vissza a cimoldalra
2018-11-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61315)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4097)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2987)
Balett-, és Táncművészet (5573)
Lisztről emelkedetten (932)
Pantheon (2280)
Opernglas, avagy operai távcső... (20162)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1529)
Franz Schmidt (3222)
Kimernya? (2810)
Élő közvetítések (7503)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1155)
Miller Lajos (87)
Palcsó Sándor (229)
musical (180)
Gioacchino Rossini (1021)
Bartók Rádió (752)
Antonin Dvorak (194)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

De nyomomba lép az erősebb - Keresztelő János
- kegy -, 2004-12-24 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

De nyomomba lép az erősebb - Keresztelő JánosA XX. században megszokott, hogy avantgarde szerző is válhat klasszikussá. A zenetörténet korábbi szakaszaiban azonban nehéz volna olyan művészt találni, aki különös alkotásaival és deviáns magatartásával egyaránt felrúgta a korabeli szokásokat, mégis maradandó életművet hozott létre. A kevés kivétel egyike Keresztelő János.

Kései gyerek volt. Idős édesanyja és ugyancsak idős, pap édesapja már nem reménykedett gyermekáldásban, amikor Erzsébet mégis állapotos lett a kicsivel. Születése után némi angyali sugallatra a János (azt jelenti: Jahve kegyes) nevet adták neki, ami bölcs döntés volt, mert a művészi pályán sokkal jobban hangzik, mint például a Szofoniás vagy a Habakuk, bár kétségtelen, hogy könyveket legalábbis ezekkel is lehet publikálni.

Az agg szülők igyekeztek a széltől is óvni egyetlen gyermeküket. Szívesen vették volna, ha valami rendes foglalkozást tanul, mondjuk az apja után pap, esetleg ács lett volna belőle, de János életében két meghatározó esemény is történt, ami a zenészélet felé sodorta.

Az egyik az volt, amikor hatodik hónapos magzat korában édesanyját meglátogatta az ugyancsak várandós Mária, és elénekelte a Magasztalja lelkem az Urat (a latin toplisták nyomán Magnificat) című csodálatos éneket, ami rendkívüli hatással volt János magzati lelkére. A következő a születésekor történt. Ekkor apja, Zakariás gyújtott rá örömében az Áldott az Úr, Izrael Istene (ugyancsak a latin jegyzés szerint Benedictus) című dalra. Jánost ezután már semmi nem tántoríthatta el attól, hogy muzsikus legyen.

Művészi értelemben konzekvens magatartást követett. Nem volt hajlandó semmiféle alkuba belemenni, a kommersz gyanúját is kerülte. Fiatalon a pusztába vonult, ahol elmélkedéssel és komponálással töltötte az időt. A korabeli városi műkedvelőket roppant módon meghökkentette. Nem is zenéje, inkább életformája, hiszen teveszőr ruhát viselt, sáska és vadméz volt az eledele.

A nyitott szívű zenerajongók mégis elkezdtek kijárni a Jordán mellé, ahol esténként a közönségnek is előadta a pusztában megformált műveit. A szakértők szerint János hitelességét - és így sikerét is - annak köszönhette, hogy isteni ihletettségű darabokkal állt a publikum elé. Bár igaz, először sokkolóan hatott a korabeli közönségre A fejsze már a fák gyökerén van című dala, de egy korábbi sláger, Izajás Készítsétek az Úr útját című remekművének remixe oldotta a hangulatot.

Jánost ezután már tömegek keresték fel a Jordán mellett, ő pedig ontotta a remekebbnél remekebb zeneműveket. Pályafutásának csúcsa kétségkívül a De nyomomba lép az erősebb című dal, amely hihetetlenül pontos képet ad a nem sokkal később beigazolódott jövőről.

Mint már említettük, János művészileg teljesen következetes magatartást tanúsított. Kíméletlenül leszámolt minden kicsapongással, gaztettel, erkölcsi vagy esztétikai elhajlással. Szókimondásában odáig merészkedett, hogy megkomponált egy bíráló hangvételű dalt Heródes fejedelem ellen. Heródes börtönbe vetette, később pedig zavaros körülmények között lefejeztette.

János tragikus halála, bár egy további ígéretekkel kecsegetető pályát szakított ketté, nem volt hiábavaló. Az ő művei a mai napig a zenetörténet fontos, inspiráló darabjai. Arról nem is beszélve, hogy a jövendölés pontos volt: János nyomába lépett az Erősebb.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Fellegi Dávid (gitár)
Hangulatkoncert
PONCE: Téma, variáció és finálé
PAVLOVITS DÁVID: Viharmadár-szonáta
DUARTE: Variációk egy katalán népdalra
FELLEGI DÁVID: Sonata „Fantasy'

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Bálint János (fuvola)
Concerto Armonico Budapest (koncertmester: Homoki Gábor, művészeti vezető: Spányi Miklós)
C.P.E. Bach 230
C.P.E. BACH: D-dúr szimfónia, Wq 176
C.P.E. BACH: D-dúr fuvolaverseny, Wq 13
C.P.E. BACH: C-dúr szonatina, Wq 106
C.P.E. BACH: g-moll csembalóverseny, Wq 32

19:00 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Mesterművek a lett és a magyar kamarazenéből
Lettország államiságának 100. évfordulója alkalmából

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Baranyai Barnabás (cselló)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Ménesi Gergely
A zenekar mesterei
KODÁLY: Marosszéki táncok
FEKETE GYULA: Csellóverseny
DEBUSSY: Egy faun délutánja
DEBUSSY: A tenger
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Gáti Sándor (oboa)
Nagyváradi Állami Filharmónia
Vezényel: Mark Kadin (Oroszország)
MOZART: A színházigazgató – Nyitány, K. 486
HAYDN: C-dúr oboaverseny, Hob.VIIg: C1
CSAJKOVSZKIJ: IV. (f-moll) szimfónia, Op. 36.
A mai nap
született:
1719 • Leopold Mozart, zeneszerző († 1787)
1774 • Gaspare Spontini, zeneszerző († 1851)
1778 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző († 1837)
1805 • Fanny Mendelssohn, zongorista, zeneszerző († 1847)
1896 • Pataky Kálmán, énekes († 1964)
1900 • Aaron Copland, zeneszerző († 1990)
1927 • Svéd Nóra, énekes († 1982)
elhunyt:
1831 • Ignaz Pleyel, zeneszerző, zongorakészítő (sz. 1757)
1946 • Manuel de Falla, zeneszerző (sz. 1872)
2005 • Takács Jenő, zongorista, zeneszerző (sz. 1902)
2018 • Horváth Zoltán, operarendező (sz.1928)