vissza a cimoldalra
2019-10-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3244)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4587)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3454)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7226)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4393)
Jonas Kaufmann (2413)
Momus-játék (5751)
Plácido Domingo (911)
Élő közvetítések (8194)
Erkel Színház (10330)
Erkel Ferenc (1065)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1779)
Franz Schmidt (3435)
Simándy József - az örök tenor (631)
Lisztről emelkedetten (961)
Beethovenről - mélyebben (695)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A verő páros - Csínom Palkó és Csínom Jankó
- kegy -, 2004-11-19 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Csínom Palkó és Csínom Jankó Kuruc ingoványok zsongító mélye, erdők-berkek labancgyötrő hűvöse, csikóbőrös kulacsocskák karcsú szája zengte dalaikat, amelyeket aztán bugák Jakabjai, tenkesek kapitányai adtak pödört bajszos ajakról pödört bajszos ajakra. Mégis oly keveset tudunk a két honfiról, Csínom Palkóról és Csínom Jankóról, akik egyszerre hódoltak Marsnak és a Apollónak, akik lóháton nyargalás és fokoslengetés közben is úgy ontották magukból a szebbnél szebb dalokat, mint... De hisz erre hasonlat sincs!

Ha kortárs életrajzírójuk, Kucugh Balázs afféle szorgos Eckermannként fel nem jegyez mindent, ami e rendkívüli alkotópárossal történt, ma alig tudnánk a fiúkról valamit. Így azonban egész bizonyos, hogy testvéreknek születtek, mivel azonos volt az édesanyjuk és - az édesanyjuk bevallása szerint - az édesapjuk is. Tudjuk továbbá, hogy csontos volt a kalabérjuk, de erre csak később derült fény.

Palkó és Jankó annyira hasonlított egymásra, hogy szüleik sem igen tudták, melyikük melyik. Tulajdonképpen mindegy is volt. Ha valamelyik rossz fát tett a tűzre, szájon vágták azt, amelyik előbb szembe jött, a gyerekek pedig megvitatták a dolgot maguk között. Igaz, így előfordult, hogy hosszabb ideig Jankó (vagy Palkó) kapta a pofonokat a másik helyett, de ez is teljesen mindegy volt, mert eddigre a gyerekek sem tartották számon, melyik nevet melyikük viseli. Szerencsére ez később, a szerzői jogok elosztásánál nem okozott gondot, hiszen egyformán dolgoztak a dalokon.

Igazából mindketten Robin Hoodnak készültek, de a korabeli EU bonyolult üzleti világában inkább a hazai piac látszott sokkal kecsegtetőbbnek, ezért kurucnak álltak. Az erdő rejtekéből osztrák akcentussal énekelt labanc katonai dalokra csaptak le, elorozták a hadsereg zenészeinek arzenálját, a zsákmányolt ritmusokat pedig ügyes hangkovácsuk segítségével nyújtották és élesítették, hogy aztán szétosszák az anakronizmustól vezérelt, toborzóra éhes szegények között.

E zsákmányolgatás közben csiszolódott ki Palkó és Jankó igazi stílusa. Eladdig inkább a labanc dalok paródiáit énekelgették nagy átéléssel, de a mindennapi találkozás a néppel, amely jelezte, hogy még egy labanc dal esetén a fejükön töri el a fokost, megérlelte a változások szelét.

Nagy volt ám az élet a kuruc mocsárban. Esténként Vujicsics Tihamér vezetésével elénekelték a főcímdalt, mindannyiuk kedvencét, majd Palkó és Jankó zendített rá legújabb szerzeményeikre. Az előadást daltanítás és táncház követte berúgással elegyítve, amitől másnap a lecsapás a labanc zenészekre nem mindig ment gördülékenyen.

Palkó és Jankó művészetét korai haláluk után egy időre elhomályosította a bukolikus idillel és nyelvújítással érkező nemzeti klasszika, de a romantika újra lehetővé tette, hogy énekeljük dalaikat. Gondoljunk e két páratlan tehetségre, ha nyári éjszakán műveiket halljuk felcsendülni valamelyik közeli nosztalgiamocsárból!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

ERKEL: Hunyadi László – OperaKaland

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Bogáti-Bokor Orsolya (hegedű), Lászlóffy Réka (zongora)
"A Bukaresti Magyar Zene Fesztivál különdíjasainak hangversenye"
BARTÓK: Román népi táncok, BB 68
KODÁLY: Adagio
MÁRKOS ALBERT: A táncban
DEBUSSY: g-moll hegedű-zongora szonáta
DEBUSSY: Bergamaszk szvit – 3. Clair de Lune
DEBUSSY: Kis szvit – 1. Csónakon
HORVÁTH LÁSZLÓ-LÁSZLÓFFY ZSOLT: Téma és Változat
MESSIAEN: Téma és variációk
LENDVAY: Rapszódia

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Kohán István (klarinét), Yamagami Souhei (zongora)
SCHUMANN: Intermezzo - az FAE szonátából
BRAHMS: Scherzo - az FAE szonátából
BRAHMS: f-moll szonáta, op. 120, No. 1
PROKOFJEV: D-dúr szonáta, op. 94a
HOROVITZ: Szonatina

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Maxim Vengerov (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
"A tánc apoteózisa"
RAVEL: La Valse
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26
RAVEL: Tzigane
R. STRAUSS: A rózsalovag – szvit

19:30 : Budapest
Festetics Palota Tükörterme

Meláth Andrea, Kósa Lőrinc (ének), Ábrahám Márta, Könczei Zsombor, Selmeczi Gábor (hegedű), Baranyai Barnabás, ifj. Major István (gordonka), Dratsay Ákos (piccolo), Berényi Bea, Oross Veronika (fuvola), Báll Dávid, Madarász Éva, Szabó Ferenc János, Virág Emese (zongora)
"Mini-Fesztivál • 4.3"
FEKETE GYULA: Trió
SZALAI KATALIN: Hagyaték (Dalciklus Arany János verseire)
TÓTH PÉTER: Trió
HORVÁTH BARNABÁS: Hegedűpartita
MAROS MIKLÓS: Processes
BALASSA SÁNDOR: „Még egy csokrot”
VAJDA JÁNOS: 8 Arany – ősbemutató
19:00 : Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

PUCCINI: A köpeny / Gianni Schicchi
A mai nap
elhunyt:
1837 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző (sz. 1778)
1849 • Frédéric Chopin, zeneszerző (sz. 1810)