vissza a cimoldalra
2018-02-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3946)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60480)
Kedvenc előadók (2820)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Jonas Kaufmann (2173)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6521)
Operett, mint színpadi műfaj (3527)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2612)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4192)
Ilosfalvy Róbert (792)
Simándy József - az örök tenor (517)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1205)
Élő közvetítések (6924)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (630)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1322)
Franz Schmidt (3063)
Pantheon (2181)
Palcsó Sándor (203)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (640)
Komlóssy Erzsébet (35)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A verő páros - Csínom Palkó és Csínom Jankó
- kegy -, 2004-11-19 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Csínom Palkó és Csínom Jankó Kuruc ingoványok zsongító mélye, erdők-berkek labancgyötrő hűvöse, csikóbőrös kulacsocskák karcsú szája zengte dalaikat, amelyeket aztán bugák Jakabjai, tenkesek kapitányai adtak pödört bajszos ajakról pödört bajszos ajakra. Mégis oly keveset tudunk a két honfiról, Csínom Palkóról és Csínom Jankóról, akik egyszerre hódoltak Marsnak és a Apollónak, akik lóháton nyargalás és fokoslengetés közben is úgy ontották magukból a szebbnél szebb dalokat, mint... De hisz erre hasonlat sincs!

Ha kortárs életrajzírójuk, Kucugh Balázs afféle szorgos Eckermannként fel nem jegyez mindent, ami e rendkívüli alkotópárossal történt, ma alig tudnánk a fiúkról valamit. Így azonban egész bizonyos, hogy testvéreknek születtek, mivel azonos volt az édesanyjuk és - az édesanyjuk bevallása szerint - az édesapjuk is. Tudjuk továbbá, hogy csontos volt a kalabérjuk, de erre csak később derült fény.

Palkó és Jankó annyira hasonlított egymásra, hogy szüleik sem igen tudták, melyikük melyik. Tulajdonképpen mindegy is volt. Ha valamelyik rossz fát tett a tűzre, szájon vágták azt, amelyik előbb szembe jött, a gyerekek pedig megvitatták a dolgot maguk között. Igaz, így előfordult, hogy hosszabb ideig Jankó (vagy Palkó) kapta a pofonokat a másik helyett, de ez is teljesen mindegy volt, mert eddigre a gyerekek sem tartották számon, melyik nevet melyikük viseli. Szerencsére ez később, a szerzői jogok elosztásánál nem okozott gondot, hiszen egyformán dolgoztak a dalokon.

Igazából mindketten Robin Hoodnak készültek, de a korabeli EU bonyolult üzleti világában inkább a hazai piac látszott sokkal kecsegtetőbbnek, ezért kurucnak álltak. Az erdő rejtekéből osztrák akcentussal énekelt labanc katonai dalokra csaptak le, elorozták a hadsereg zenészeinek arzenálját, a zsákmányolt ritmusokat pedig ügyes hangkovácsuk segítségével nyújtották és élesítették, hogy aztán szétosszák az anakronizmustól vezérelt, toborzóra éhes szegények között.

E zsákmányolgatás közben csiszolódott ki Palkó és Jankó igazi stílusa. Eladdig inkább a labanc dalok paródiáit énekelgették nagy átéléssel, de a mindennapi találkozás a néppel, amely jelezte, hogy még egy labanc dal esetén a fejükön töri el a fokost, megérlelte a változások szelét.

Nagy volt ám az élet a kuruc mocsárban. Esténként Vujicsics Tihamér vezetésével elénekelték a főcímdalt, mindannyiuk kedvencét, majd Palkó és Jankó zendített rá legújabb szerzeményeikre. Az előadást daltanítás és táncház követte berúgással elegyítve, amitől másnap a lecsapás a labanc zenészekre nem mindig ment gördülékenyen.

Palkó és Jankó művészetét korai haláluk után egy időre elhomályosította a bukolikus idillel és nyelvújítással érkező nemzeti klasszika, de a romantika újra lehetővé tette, hogy énekeljük dalaikat. Gondoljunk e két páratlan tehetségre, ha nyári éjszakán műveiket halljuk felcsendülni valamelyik közeli nosztalgiamocsárból!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Liszt-kukacok akadémiája"
A „felesleges” operarendező
10-15 éveseknek
Jelenetek Mozart Varázsfuvola című operájából

11:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

"A Virtuózok és Junior Prima Díjasok örömkoncertje"
Mozart, Händel, Saint-Saëns, Paganini és Rachmaninov legnépszerűbb művei.

11:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART Cosí fan tutte

15:00 : Budapest
Operettszínház

OFFENBACH: Kékszakáll

17:00 : Budapest
Duna Palota

Bodrogi Éva (szoprán), Kónya István (barokk lant), Krommer Lúcia (viola da gamba)
"Lagrime miei/Könnyeim"
Monteverdi, Carissimi, Rossi, Strozzi, Purcell, Mozart, Haydn, Marais művei

18:00 : Budapest
Erkel Színház

OFFENBACH: A rajnai sellők

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Ház

"Gradus ad publicum"
Fiatal tehetségeket bemutató komolyzenei sorozat

19:00 : Budapest
Operettszínház

OFFENBACH: Kékszakáll

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Cosima Soulez Larivière (hegedű)
Balázs János (zongora)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Vásáry Tamás
Műsorvezető: Bősze Ádám
"Hommage à Cziffra Gálahangverseny"
BRAHMS: d-moll hegedű-zongora szonáta, Op.108
LISZT: Les Préludes
LISZT: 1. (Esz-dúr) zongoraverseny

19:45 : Budapest
BMC, Koncertterem

"A Budapesti Fesztiválzenekar kortárs kamaraestje"
GILAD COHEN: Trió furfangos klarinétra, bánatos csellóra és töprengő hárfára
PIERRE BOULEZ: Derive 1
ORBÁN GYÖRGY: Zongorás trió
KURTÁG GYÖRGY: Bagatellek, Op.14/d
GALINA USZTVOLSZKAJA: Composition 1 ('Dona nobis pacem')
PHILIPP GLASS: 2. vonósnégyes ('Company')
15:00 : Gödöllő
Királyi váró

Scheuring Kata (fuvola)
Kovács Gergely (zongora)
POULENC: Szonáta
HINDEMITH: 8 stücke für flöte allein
TAKTAKISHVILI: Szonáta
DOHNÁNYI: Ária
DUTILLEUX: Szonatina
A mai nap
született:
1727 • Armand-Louis Couperin, zeneszerző († 1789)
1873 • Enrico Caruso, énekes († 1921)