vissza a cimoldalra
2019-02-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1291)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61459)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4241)
Haladjunk tovább... (230)
Milyen zenét hallgatsz most? (25008)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11315)
A csapos közbeszól (95)

László Margit (154)
Udvardy Tibor (204)
modern eszement rendezesek (264)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (639)
Lisztről emelkedetten (943)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1597)
Franz Schmidt (3282)
Balett-, és Táncművészet (5627)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4445)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3145)
Giacomo Meyerbeer (656)
Élő közvetítések (7735)
Erkel Színház (9699)
José Cura (576)
Pantheon (2314)
MET-es operaelőadások moziban (624)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Illa berek - Matula bácsi
- kegy -, 2004-11-12 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Matula bácsiMinden szégyenkezés nélkül mondhatjuk, hogy a romantika Magyarországon különösen hosszúra nyúlt. A romantikus zene utolsó fellegvárai még a XX. század második felében is tartották magukat. Legalábbis erről tanúskodik annak a kiválóságnak a munkássága, akit az iskolai ének-zene könyvek, a népi ajak és a tudományos értekezések is egyszerűen csak Matula bácsinak hívnak.

Egy kis, Balaton környéki faluban látta meg a napvilágot, és lényegében ki sem tette onnan a lábát élete végéig. Érdeklődését gyermekkorától szép, hosszú élete végig a műzene helyett erdő-mező, s különösen a láp muzsikája kötötte le. Nem akart elszakadni a számára oly ihlető környezettől, ezért mindvégig nomád körülmények között élt - mint arról közvetlen munkatársa, Tutajos feljegyzései alapján életrajzírója, Fekete István beszámol.

Első komoly munkája a Tücsökzene címet kapta, amit az amúgy kiváló költő, Szabó Lőrinc korábban eredményesen plagizált. A programzenei műben valóban a tücsköké (pontosabban az őket idéző vonósoké) a főszerep, ám a darab csúcspontja az a tutti, amelyben a tücskök mellett sáskahadak hegedülnek, békahadak fuvoláznak.

A már fiatal férfikorában is bácsiként emlegetett Matula a barát és munkatárs, Tutajos tiszteletére komponálta Ladikon, de ladikon című munkáját, amelynek már-már slágernek számító szövege így szól: "lapjával húz, élivel kormányoz". A hamar híressé vált, vidám kis darabot előszeretettel alkalmazták az úttörő flottilla evezősei gyakorlatozás közben, manapság pedig a vízitúrázó cserkészek.

Matula befutott szerzőként alkotta meg Illa berek, nádak, erek nevezetű darabját, amely pályája egyik legsikeresebb alkotása. Ebben minden addigi tapasztalatát felhasználja. A kritikusok ugyan fel szokták róni a mű aktuális előadásáról értekezve, hogy a nagy bogárzümmögésen kívül gyakorlatilag semmit nem hallani, de ez a sarkos vélemény elsősorban a rossz interpetációkra vezethető vissza.

Az óvodások és a kisiskolások körében örvend nagy sikernek Matula bácsi egy zenepedagógiai műremeke, a Khm-khm. Az elbeszélő jellegű mű arról számol be, hogy Tutajos életében először evett csípős halászlét. A gyerekek nagy élvezettel hallgatják a hangutánzó szavakból összeállított szöveg megzenésített változatát, amely tréfás módon utánozza a paprikától fuldokló ember hangját.

A legnagyobb sláger azonban kétségkívül a Tüske vár című oratorikus mű, amely egy, a berekben elővigyázatlanul mezítláb sétálgató turista napját beszéli el, aki a darab végén fájdalmas ordítással lép bele a rá váró tüskére. A turista története a Téli berek című műben folytatódik, amelyben a történet főhőse a kikelet előtt pár perccel fagy halálra, így kihűlt teste felett szomorkásan Olvad a jégcsap, csepereg a víz - ahogy a zárótétel fogalmaz.

Való igaz, Matula bácsi nem tartozik a legismertebb, és a nemzetközileg is nagy tekintélyt kivívott komponisták közé. Mi, magyar zenerajongók azonban örömmel hallgatjuk egy-egy eredeti, csak a magyar tájra jellemző, népi hangokkal szépített művét, hogy ettől is kissé otthonosabban érezzük magunkat.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

ZAHAROV-ASZAFJEV: A bahcsiszeráji szökőkút - Balett

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Liszt-kukacok Akadémiája"
Történetek kamarazenére

16:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth büfé

"Zenekari Hangversenyek – Kamarazenei Koncertek"
Itália – Gioconda
CASELLA: Barcarola e scherzo Op.4.
ROTA: Trió (1973)
RESPIGHI: Az alkonyat
LEONCAVALLO: Szerenád
PONCHIELLI: Kvartett Op.110.

16:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Balog József (zongora), Csordás Klára (ének)
Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói – balett
Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Ménesi Gergely
Pastorale IV/1. - Zene és tánc Amerikából

18:00 : Budapest
Erkel Színház

PONCHIELLI: Gioconda

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

José Cura (ének), Balázs János (zongora)
"Cziffra Fesztivál 2019"
Gálakoncert, díjátadó

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Tomoki Sakata (zongora), Ririko Takagi (hegedű)
Szegedi Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Dobszay Péter
BEETHOVEN: Esz-dúr zongoraverseny, Op.73
BRAHMS: D-dúr hegedűverseny, Op.77
17:00 : Balatonfüred
Kisfaludy Színház

Balatonfüred Város Koncert Fúvószenekara
"Farsangi Fúvóskoncert"
A mai nap
történt:
1607 • Monteverdi Orfeójának bemutatója (Firenze)
született:
1842 • Arrigo Boito, zeneszerző, librettista († 1918)
1934 • Renata Scotto, énekes
elhunyt:
1704 • Marc-Antoine Charpentier, zeneszerző (sz. 1643)