vissza a cimoldalra
2019-11-13
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11446)
A csapos közbeszól (95)

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4435)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4604)
Kimernya? (3276)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1797)
Franz Schmidt (3452)
Operett, mint színpadi műfaj (4146)
Zenetörténet (256)
Bartók Rádió (757)
Legyen a zene mindenkie! - avagy mit tehetnenk a mai magyar enekoktatasert (61)
Lisztről emelkedetten (977)
Társművészetek (1439)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (109)
Balett-, és Táncművészet (5936)
musical (188)
Élő közvetítések (8232)
Pantheon (2442)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Paprika - Szent-Györgyi Albert
- kegy -, 2004-12-17 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Paprika - Szent-Györgyi Albert Nem csak az egyetemes zenetörténetben számít gyakori esetnek, hogy valaki egy ötletből éljen meg élete végéig. Ott van például Kolumbusz Kristóf Amerika felfedezésével, Fidel Castro, a kubai forradalommal, vagy Andy Warhol Marilyn Monroe-ról készített szitanyomataival. De említsünk egy könnyűzenei példát is: Paul Anka a You Are My Destiny-vel. Az úgynevezett komolyzenében Szent-Györgyi Albert az egyik ilyen zseniális ötletember.

Albert a Dél-Alföldön született, ahol a paprikatermesztésnek komoly hagyománya alakult ki, és így egész kultúra épült a paprika köré. Olyannyira, hogy a régió városai komoly vetélkedést folytatnak a "legjobb" címért. Ki ne ismerné azt a tréfás tavaszi szokást, amikor a kalocsaiak egyszerűen lezúzzák a szegedieket, vagy amikor nyár elején éppen a szegediek lőnek paprikamaggal a földeken dolgozó kalocsaiakra? Ki ne látta volna már, amikor a két város paprikapálinka-főző versenyén a legények lángot lehelnek? És ki ne hallott volna már arról, amikor a két város fiataljai vállt vállhoz vetve hülyére verik a "nyúlbéla hagymás makóiakat"?

Ebben a sokrétű kulturális közegben cseperedett a kis Szent-Györgyi Albert, aki így már egészen fiatalon megismerkedhetett a hagyományokkal. A családban - mint arról a kutatók beszámolnak - hetedíziglen visszamenőleg vannak paprikazöldítők, lánglehelők, paprikakunkorítók, paprikagázkitermelők. Albertnek így semmi dolga nem akadt, mint fülelni, feltöltődni, végül megalkotnia saját művészetét abból a sok mindenből, amit az évek során összeszedett.

A Szegedi Zeneművészeti Egyetemen végezte tanulmányait, ahol a zenei laboratóriumban már kitűnt éleselméjűségével. Másodéves volt, amikor egy alkalommal csaknem elfeledett beadni egy évfolyamdolgozatot: háromfelvonásos operát kellett komponálniuk a kis nebulóknak szabadon választott témában. Albertnek a határidő lejárta előtti estén jutott eszébe a feladat, sebtiben kellett dolgoznia. Mivel nem volt ideje alaposabban felkészülni, rögtönzött. Így született meg a Nem vagyok én bogyiszlói, nem ám! című népopera, amelyet a kurzust vezető tanár ötössel jutalmazott.

Albert ekkor belátta, hogy egyszerűbb az otthoni élményekből szőnie műveit, mint antik témákon agyalni. Ettől kezdve minden művét a paprikáról írta. Idővel rájött, a téma olyan hálás, hogy többet ér, mint egyszerű iskolai feladatokat faragni belőle. Ezért hamarosan elkészített egy dalciklust olyan ma is ismert darabokból, mint a Ha makói vagy, ne is gyere!, Miért mondod, hogy a humorom csípős?, Piros a paprika, piros az ajkad, az Engem nem lehet felpaprikázni, a Hozd az ólmot, babám! és a többi.

A népszerű művek iránt hamarosan külföldi érdeklődés is támadt, elsősorban Németországból. Szent-Györgyi gyorsan összeállított a Tschichosch, Gulasch, Paprika, Tscharda nevű projektjét, amelynek egyes darabajit a mai napig játsszák a hazai turistaparadicsomok szorgalmas zenészei.

Szent-Györgyi már érett művész- és családapaként kezdett bele gyermekeknek szóló művei megkomponálásba. A sorozatnak a Paprika és... címet adta, legnépszerűbb darabja a Paprika és Csovi-csovi Jasper, valamint a Paprika és Kuckó Mackó, amely a mai napig szeretettel száll a tanulóifjúság ajkáról.

Szent-Györgyi munkásságát zenei Nobel-díjjal ismerték el. Művei magas C-vitamin tartalmúak, meghűléskor különösen ajánlottak.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Hotzi Mátyás (cselló), Jenei Erzsébet (hárfa)
"Hangulatkoncert"
J.S. BACH: Olasz koncert, BWV 971 - I. tétel
LISZT: Desz-dúr consolation
PHILIPPE MERSANT: Bamyan
RENIÉ: Legenda
KODÁLY: Szólószonáta gordonkára, op. 8 - I. tétel
LIGETI: Csellószonáta
DEBUSSY: Beau Soir (Szép este)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: A nyugat lánya

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Vajda Gergely
CSAJKOVSZKIJ: 4. (G-dúr) szvit, op. 61 („Mozartiana”)
USZTVOLSZKAJA: 1. szimfonikus költemény
MOZART: 41. (C-dúr) szimfónia, K. 551 („Jupiter”)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sümegi Eszter, Gál Erika, Fekete Attila, Palerdi András
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Vezényel: José Cura
VERDI: Requiem

19:30 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Erdődy Kamarazenekar
koncertmester: Szefcsik Zsolt
LAKS: Sinfonietta
RÓZSA: Concerto vonószenekarra, op. 17
GYÖNGYÖSI LEVENTE: III. divertimento - ősbemutató
ORBÁN GYÖRGY: Sopra canti diversi
KILAR: Orawa

19:30 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

Szokos Augusztin (csembaló), Paulik László (hegedű), Szabó Zsolt (viola da gamba)
Culliford-koncertek No.2 - "To the Apollo Society"
Michael Christian Festing, Richard Jones, John Stanley, John Playford és Pieter Hellendaal művei
A mai nap
született:
1873 • Egisto Tango, karmester († 1951)
1958 • Tony Lakatos, jazz-muzsikus
elhunyt:
1868 • Gioacchino Rossini, zeneszerző (sz. 1792)
1988 • Doráti Antal, karmester (sz. 1906)
1989 • Lakatos Gabriella, balett-táncos (sz. 1927)