vissza a cimoldalra
2018-12-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Haladjunk tovább... (217)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61410)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4125)
Társművészetek (1283)
Kedvenc előadók (2825)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11296)
A csapos közbeszól (95)

Jonas Kaufmann (2318)
Operett, mint színpadi műfaj (3779)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1549)
Diana Damrau (429)
Franz Schmidt (3243)
Simándy József - az örök tenor (558)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3027)
Giacomo Puccini (133)
Erkel Színház (9499)
Gioacchino Rossini (1023)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1194)
MET-es operaelőadások moziban (623)
Juan Diego Flórez (725)
Élő közvetítések (7602)
Edita Gruberova (3065)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4393)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Józsefváros mélyén - Nemecsek Ernő
- kegy -, 2004-12-03 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Józsefváros mélyén - Nemecsek Ernő Az udvari zeneszerzés legnagyobb magyar mestere. Nem csoda, hiszen az egész életét udvarokban töltötte, ha éppen nem volt a grundon.

Szegény szabó szülők gyermekeként látta meg a lichthof világát a Józsefvárosban, a Pál utcában. Szüleinek az a benyomása támadt, hogy az egész élet egy elszabott valami, amit nem áll módjukban kiigazítani, de arra azért ügyeltek, hogy a gyereknek mindig jusson egy-egy csésze forró csokoládé.

Nemecsek Ernő egyke gyermek volt. Egyedül téblábolt a szobában, egyedül unatkozott, egyedül keresett vigaszt egyedüllétére az udvar magányában. Elég nehezen tanult meg saját magának tizenegyeseket lőni, de sikerült. Bár az is igaz, hogy mindvégig sokkal jobban védett annál, minthogy gólt lőhessen. Egyszer majdnem sikerült, de akkor a Palicsnénak kellett a poroló.

Tulajdonképpen Palicsnénak köszönhető, hogy megszületett Nemecsek zeneművészete. Ernő ugyanis ekkor döbbent rá, hogy nem rugdalhat élete végéig tizenegyeseket. Először a múzeumkertbe sietett, de onnan a Pásztor-fiúk kigolyózták. Ezt az epizódot később meg is írta, n című, önéletrajzi ihletésű művében.

A múzeumkertből a Füvészkertbe igyekezett (figyeljük meg, hogy a művész e korszakában a fás-ligetes helyekhez vonzódott!), de ott hidegzuhanyként érte a Vörös Ingesek nevű műkedvelői kör teljes közönye. Meg is fázott szegény Ernő.

Nemecsek eztán a grundon kötött ki, arra számítván, hogy a Pál utcai fiatalokból összeverődő diákközönség majd kíváncsi lesz az ő művészetére. Ám a tragikus tapasztalat szerint a pöffeszkedő ál-intellektuelek másra sem használták őt, minthogy naphosszat bokázzon a többiek előtt. Elege lett.

A kudarcélményektől egészen belázasodott, ágynak dőlt, és naphosszat ki sem mozdult a szobából. Édesanyja hiába biztatta, hogy menjen, rúgjon tizenegyeseket magának, vagy ha az jobban szórakoztatja, akkor védje a saját tizenegyeseit: Ernő hajthatatlan maradt. Fokozódó betegsége közepette más nem érdekelte, csak hogy megkomponálja műveit, amelyeket lázban hánykolódva az udvar számára énekelt el.

Először az n című darabbal végzett, ez kívánkozott ki belőle leginkább. Másodiknak a Fák, virágok, víz című dal hagyta el ajkait, s ezt követően Az úr az én Pásztorom című művet köhögte bele a világba - pontosabban a nyitott ablakon át az udvarba. Még délután végzett a Még egy grundot mindenkinek! és a Yozsefváros című mestermunkával. Estére úgy elhatalmasodott rajta a betegség, hogy kijelentette: "én nem akarok debreceni diák lenni", de édesapja óva intette: ez a mondás már le van foglalva másnak.

Egészen későn ellátogattak hozzá a Pásztor-fiúk, akik semmi értelmeset nem tudtak mondani, ráadásul a forró csokoládét sem fogadták el, úgyhogy pocsékba ment az egész.

Nemecsek Ernő fiatalon, élete teljében, alkotói pályája csúcsán hagyta el ezt a világot. Palicsné ma is emlegeti, ha kiviszi porolni a szőnyegeket.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Liszt-kukacok Akadémiája – Isteni zenék

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Borbély László tanszaki koncert
SCHUMANN: 2. (g-moll) zongoraszonáta, op.22
SAINT-SAËNS - LISZT: Danse Macabre
Nguyễn Anh Tùng (zongora)
RAVEL: Miroirs (Tükröződések)
Kristina Golob (zongora)
GRIEG: g-moll ballada, op. 24
CHOPIN: 1. (g-moll) ballada, op. 23
George Rowley (zongora)
SCHUMANN: Humoreszk, op. 20
Osnat Shvager (zongora)
LIGETI: Etűdök – 6. Automne à Varsovie
BRAHMS: Változatok egy Paganini-témára, op. 35
KAPUSTIN: Nyolc koncertetűd, op. 40 – 1. Prélude, 2. Rèverie
Ulysse Burnod (zongora)
Felkészítő tanárok: Báll Dávid (1), Szokolay Balázs (2), Borbély László (1-5)

11:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: Diótörő - balett

17:00 : Budapest
BFZ Próbaterme

A Budapesti Fesztiválzenekar művészei
Kortárs kamarazene
Blench, Szabó, Antal, Penderecki, Lutosławski, Plog művei

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Csalog Gábor tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: A Nyugat lánya

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

KODÁLY 136
KODÁLY: Vízkereszt
KODÁLY: Ave Maria
KODÁLY: 150. Genfi zsoltár
KODÁLY: Villő
KODÁLY: Lengyel László
KODÁLY: Táncnóta
KODÁLY: Angyalok és pásztorok
Cantemus Gyermekkar (karigazgató: Szabó Dénes)
KODÁLY: Nemzeti dal
KODÁLY: Huszt
KODÁLY: Rabhazának fia
KODÁLY: Élet vagy halál
KODÁLY: Karádi nóták
Honvéd Férfikar (karigazgató: Strausz Kálmán)
KODÁLY: Sirató ének
KODÁLY: Liszt Ferenchez
KODÁLY: Laudes organi
Tóka Ágoston (orgona)
Alma Mater Kórus (karigazgató: Somos Csaba)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Clara-Jumi Kang (hegedű)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
MOZART: Három német tánc, K. 605
MENDELSSOHN: e-moll hegedűverseny, op. 64
MAHLER: IX. szimfónia
19:00 : Szeged
IH Rendezvényközpont

Moszkvai Patriarchátus Kórusa
A mai nap
született:
1770 • (vlsz.) Ludwig van Beethoven, zeneszerző († 1827)
1775 • François-Adrien Boïeldieu, zeneszerző († 1834)
1882 • Kodály Zoltán, zeneszerző, népzenekutató, zenetudós († 1967)
1917 • Delly Rózsi, énekes († 2000)
1946 • Trevor Pinnock, karmester, csembalista
elhunyt:
1783 • Johann Adolph Hasse, zeneszerző (sz. 1699)
1921 • Camille Saint-Saëns, zeneszerző (sz. 1835)
1923 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző (sz. 1873)