vissza a cimoldalra
2020-01-29
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3434)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7245)
Bartók Rádió (758)
Élő közvetítések (8358)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4668)
Palcsó Sándor (280)
Operett, mint színpadi műfaj (4211)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (606)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1856)
Társművészetek (1577)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1385)
Erkel Színház (10442)
Miklósa Erika (1241)
Franz Schmidt (3513)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3649)
Jonas Kaufmann (2476)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Király! - II. Szilveszter
-kegy-, 2004-12-31 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Király! - II. SzilveszterIgaz, e sorozatunknak nem feladata, hogy a könnyebb műfajok felé kacsintgasson, ezúttal mégis kivételt kell tennünk. Egyfelől azért, mert a felfedezés, amelyről beszélni kívánunk, nagy horderejű, másfelől azért, mert érinti ez európai zene történetét.

Hosszú kutatás után nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a negyven esztendei magyarországi szocialista értéktorzítás újabb példájára bukkantunk: a kommunisták a maguk eszközeivel elhitették velünk, hogy a rap zene afro-amerikai eredetű; pedig az európai műzenében, pontosabban az egyházzenében gyökerezik, ráadásul kialakulásának magyar vonatkozásai is vannak. Nem csoda, hogy az aczéli elnyomás vasmarka erre is szemet vetett.

A műfaj megszületésében kulcsszerepe volt egy kiváló egyházfinak, a kiemelkedő egyházzenészként is ismert II. Szilveszter pápának. Természetesen olyan ostobaságot, hogy az első ezredfordulón élt II. Szilveszter rapzenész lett volna, nem állítunk (még akkor sem, ha az amerikai szakirodalom a felfedezés első szakmai publikálása óta csak Sly 2 néven említi őt), de be kell látnunk, hogy bizonyos formai kísérletei erősen hatottak a következő ezredforduló észak-amerikai zeneművészeire.

Éppen 1000 táján történt, hogy római rezidenciáján felkereste őt a magyar állam követe, Asztrik apát. A találkozás így zajlott közöttük:

Asztrik: Szentatyám! Uram küldött, István.
Szilveszter: Király!

Az elmés fordulat olyannyira elnyerte az audiencia résztvevőinek tetszését, hogy ismételgetni kezdték. Ma már köztudott, hogy egyes kolostori közösségekben a "király" felkiáltást bizonyos gregoriánok zárlataiba is beépítették, de az erre utaló kottákat később a Szent Offícium bizonytalan időre lefoglalta. A vatikáni levéltár közelmúltbeli megnyitása óta néhány kutató már találkozott ezekkel a lejegyzésekkel. Az azonban tagadhatatlan, hogy az úgynevezett király-zárlat a protestáns énekekbe is áthagyományozódott, és ezekkel egészen az újvilágig jutott, ahol aztán az afro-amerikai muzsikusok hasznosították a ma ismert módon.

Asztrik és Szilveszter történetéhez még hozzátartozik, hogy Asztrik koronát kérni ment a pápához, aki habozás nélkül adott, mivel épp kéznél volt egy. A korona eredetileg a lengyelek számára készült, de Szilveszternek az előző éjjelen angyal súgta meg, hogy az idegen ország követeinek kell adnia.

A lengyelek megbántódtak, hogy fölöslegesen tettek meg ilyen hosszú utat, és olyasféle párbajra hívták ki a magyar követséget, amilyet ma a detroiti underground világot ábrázoló Eminem-klipekben látni. A pápa azonban nem hagyta, hogy torzsalkodás helyszíne legyen az örök Város. Előadta rögtönzött dalát (amely azóta is talán a legnagyobb slágere), a Polák, venger dvá brátánki című művecskéjét, és - mint amikor penitenciát ró ki valakire - előírta, hogy ezt folyamatosan ismételgessék.

A jó keresztény követek természetesen fenntartás nélkül követték a pápai utasítást, de mivel a szentatya nem írta elő, meddig is mondogassák a dalocskát, a lengyelek és a magyarok a mai napig ismételgetik, hogy polák, venger dvá brátánki.

A lengyelek amúgy 1978-ban revánsot vehettek az egykori sérelemért: azóta lengyel a pápa. Kevesen tudják, hogy II. János Pál neve csak látszólag tisztelgés I. János Pál emléke előtt. A név előtt álló II. szám valójában egy titkos, csak a lengyelek számára érthető utalás az 1000-ben történtekre.

Nincs kétségünk afelől, hogy dolgozatunk meggyőzte az olvasót, milyen kártékony módon torzította tudatunkat a negyvenévi agymosás. Így-vagy úgy, végre vége. Azt is mondhatnánk: király!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Koros-Fekete Fanni (hegedű), Bálint Péter (zongora)
"Hangulatkoncert"
JANÁČEK: Szonáta hegedűre és zongorára
MOZART: G-dúr szonáta zongorára és hegedűre, K. 301
MONDELSSOHN: Variations Sérieuses, op. 54
BACH: d-moll partita, BWV 1004 - Chaconne

19:00 : Budapest
Fészek Művészklub

Tóth Ágnes (fuvola), Szűcs Péter (klarinét),
TRIO Y:
Varga Oszkár (hegedű), Matuska Flóra (gordonka) Dani Imre (zongora)
Magyar Kortárszene a Fészekben IV. - Huszonévesek kamarazenéje
GELLÉRI ANDRÁS: Transformotion II.
ZÁMBÓ JONATÁN: T(Rio)
PERSÁNYI ZSÓFI: Jeux – á B.H.
KECSKÉS D. BALÁZS: Chantsd’amour
SZÉCSI LŐRINC: Triószonáta
SZŐCS MÁRTON: ArcsIncertaines

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Matias Tosi (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Vezényel: José Cura
JOSÉ CURA: Montezuma és a rőthajú pap – vígopera (de azért nem annyira) [ősbemutató]

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Mihail Pletnyov (zongora)
MOZART: Esz-dúr szonáta, K. 282
BEETHOVEN: Asz-dúr szonáta, op. 110
MOZART: C-dúr szonáta, K. 330
BEETHOVEN: c-moll szonáta, op. 111
A mai nap
született:
1782 • Daniel Auber, zeneszerző († 1871)
1862 • Frederick Delius, zeneszerző († 1934)
1924 • Luigi Nono, zeneszerző († 1990)
elhunyt:
1962 • Fritz Kreisler, hegedűs (sz. 1875)