vissza a cimoldalra
2019-04-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11346)
A csapos közbeszól (95)

Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (21)
Erkel Színház (9939)
Pantheon (2341)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4337)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (163)
Kolonits Klára (1093)
Élő közvetítések (7829)
László Margit (195)
Milyen zenét hallgatsz most? (25018)
Balett-, és Táncművészet (5793)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1640)
Franz Schmidt (3313)
Operett, mint színpadi műfaj (3886)
Thomas Hampson (266)
Charles Gounod (221)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4482)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Józsefváros mélyén - Nemecsek Ernő
- kegy -, 2004-12-03 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Józsefváros mélyén - Nemecsek Ernő Az udvari zeneszerzés legnagyobb magyar mestere. Nem csoda, hiszen az egész életét udvarokban töltötte, ha éppen nem volt a grundon.

Szegény szabó szülők gyermekeként látta meg a lichthof világát a Józsefvárosban, a Pál utcában. Szüleinek az a benyomása támadt, hogy az egész élet egy elszabott valami, amit nem áll módjukban kiigazítani, de arra azért ügyeltek, hogy a gyereknek mindig jusson egy-egy csésze forró csokoládé.

Nemecsek Ernő egyke gyermek volt. Egyedül téblábolt a szobában, egyedül unatkozott, egyedül keresett vigaszt egyedüllétére az udvar magányában. Elég nehezen tanult meg saját magának tizenegyeseket lőni, de sikerült. Bár az is igaz, hogy mindvégig sokkal jobban védett annál, minthogy gólt lőhessen. Egyszer majdnem sikerült, de akkor a Palicsnénak kellett a poroló.

Tulajdonképpen Palicsnénak köszönhető, hogy megszületett Nemecsek zeneművészete. Ernő ugyanis ekkor döbbent rá, hogy nem rugdalhat élete végéig tizenegyeseket. Először a múzeumkertbe sietett, de onnan a Pásztor-fiúk kigolyózták. Ezt az epizódot később meg is írta, n című, önéletrajzi ihletésű művében.

A múzeumkertből a Füvészkertbe igyekezett (figyeljük meg, hogy a művész e korszakában a fás-ligetes helyekhez vonzódott!), de ott hidegzuhanyként érte a Vörös Ingesek nevű műkedvelői kör teljes közönye. Meg is fázott szegény Ernő.

Nemecsek eztán a grundon kötött ki, arra számítván, hogy a Pál utcai fiatalokból összeverődő diákközönség majd kíváncsi lesz az ő művészetére. Ám a tragikus tapasztalat szerint a pöffeszkedő ál-intellektuelek másra sem használták őt, minthogy naphosszat bokázzon a többiek előtt. Elege lett.

A kudarcélményektől egészen belázasodott, ágynak dőlt, és naphosszat ki sem mozdult a szobából. Édesanyja hiába biztatta, hogy menjen, rúgjon tizenegyeseket magának, vagy ha az jobban szórakoztatja, akkor védje a saját tizenegyeseit: Ernő hajthatatlan maradt. Fokozódó betegsége közepette más nem érdekelte, csak hogy megkomponálja műveit, amelyeket lázban hánykolódva az udvar számára énekelt el.

Először az n című darabbal végzett, ez kívánkozott ki belőle leginkább. Másodiknak a Fák, virágok, víz című dal hagyta el ajkait, s ezt követően Az úr az én Pásztorom című művet köhögte bele a világba - pontosabban a nyitott ablakon át az udvarba. Még délután végzett a Még egy grundot mindenkinek! és a Yozsefváros című mestermunkával. Estére úgy elhatalmasodott rajta a betegség, hogy kijelentette: "én nem akarok debreceni diák lenni", de édesapja óva intette: ez a mondás már le van foglalva másnak.

Egészen későn ellátogattak hozzá a Pásztor-fiúk, akik semmi értelmeset nem tudtak mondani, ráadásul a forró csokoládét sem fogadták el, úgyhogy pocsékba ment az egész.

Nemecsek Ernő fiatalon, élete teljében, alkotói pályája csúcsán hagyta el ezt a világot. Palicsné ma is emlegeti, ha kiviszi porolni a szőnyegeket.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Saki Kono zongora diplomakoncertje
BYRD: My Ladye Nevels Grownde
SOSZTAKOVICS: 7. (A-dúr) prelúdium és fúga, op. 87/7
SOSZTAKOVICS: 12. (gisz-moll) prelúdium és fúga, op. 87/12
SOSZTAKOVICS: 15. (Desz-dúr) prelúdium és fúga, op. 87/15
SOSZTAKOVICS: 24. (d-moll) prelúdium és fúga, op. 87/24
J.S. BACH: f-moll zongoraverseny, BWV 1056
Szokolay Balázs (zongora)
SOSZTAKOVICS: 2. (e-moll) zongoratrió, op. 67
Mikola Ivanovich Román (hegedű), Háry Péter (cselló)
Saki Kono (zongora)

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Trio Encuentro: Tóth Kristóf (hegedű), Agárdi Eszter (gordonka), Szőcs Henrik (zongora)
"Kontrasztok"
SCHUBERT: 2. (Esz-dúr) zongoratrió, D. 929
RAVEL: a-moll zongoratrió

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Miklósa Erika (szoprán), Balázs János (zongora)
"Zongopera"
Donizetti, Verdi, Strauss, Piazzola áriái, Cziffra György átiratai és improvizációk
19:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

Operát az Operából! – Belföldi turné
'Puccini Itáliája' operagála
Koncertszerű előadás

19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Kiss Péter (zongora)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Vajda Gergely
LISZT: A bölcsőtől a sírig (Von der Wiege bis zum Grabe)
VAJDA GERGELY: Szomorú Vasárnap Variációk
LISZT: A-dúr zongoraverseny Nr. 2.
MENDELSSOHN: V. (D-dúr) ,,Reformáció’’ szimfónia, Op. 107.
A mai nap
született:
1857 • Ruggiero Leoncavallo, zeneszerző († 1919)
1858 • Ethel Mary Smyth, zeneszerző († 1944)