vissza a cimoldalra
2018-09-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1063)
Balett-, és Táncművészet (5550)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1479)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Franz Schmidt (3181)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2888)
Pantheon (2260)
Kimernya? (2746)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)
Simándy József - az örök tenor (550)
A nap képe (2093)
Élő közvetítések (7395)
Jonas Kaufmann (2273)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Józsefváros mélyén - Nemecsek Ernő
- kegy -, 2004-12-03 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Józsefváros mélyén - Nemecsek Ernő Az udvari zeneszerzés legnagyobb magyar mestere. Nem csoda, hiszen az egész életét udvarokban töltötte, ha éppen nem volt a grundon.

Szegény szabó szülők gyermekeként látta meg a lichthof világát a Józsefvárosban, a Pál utcában. Szüleinek az a benyomása támadt, hogy az egész élet egy elszabott valami, amit nem áll módjukban kiigazítani, de arra azért ügyeltek, hogy a gyereknek mindig jusson egy-egy csésze forró csokoládé.

Nemecsek Ernő egyke gyermek volt. Egyedül téblábolt a szobában, egyedül unatkozott, egyedül keresett vigaszt egyedüllétére az udvar magányában. Elég nehezen tanult meg saját magának tizenegyeseket lőni, de sikerült. Bár az is igaz, hogy mindvégig sokkal jobban védett annál, minthogy gólt lőhessen. Egyszer majdnem sikerült, de akkor a Palicsnénak kellett a poroló.

Tulajdonképpen Palicsnénak köszönhető, hogy megszületett Nemecsek zeneművészete. Ernő ugyanis ekkor döbbent rá, hogy nem rugdalhat élete végéig tizenegyeseket. Először a múzeumkertbe sietett, de onnan a Pásztor-fiúk kigolyózták. Ezt az epizódot később meg is írta, n című, önéletrajzi ihletésű művében.

A múzeumkertből a Füvészkertbe igyekezett (figyeljük meg, hogy a művész e korszakában a fás-ligetes helyekhez vonzódott!), de ott hidegzuhanyként érte a Vörös Ingesek nevű műkedvelői kör teljes közönye. Meg is fázott szegény Ernő.

Nemecsek eztán a grundon kötött ki, arra számítván, hogy a Pál utcai fiatalokból összeverődő diákközönség majd kíváncsi lesz az ő művészetére. Ám a tragikus tapasztalat szerint a pöffeszkedő ál-intellektuelek másra sem használták őt, minthogy naphosszat bokázzon a többiek előtt. Elege lett.

A kudarcélményektől egészen belázasodott, ágynak dőlt, és naphosszat ki sem mozdult a szobából. Édesanyja hiába biztatta, hogy menjen, rúgjon tizenegyeseket magának, vagy ha az jobban szórakoztatja, akkor védje a saját tizenegyeseit: Ernő hajthatatlan maradt. Fokozódó betegsége közepette más nem érdekelte, csak hogy megkomponálja műveit, amelyeket lázban hánykolódva az udvar számára énekelt el.

Először az n című darabbal végzett, ez kívánkozott ki belőle leginkább. Másodiknak a Fák, virágok, víz című dal hagyta el ajkait, s ezt követően Az úr az én Pásztorom című művet köhögte bele a világba - pontosabban a nyitott ablakon át az udvarba. Még délután végzett a Még egy grundot mindenkinek! és a Yozsefváros című mestermunkával. Estére úgy elhatalmasodott rajta a betegség, hogy kijelentette: "én nem akarok debreceni diák lenni", de édesapja óva intette: ez a mondás már le van foglalva másnak.

Egészen későn ellátogattak hozzá a Pásztor-fiúk, akik semmi értelmeset nem tudtak mondani, ráadásul a forró csokoládét sem fogadták el, úgyhogy pocsékba ment az egész.

Nemecsek Ernő fiatalon, élete teljében, alkotói pályája csúcsán hagyta el ezt a világot. Palicsné ma is emlegeti, ha kiviszi porolni a szőnyegeket.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Tóka Ágoston (orgona)
J. S. Bach összes orgonaműve / 7. - Tóka Ágoston - Orgelbüchlein

19:00 : Budapest
Duna Palota

Demeter László (fuvola)
Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Deák András
Szláv kaleidoszkóp
HACSATURJÁN: Fuvolaverseny
KABALEVSZKIJ: Komédiások – szvit, Op.26
BOROGYIN: Polovec táncok

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sárik Péter (zongora); Fonay Tibor (basszusgitár, bőgő); Gálfi Attila (dob)
"Bartók műveinek jazz-feldolgozásai"

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sylvia Schwartz (szoprán)
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
ČIURLIONIS: Az erdőben
ARVO PÄRT: Como cierva sedienta
PETERIS VASKS: Epifania
ARVO PÄRT: Te Deum

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Szakács Ildikó, Gion Zsuzsanna, Kálmán László, Najbauer Lóránt
Virágh András Gábor
Etunam Vegyeskar
Solti Kamarazenekar - művészeti vezető: P. Ispán Franciska,
vezényel: Virágh Andárs
J.S. BACH: d-moll toccata és fúga
MOZART: Requiem
19:00 : Siófok
Siófoki református templom

Kovács Szilárd (orgona), Fülep Márk (fuvola)
A mai nap
történt:
1892 • A Bajazzók bemutatója (Milánó)
született:
1874 • Gustav Holst, zeneszerző († 1934)
1955 • Andrej Gavrilov, zongorista
elhunyt:
1960 • Koréh Endre, énekes (sz. 1906)
1987 • Jaco Pastorius, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1951)