vissza a cimoldalra
2018-08-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61025)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7354)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6684)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1465)
Franz Schmidt (3167)
Pantheon (2248)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (990)
Alexandru Agache, a bariton (123)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (760)
Birgit Nilsson (36)
Erkel Színház (9452)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (302)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (155)
A nap képe (2077)
Opernglas, avagy operai távcső... (20129)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4330)
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (93)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Paprika - Szent-Györgyi Albert
- kegy -, 2004-12-17 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Paprika - Szent-Györgyi Albert Nem csak az egyetemes zenetörténetben számít gyakori esetnek, hogy valaki egy ötletből éljen meg élete végéig. Ott van például Kolumbusz Kristóf Amerika felfedezésével, Fidel Castro, a kubai forradalommal, vagy Andy Warhol Marilyn Monroe-ról készített szitanyomataival. De említsünk egy könnyűzenei példát is: Paul Anka a You Are My Destiny-vel. Az úgynevezett komolyzenében Szent-Györgyi Albert az egyik ilyen zseniális ötletember.

Albert a Dél-Alföldön született, ahol a paprikatermesztésnek komoly hagyománya alakult ki, és így egész kultúra épült a paprika köré. Olyannyira, hogy a régió városai komoly vetélkedést folytatnak a "legjobb" címért. Ki ne ismerné azt a tréfás tavaszi szokást, amikor a kalocsaiak egyszerűen lezúzzák a szegedieket, vagy amikor nyár elején éppen a szegediek lőnek paprikamaggal a földeken dolgozó kalocsaiakra? Ki ne látta volna már, amikor a két város paprikapálinka-főző versenyén a legények lángot lehelnek? És ki ne hallott volna már arról, amikor a két város fiataljai vállt vállhoz vetve hülyére verik a "nyúlbéla hagymás makóiakat"?

Ebben a sokrétű kulturális közegben cseperedett a kis Szent-Györgyi Albert, aki így már egészen fiatalon megismerkedhetett a hagyományokkal. A családban - mint arról a kutatók beszámolnak - hetedíziglen visszamenőleg vannak paprikazöldítők, lánglehelők, paprikakunkorítók, paprikagázkitermelők. Albertnek így semmi dolga nem akadt, mint fülelni, feltöltődni, végül megalkotnia saját művészetét abból a sok mindenből, amit az évek során összeszedett.

A Szegedi Zeneművészeti Egyetemen végezte tanulmányait, ahol a zenei laboratóriumban már kitűnt éleselméjűségével. Másodéves volt, amikor egy alkalommal csaknem elfeledett beadni egy évfolyamdolgozatot: háromfelvonásos operát kellett komponálniuk a kis nebulóknak szabadon választott témában. Albertnek a határidő lejárta előtti estén jutott eszébe a feladat, sebtiben kellett dolgoznia. Mivel nem volt ideje alaposabban felkészülni, rögtönzött. Így született meg a Nem vagyok én bogyiszlói, nem ám! című népopera, amelyet a kurzust vezető tanár ötössel jutalmazott.

Albert ekkor belátta, hogy egyszerűbb az otthoni élményekből szőnie műveit, mint antik témákon agyalni. Ettől kezdve minden művét a paprikáról írta. Idővel rájött, a téma olyan hálás, hogy többet ér, mint egyszerű iskolai feladatokat faragni belőle. Ezért hamarosan elkészített egy dalciklust olyan ma is ismert darabokból, mint a Ha makói vagy, ne is gyere!, Miért mondod, hogy a humorom csípős?, Piros a paprika, piros az ajkad, az Engem nem lehet felpaprikázni, a Hozd az ólmot, babám! és a többi.

A népszerű művek iránt hamarosan külföldi érdeklődés is támadt, elsősorban Németországból. Szent-Györgyi gyorsan összeállított a Tschichosch, Gulasch, Paprika, Tscharda nevű projektjét, amelynek egyes darabajit a mai napig játsszák a hazai turistaparadicsomok szorgalmas zenészei.

Szent-Györgyi már érett művész- és családapaként kezdett bele gyermekeknek szóló művei megkomponálásba. A sorozatnak a Paprika és... címet adta, legnépszerűbb darabja a Paprika és Csovi-csovi Jasper, valamint a Paprika és Kuckó Mackó, amely a mai napig szeretettel száll a tanulóifjúság ajkáról.

Szent-Györgyi munkásságát zenei Nobel-díjjal ismerték el. Művei magas C-vitamin tartalmúak, meghűléskor különösen ajánlottak.

Műsorajánló
Mai ajánlat:

10:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
Kamara Akadémia Kurzus zárókoncertje a mentoráltakkal

11:00 : Kismarton
Esterházy-kastély, Haydn Terem

Avi Avital (mandolin)
Haydn Filharmónia
HAYDN: 45. (fisz-moll) szimfónia, Hob. I:45 (Búcsú)
PAISIELLO: Esz-dúr concerto mandolinra, vonósokra és csembalóra
ROSSINI: 1. (G-dúr) szonáta
VIVALDI: C-dúr concerto mandolinra, RV 425
WOLF: Olasz szerenád
HAYDN: Allegro a G-dúr hegedűversenyből, (mandolin átirat) Hob. VIIa:4

17:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
Ránki Dezső szólókoncertje
HAYDN: B-dúr szonáta Hob XVI/41
SCHUBERT: B-dúr szonáta D 960

20:00 : Sárospatak
Rákóczi-vár udvara

Megyesi Schwartz Lúcia (ének)
Zsoldos Bálint (cseleszta, zongora)
A Magyar Állami Operaház Zenekara
Vezényel: Medveczky Ádám
"Zempléni Fesztivál"
ERKEL: Ünnepi nyitány
DOHNÁNYI: Szimfonikus percek
BARTÓK: Öt magyar népdal énekhangra és zenekarra
WEINER: Concertino zongorára és zenekarra, op. 15
KODÁLY: Galántai táncok

21:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest zárókoncert"
A mai nap
született:
1881 • George Enescu, zeneszerző († 1955)
1965 • Johan Botha, operaénekes († 2016)
elhunyt:
1975 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1929)