vissza a cimoldalra
2019-12-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11457)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (8276)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2993)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3537)
Operett, mint színpadi műfaj (4179)
Kimernya? (3376)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62013)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4627)
Balett-, és Táncművészet (5940)
Belcanto (933)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (194)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1822)
Franz Schmidt (3478)
Lisztről emelkedetten (981)
Társművészetek (1536)
Zenei események (1007)
Haspók (1260)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

De nyomomba lép az erősebb - Keresztelő János
- kegy -, 2004-12-24 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

De nyomomba lép az erősebb - Keresztelő JánosA XX. században megszokott, hogy avantgarde szerző is válhat klasszikussá. A zenetörténet korábbi szakaszaiban azonban nehéz volna olyan művészt találni, aki különös alkotásaival és deviáns magatartásával egyaránt felrúgta a korabeli szokásokat, mégis maradandó életművet hozott létre. A kevés kivétel egyike Keresztelő János.

Kései gyerek volt. Idős édesanyja és ugyancsak idős, pap édesapja már nem reménykedett gyermekáldásban, amikor Erzsébet mégis állapotos lett a kicsivel. Születése után némi angyali sugallatra a János (azt jelenti: Jahve kegyes) nevet adták neki, ami bölcs döntés volt, mert a művészi pályán sokkal jobban hangzik, mint például a Szofoniás vagy a Habakuk, bár kétségtelen, hogy könyveket legalábbis ezekkel is lehet publikálni.

Az agg szülők igyekeztek a széltől is óvni egyetlen gyermeküket. Szívesen vették volna, ha valami rendes foglalkozást tanul, mondjuk az apja után pap, esetleg ács lett volna belőle, de János életében két meghatározó esemény is történt, ami a zenészélet felé sodorta.

Az egyik az volt, amikor hatodik hónapos magzat korában édesanyját meglátogatta az ugyancsak várandós Mária, és elénekelte a Magasztalja lelkem az Urat (a latin toplisták nyomán Magnificat) című csodálatos éneket, ami rendkívüli hatással volt János magzati lelkére. A következő a születésekor történt. Ekkor apja, Zakariás gyújtott rá örömében az Áldott az Úr, Izrael Istene (ugyancsak a latin jegyzés szerint Benedictus) című dalra. Jánost ezután már semmi nem tántoríthatta el attól, hogy muzsikus legyen.

Művészi értelemben konzekvens magatartást követett. Nem volt hajlandó semmiféle alkuba belemenni, a kommersz gyanúját is kerülte. Fiatalon a pusztába vonult, ahol elmélkedéssel és komponálással töltötte az időt. A korabeli városi műkedvelőket roppant módon meghökkentette. Nem is zenéje, inkább életformája, hiszen teveszőr ruhát viselt, sáska és vadméz volt az eledele.

A nyitott szívű zenerajongók mégis elkezdtek kijárni a Jordán mellé, ahol esténként a közönségnek is előadta a pusztában megformált műveit. A szakértők szerint János hitelességét - és így sikerét is - annak köszönhette, hogy isteni ihletettségű darabokkal állt a publikum elé. Bár igaz, először sokkolóan hatott a korabeli közönségre A fejsze már a fák gyökerén van című dala, de egy korábbi sláger, Izajás Készítsétek az Úr útját című remekművének remixe oldotta a hangulatot.

Jánost ezután már tömegek keresték fel a Jordán mellett, ő pedig ontotta a remekebbnél remekebb zeneműveket. Pályafutásának csúcsa kétségkívül a De nyomomba lép az erősebb című dal, amely hihetetlenül pontos képet ad a nem sokkal később beigazolódott jövőről.

Mint már említettük, János művészileg teljesen következetes magatartást tanúsított. Kíméletlenül leszámolt minden kicsapongással, gaztettel, erkölcsi vagy esztétikai elhajlással. Szókimondásában odáig merészkedett, hogy megkomponált egy bíráló hangvételű dalt Heródes fejedelem ellen. Heródes börtönbe vetette, később pedig zavaros körülmények között lefejeztette.

