vissza a cimoldalra
2019-01-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4189)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61446)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Társművészetek (1286)
Haladjunk tovább... (218)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc előadók (2832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11308)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3807)
Erkel Ferenc (1054)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1255)
Lisztről emelkedetten (939)
Jonas Kaufmann (2349)
Kiss B. Atilla (195)
Lehár Ferenc (657)
Opernglas, avagy operai távcső... (20171)
Élő közvetítések (7683)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (963)
Bánk bán (2971)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3087)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1572)
Franz Schmidt (3263)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2650)
Rost Andrea (2039)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Muzsika az asztal alatt - Bohumil Hrabal
- kegy -, 2004-11-26 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Muzsika az asztal alatt - Bohumil Hrabal Neve védjeggyé vált. Amin ez áll: Bohumil Hrabal, arról nyugodt szívvel kijelenthetjük: kiváló cseh termék. Bizony, nagy szó ez a zenei világban, amelyet féltehetségek és kontárok egész hada zülleszt nap mint nap.

Hrabal egy kis morva sörgyárban született a század elején. Egyesek szerint úgy bukkant elő a habok közül, mint Vénusz, de mások azt állítják, hogy őt is az édesanyja szülte. A bizonyítékok inkább ez utóbbit látszanak alátámasztani. Annyi bizonyos, hogy édesapja születése hírének hallatán boldogan karikázta körbe a környéket saját, Laurin&Klement gyártmányú motorbiciklijén.

Hrabal alkotói pályája nehezen indult. Bár a morva vidék népzenéje már egészen apró korától hatással volt rá (boldogan énekelgetett olyan helyi gyerekdalokat, mint a Sörben az igazság, Sört ittam én, sörös vagyok, Derűre is jöhet hásörű), a megélhetést először egészen másutt kereste. A jogi egyetemet abbahagyta, amikor a németek megszállták Csehszlovákiát, és némi családi protekciónak köszönhetően a vasúthoz került, ahol a háború végéig vonatokat ellenőrzött szigorúan.

Az ötvenes években nehéz fizikai munkát végzett a kladnói vasműben, de eközben már fel-felcsendült ajkán egy-egy munkadal, amit aztán hazaérve holtfáradtan is papírra vetett.

Később Prágába, Libeňbe költözött. Estéit a környék sörözőiben töltötte, ahol ekkoriban már tudatosan tanulmányozta a munkásság zenei szokásait. Eleinte elfütyülte valamelyik szerzeményét, de a hallgatóság így felelt: "jó, jó, de az asztalnál éhen halnál". Így aztán Hrabal a cél érdekében nem röstellt akár az asztal alá is a munkássággal tartani. Hátha éppen ott hangzik el egy-egy értékes dalfoszlány, zenei sor, ami számára használható lehet.

Munkamódszere a következő volt: egész este együtt énekelt a munkássággal, majd az örökkévalóság-gátja utcai lakásában lejegyezte, amire emlékezett. A munka ütemét lassította, hogy nem mindig emlékezett mindenre. Sőt néha semmire sem emlékezett.

Hrabal nagy utat tett meg, mire első dalfüzére, a Gyöngyök a mélyben felcsendülhetett egy prágai kamarazenekar előadásában. A kritika és a közönség egyaránt lelkesedéssel fogadta a sörözgető munkásokról, nagyokat zabáló utazóügynökökről, unatkozó vasutasokról szóló dalokat.

Aztán következtek a nagy művek. Sörgyári capriccio, Táncórák idősebbeknek és haladóknak, Adagio lamentoso, hogy csak néhányat említsünk a remekművek közül. Mondanunk sem kell, hogy ezeket a mai napig játsszák nem csak a cseh zenekarok: a világ nagy együttesei is.

A hatvanas évek fordulatot hozott Hrabal életében. Akkor találkozott Jiři Menzellel, a neves prágai karmesterrel, aki megkezdte a Hrabal-művek áthangszerelését. Együttműködésük sikert aratott Csehszlovákiában, majd világszerte is.

Hrabal későn, felnőtt fejjel vált zeneszerzővé, de termékeny alkotóévei alatt behozta "lemaradását". Terjedelmes életművet hagyott hátra, amelynek legtöbb darabja máig a nemzetközi koncertpódiumok kedvelt száma.

Utolsó éveit magányosan élte le. A Prágához közeli kertvárosba, Kerskóba költözött, ahol leginkább kedvenc macskái (Beethoven, Bach, Mozart, Bartók) etetésével és megfigyelésével foglalatoskodott.

Kórházban halt meg. Az utolsó pillanatokban még galambokat és verebeket etetett az ablakpárkányról. Egyesek szerint úgy röppent el verébvonta fogatán, mint Aphrodité, de mások azt állítják, hogy a földre zuhant. Egyikre sincs bizonyíték.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes
Hangulat Extra
BEETHOVEN: Die Ehre Gottes aus der Natur
PURCELL: Szvit
DRASKÓCZKY LÁSZLÓ: Fantázia és korál rézfúvósokra
RÓZSA PÁL: Kis népdalszvit
FARKAS FERENC: Magyar dal és tánc
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Korál
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Hommage à Bartók
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: A didgeridoo története
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Kis karácsony, nagy karácsony (Variációk tubára és rézfúvós kvartettre)
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Kakukk

18:00 : Budapest
Erkel Színház

MEYERBEER: A hugenották

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Bogányi Gergely (zongora)
SCHUBERT: f-moll impromptu, Op.142/4
SCHUBERT: 13. (A-dúr) zongoraszonáta, D.664
SCHUMANN: Karnevál, Op.9

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Nathan Giem (hegedű)
Horti Lilla, Wiedemann Bernadett, Horváth István, Cser Krisztián (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató Pad Zoltán)
Vezényel: Vásáry Tamás
BRAHMS: D-dúr hegedűverseny, Op.77
LISZT: Esztergomi mise, S.9
18:00 : Balatonfüred
Kisfaludy Színház

Auer Trió:
Fülei Balázs (zongora), Kováts Péter (hegedű), Varga István (gordonka)
"Magyar hangok Európában"
A mai nap
született:
1752 • Muzio Clementi, zeneszerző († 1832)
1940 • Miller Lajos, operaénekes
elhunyt:
1848 • Rózsavölgyi (Rosenthal) Márk, zeneszerző (sz. kb. 1788)
1922 • Nikisch Artúr, karmester (sz. 1855)
1981 • Samuel Barber, zeneszerző (sz. 1910)