vissza a cimoldalra
2018-09-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1062)
Balett-, és Táncművészet (5550)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1479)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Franz Schmidt (3181)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2888)
Pantheon (2260)
Kimernya? (2746)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)
Simándy József - az örök tenor (550)
A nap képe (2093)
Élő közvetítések (7395)
Jonas Kaufmann (2273)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A verő páros - Csínom Palkó és Csínom Jankó
- kegy -, 2004-11-19 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Csínom Palkó és Csínom Jankó Kuruc ingoványok zsongító mélye, erdők-berkek labancgyötrő hűvöse, csikóbőrös kulacsocskák karcsú szája zengte dalaikat, amelyeket aztán bugák Jakabjai, tenkesek kapitányai adtak pödört bajszos ajakról pödört bajszos ajakra. Mégis oly keveset tudunk a két honfiról, Csínom Palkóról és Csínom Jankóról, akik egyszerre hódoltak Marsnak és a Apollónak, akik lóháton nyargalás és fokoslengetés közben is úgy ontották magukból a szebbnél szebb dalokat, mint... De hisz erre hasonlat sincs!

Ha kortárs életrajzírójuk, Kucugh Balázs afféle szorgos Eckermannként fel nem jegyez mindent, ami e rendkívüli alkotópárossal történt, ma alig tudnánk a fiúkról valamit. Így azonban egész bizonyos, hogy testvéreknek születtek, mivel azonos volt az édesanyjuk és - az édesanyjuk bevallása szerint - az édesapjuk is. Tudjuk továbbá, hogy csontos volt a kalabérjuk, de erre csak később derült fény.

Palkó és Jankó annyira hasonlított egymásra, hogy szüleik sem igen tudták, melyikük melyik. Tulajdonképpen mindegy is volt. Ha valamelyik rossz fát tett a tűzre, szájon vágták azt, amelyik előbb szembe jött, a gyerekek pedig megvitatták a dolgot maguk között. Igaz, így előfordult, hogy hosszabb ideig Jankó (vagy Palkó) kapta a pofonokat a másik helyett, de ez is teljesen mindegy volt, mert eddigre a gyerekek sem tartották számon, melyik nevet melyikük viseli. Szerencsére ez később, a szerzői jogok elosztásánál nem okozott gondot, hiszen egyformán dolgoztak a dalokon.

Igazából mindketten Robin Hoodnak készültek, de a korabeli EU bonyolult üzleti világában inkább a hazai piac látszott sokkal kecsegtetőbbnek, ezért kurucnak álltak. Az erdő rejtekéből osztrák akcentussal énekelt labanc katonai dalokra csaptak le, elorozták a hadsereg zenészeinek arzenálját, a zsákmányolt ritmusokat pedig ügyes hangkovácsuk segítségével nyújtották és élesítették, hogy aztán szétosszák az anakronizmustól vezérelt, toborzóra éhes szegények között.

E zsákmányolgatás közben csiszolódott ki Palkó és Jankó igazi stílusa. Eladdig inkább a labanc dalok paródiáit énekelgették nagy átéléssel, de a mindennapi találkozás a néppel, amely jelezte, hogy még egy labanc dal esetén a fejükön töri el a fokost, megérlelte a változások szelét.

Nagy volt ám az élet a kuruc mocsárban. Esténként Vujicsics Tihamér vezetésével elénekelték a főcímdalt, mindannyiuk kedvencét, majd Palkó és Jankó zendített rá legújabb szerzeményeikre. Az előadást daltanítás és táncház követte berúgással elegyítve, amitől másnap a lecsapás a labanc zenészekre nem mindig ment gördülékenyen.

Palkó és Jankó művészetét korai haláluk után egy időre elhomályosította a bukolikus idillel és nyelvújítással érkező nemzeti klasszika, de a romantika újra lehetővé tette, hogy énekeljük dalaikat. Gondoljunk e két páratlan tehetségre, ha nyári éjszakán műveiket halljuk felcsendülni valamelyik közeli nosztalgiamocsárból!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Tóka Ágoston (orgona)
J. S. Bach összes orgonaműve / 7. - Tóka Ágoston - Orgelbüchlein

19:00 : Budapest
Duna Palota

Demeter László (fuvola)
Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Deák András
Szláv kaleidoszkóp
HACSATURJÁN: Fuvolaverseny
KABALEVSZKIJ: Komédiások – szvit, Op.26
BOROGYIN: Polovec táncok

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sárik Péter (zongora); Fonay Tibor (basszusgitár, bőgő); Gálfi Attila (dob)
"Bartók műveinek jazz-feldolgozásai"

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sylvia Schwartz (szoprán)
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
ČIURLIONIS: Az erdőben
ARVO PÄRT: Como cierva sedienta
PETERIS VASKS: Epifania
ARVO PÄRT: Te Deum

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Szakács Ildikó, Gion Zsuzsanna, Kálmán László, Najbauer Lóránt
Virágh András Gábor
Etunam Vegyeskar
Solti Kamarazenekar - művészeti vezető: P. Ispán Franciska,
vezényel: Virágh Andárs
J.S. BACH: d-moll toccata és fúga
MOZART: Requiem
19:00 : Siófok
Siófoki református templom

Kovács Szilárd (orgona), Fülep Márk (fuvola)
A mai nap
történt:
1892 • A Bajazzók bemutatója (Milánó)
született:
1874 • Gustav Holst, zeneszerző († 1934)
1955 • Andrej Gavrilov, zongorista
elhunyt:
1960 • Koréh Endre, énekes (sz. 1906)
1987 • Jaco Pastorius, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1951)