János tragikus halála, bár egy további ígéretekkel kecsegetető pályát szakított ketté, nem volt hiábavaló. Az ő művei a mai napig a zenetörténet fontos, inspiráló darabjai. Arról nem is beszélve, hogy a jövendölés pontos volt: János nyomába lépett az Erősebb.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-kukacok Akadémiája"

11:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő
Mesebalett három felvonásban

18:00 : Budapest
Bartók Emlékház

Kállai Ernő (hegedű), Varga István (cselló), Csalog Gábor (zongora)
"Beethoven összes zongoratriója 2."
BEETHOVEN: G-dúr trió, op. 1/2
BEETHOVEN: Esz-dúr trió, op. 70/2

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

MOZART: A varázsfuvola

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Bohémélet

19:00 : Budapest
Festetics Palota Tükörterme

Falvai Sándor (zongora)
CSAJKOVSZKIJ: Dumka, op. 59,
BEETHOVEN: f-moll szonáta, op. 2 no. 1,
MUSZORGSZKIJ: Egy kiállítás képei

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály templom

"Organ & Choir"

19:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Bíró Zsófia (fuvola)
Zuglói Filharmónia
Vezényel: Ménesi Gergely
SCHUBERT: 6. C-dúr szimfónia
VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR: Fuvolaverseny
SCHUBERT: C-dúr nyitány olasz stílusban
BEETHOVEN: I. C-dúr szimfónia

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Baráti Kristóf (hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar
Vezényel: Baráti Kristóf
BEETHOVEN: 1. (G-dúr) románc, op. 40
BEETHOVEN: 2. (F-dúr) románc, op. 50
BARTÓK: Divertimento, BB 118
BRAHMS: 4. (e-moll) szimfónia, op. 98

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Révész Richárd (zongora), Szentpáli Roland (tuba)
Sárik Péter Trió
Talamba Ütőegyüttes
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
GYÖNGYÖSI LEVENTE: Sinfonia concertante négy ütőjátékosra és zenekarra
CSAJKOVSZKIJ: A diótörő - The Swinging Nutcracker (átdolgozás)

19:30 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Keszei Bori, Ducza Nóra, Bakos Kornélia, Kéringer László, Jekl László (ének)
Gesztesi Tóth László (orgona)
Belvárosi Kántorátus (karigazgató: Gesztesi Tóth László)
Savaria Barokk Zenekar
Vezényel: Németh Pál
Barokk Karácsony
HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny op. 4. No. 4.
MOZART: Exultate, jubilate KV 158a
BACH: Magnificat BWV 243
17:00 : Martonvásár
Brunszvik-kastély

Balog Evelin, Ittzés Zsuzsanna, Kunszeri Márta, Menyhárt Zsuzsanna (fuvola, altfuvola)
Maros Ádám (vibrafon)
MOZART: Adagio and Rondo K 617.
BACH: Siciliano
BACH: Largo
DEBUSSY: Arabesque I-II.
IGOR LESNIK: First Toy
VIVALDI: Aria "Sento in Seno" from the Opera "Tieteberga" RV737.
PACHELBEL: Canon
CSAJKOVSZKIJ: Diótörő "Dance of the Mirlitons"
Angels We Have Heard on High...

19:00 : Debrecen
Kölcsey Központ

Vilde Frang (hegedű), Truls Mørk (cselló)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Sir Mark Elder
FINZI: Levélhullás, op. 20
BRAHMS: a-moll kettősverseny, op. 102
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia, op. 14
A mai nap
történt:
1925 • A Wozzeck bemutatója (Berlin)
született:
1922 • Németh Amadé, karmester, zeneszerző († 2001)
elhunyt:
1788 • Carl Philipp Emanuel Bach, zeneszerző (sz. 1714)