vissza a cimoldalra
2018-06-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4031)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60868)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11277)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20100)
Erkel Ferenc (1044)
Jacques Offenbach (471)
Pantheon (2229)
Bánk bán (2965)
Palcsó Sándor (214)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2768)
Erkel Színház (9339)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (892)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1424)
Franz Schmidt (3141)
Wagner (2593)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1234)
László Margit (149)
A díjakról általában (1026)
Élő közvetítések (7243)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Illa berek - Matula bácsi
- kegy -, 2004-11-12 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Matula bácsiMinden szégyenkezés nélkül mondhatjuk, hogy a romantika Magyarországon különösen hosszúra nyúlt. A romantikus zene utolsó fellegvárai még a XX. század második felében is tartották magukat. Legalábbis erről tanúskodik annak a kiválóságnak a munkássága, akit az iskolai ének-zene könyvek, a népi ajak és a tudományos értekezések is egyszerűen csak Matula bácsinak hívnak.

Egy kis, Balaton környéki faluban látta meg a napvilágot, és lényegében ki sem tette onnan a lábát élete végéig. Érdeklődését gyermekkorától szép, hosszú élete végig a műzene helyett erdő-mező, s különösen a láp muzsikája kötötte le. Nem akart elszakadni a számára oly ihlető környezettől, ezért mindvégig nomád körülmények között élt - mint arról közvetlen munkatársa, Tutajos feljegyzései alapján életrajzírója, Fekete István beszámol.

Első komoly munkája a Tücsökzene címet kapta, amit az amúgy kiváló költő, Szabó Lőrinc korábban eredményesen plagizált. A programzenei műben valóban a tücsköké (pontosabban az őket idéző vonósoké) a főszerep, ám a darab csúcspontja az a tutti, amelyben a tücskök mellett sáskahadak hegedülnek, békahadak fuvoláznak.

A már fiatal férfikorában is bácsiként emlegetett Matula a barát és munkatárs, Tutajos tiszteletére komponálta Ladikon, de ladikon című munkáját, amelynek már-már slágernek számító szövege így szól: "lapjával húz, élivel kormányoz". A hamar híressé vált, vidám kis darabot előszeretettel alkalmazták az úttörő flottilla evezősei gyakorlatozás közben, manapság pedig a vízitúrázó cserkészek.

Matula befutott szerzőként alkotta meg Illa berek, nádak, erek nevezetű darabját, amely pályája egyik legsikeresebb alkotása. Ebben minden addigi tapasztalatát felhasználja. A kritikusok ugyan fel szokták róni a mű aktuális előadásáról értekezve, hogy a nagy bogárzümmögésen kívül gyakorlatilag semmit nem hallani, de ez a sarkos vélemény elsősorban a rossz interpetációkra vezethető vissza.

Az óvodások és a kisiskolások körében örvend nagy sikernek Matula bácsi egy zenepedagógiai műremeke, a Khm-khm. Az elbeszélő jellegű mű arról számol be, hogy Tutajos életében először evett csípős halászlét. A gyerekek nagy élvezettel hallgatják a hangutánzó szavakból összeállított szöveg megzenésített változatát, amely tréfás módon utánozza a paprikától fuldokló ember hangját.

A legnagyobb sláger azonban kétségkívül a Tüske vár című oratorikus mű, amely egy, a berekben elővigyázatlanul mezítláb sétálgató turista napját beszéli el, aki a darab végén fájdalmas ordítással lép bele a rá váró tüskére. A turista története a Téli berek című műben folytatódik, amelyben a történet főhőse a kikelet előtt pár perccel fagy halálra, így kihűlt teste felett szomorkásan Olvad a jégcsap, csepereg a víz - ahogy a zárótétel fogalmaz.

Való igaz, Matula bácsi nem tartozik a legismertebb, és a nemzetközileg is nagy tekintélyt kivívott komponisták közé. Mi, magyar zenerajongók azonban örömmel hallgatjuk egy-egy eredeti, csak a magyar tájra jellemző, népi hangokkal szépített művét, hogy ettől is kissé otthonosabban érezzük magunkat.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

18:00 : Budapest
Győri Nemzeti Színház

"Győri Táncfesztivál"
VENEKEI MARIANNA, TENNESSEE WILLIAMS, DÉS LÁSZLÓ: A vágy villamosa

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

19:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Kristóf Réka (ének)
Szüts Apor (zongora)
MOZART: D´Oreste, d´Aiace az Idomeneo c. operából
MOZART: Fantázia és fúga
SMETANA: Och, jaký žal az Az eladott menyasszony c. operából
BIZET: Je dis que rien a Carmen c. operából
LISZT: XI. Magyar rapszódia
JOHANN STRAUSS: Klänge der Heimat a Denevér c. operettből
KODÁLY: Zöld erdőben
KODÁLY: Tücsöklakodalom
KODÁLY: A csitári hegyek alatt a Székelyfonó c. daljátékból
BARTÓK: Piros rózsát szedtem én
LIGETI: Öt Arany-dal (Csalfa sugár, A legszebb virág, A csendes dalokból, A bujdosó)
GERSHWIN: Fascinating rhythm, The man I love, Swanee
RICHARD STRAUSS: Fünf kleine Lieder op. 69 (Der Stern, Pokal, Einerlei, Waldesfahrt, Schlechtes Wetter)
MOZART: h-moll Adagio
RICHARD STRAUSS: Tavaszünnep op 56. No. 5
A mai nap
történt:
1947 • Az Albert Herring bemutatója (Glyndebourne)
született:
1819 • Jacques Offenbach, zeneszerző († 1880)