kell izgulnom a parkoló száma miatt.

A terem engem lenyűgöz. A belső tér hatalmas, de hogy mennyire, az alig-alig érzékelhető. Remek tervezéssel, lekerekített vonalakkal, ügyesen "felpuhított" megtört felületeivel feledteti a sematikus tervrajzok sugallta doboz-hodályt.

Az érdeklődésre és a remek szervezésre jellemző, hogy a Fesztiválzenekar csütörtöki ismétlőkoncertjére is abszolút megtelt az 1800(?), 2000(?) férőhelyes nagyterem. Ülnek mindenütt. Lent, fent, oldalt, a zenekar mögött, az orgonaüléseken, és néhányan még vagy 20 méter magasból is érdemesnek tartják figyelni az eseményeket.

Ne feledjük, a terem próbaüzemben működik. És ez a tény legkevésbé a félkész lépcsőházakra vonatkozik. Sokkal inkább a teremakusztikára. Hogy mást ne mondjak, a zengőkamrák - melyek alapvetően megváltoztatják majd a terem hangzását - egyelőre zárva vannak. Így a hangmesterek és akusztikusok egyetlen lehetősége a hangvetők emelése, döntése.

Az első benyomás: a Beethoven-szimfónia hangzása kissé távoli, száraz. Mezzofortéban a vonósok szólamai még jól elkülönülnek (ez hasznos a triola-duola menetekben), de tuttiban már maszatos a hangkép. Ilyenkor hajlamosak eltűnni a fafúvók is. A bőgők és a timpanik megemelésével valódi basszusok lettek, de egészében, kissé testetlen, és - ami nagyobb baj - erőtlen a hangzás. Nincs a hangnak volumene. Nem tölti be a teret. Miközben látom, hogy a zenekar a szokásosnál több energiát fordít a megszólalásra, a hangzó eredmény mégis kissé sápadt, szürke.

Azt mondják, hatalmas a színpad. Ez eddig sem tűnt fel, de a Mahler Hatodikhoz készülődő zenekar láttán inkább aggódom. Hogyan fognak elférni? Négyes-ötös fák, 8 kürt, 6 trombita, 2 hárfa, 2 garnitúra üstdob stb. De elférnek. És nagyot szólnak. Igazán nagyot. Persze jó a mű is, de most elsősorban a változás okát próbálom megfogalmazni magamnak. Tény, hogy nem vagyunk még hozzászokva egy ekkora teremhez. Hangzásélményeink a Zeneakadémiához kötődnek. Annak intim, kamara légköréhez. Meg kell tanulnunk másként zenét hallgatni. De ez csak az érem egyik fele. A másik az, hogy nagyon is meg kell válogatni, hogy egy-egy zenekar milyen műsorral áll színpadra.

Nyilván az akusztikai lehetőségek kipróbálása is vezette a zenekar műsorválasztását. A Beethoven-szimfóniát ilyen (és nem előadási) szempontból kudarcnak éreztem. Mahler monstre remekét telitalálatnak. Ez a terem pillanatnyilag ezekről a nagy hangigényű művekről szól. És ez nem kevés. De nem szeretnék egyetlen hangversenyélmény alapján ítéletet mondani. Sokat kell még az új hangversenyterembe járnunk, hogy megtanuljuk egymást. A zenészek, a közönség és a terem. De az állás biztató.

Visszafelé már gyorsan rátalálok a megfelelő liftre. Kis szépséghiba, hogy a 8 emberre tervezett szerkezet már 6 főnél is sípolással tiltakozik a túlterheltség ellen. Velem született intelligenciámnál fogva úgy gondolom, hogy a kétszázzal kezdődő parkolók a mínusz másodikon vannak. De ez csak részben igaz: ott is van belőlük néhány. A többi eggyel lejjebb. Aztán kiderül, hogy kár volt sietni. A mélygarázs is próbaüzemben működik. Csak állunk és várunk, hogy az egyébként készséges segítők intsenek, mehetünk. Tíz óra huszonöt. A rádió persze idelenn nem működik. Még jó, hogy van egy újságom. Tudják, a 100 milliárdos. Félszemmel olvasok, a másikkal lesem, indulhatunk-e már. Pontosan 23 perc, mire elérem a felszínt.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

KACSÓH PONGRÁC: János vitéz

15:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"Orgonalátogatás haladóknak"
Szabó Balázs zenés orgonatörténeti sorozata/2
A romantika virtuózai – Mendelssohn, Liszt, Reger

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Benjamin Beilman (hegedű)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Marek Janowski
BEETHOVEN: D-dúr hegedűverseny, op. 61
SCHUMANN: II. (C-dúr) szimfónia, op. 61

18:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: Figaro házassága

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Egri Mónika, Pertis Attila (zongora)
Méhes Csaba (pantomimművész)
"Egri & Pertis Zongoraduó: Áthallások 2. - Ha Debussy pantomimozott volna..."
MASSENET: Báli jelenetek Op.17 – részletek
- A maszkok bevonulása
- Promenád holdfényben
- 2. tánc
LUDVIG SCHYTTE: Pantomimok Op.30 – részletek
STRAVINSKY: Petruska – burleszk (1914) – 2. kép: Petruska szobája
PERCY GRAINGER: Händel in the Strand – Clog Dance (1912)
FAURÉ: Maszkok és bergamaszkok – nyitány Op.112
DEBUSSY: Játékdoboz (1913)
BIZET: Gyermekjátékok Op.22 – részletek
MILHAUD: Ökör a háztetőn – komikus balett Op.58
OFFENBACH: Kán-kán az Orfeusz az alvilágban c. vígoperából

19:00 : Budapest
Magyarországi Francia Intézet, Auditórium

Etienne Rolin, Ifj. Kurtág György

"Átlátszó Hang újzenei fesztivál"
Concerto for electronics and soundpai

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Benjamin Beilman (hegedű)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Marek Janowski
BEETHOVEN: D-dúr hegedűverseny, op. 61
SCHUMANN: II. (C-dúr) szimfónia, op. 61
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Mendelssohn Kamarazenekar
BIBER: Battalia (A csata) „Sonata di marche”
BEETHOVEN: c-moll vonósötös, op. 104 (a szerző átirata a c-moll op. 1, No. 3 zongorás trióból)
SOSZTAKOVICS: Kamaraszimfónia op. 110a (Rudolf Barshai átirata a 8. vonósnégyesből)
A mai nap
történt:
1853 • A trubadúr bemutatója (Róma)
született:
1909 • Hans Hotter, énekes († 2003)
1955 • Simon Rattle, karmester
elhunyt:
1576 • Hans Sachs, mesterdalnok (sz. 1494)
1972 • Michael Rabin, hegedűs (sz. 1931)