vissza a cimoldalra
2020-01-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Verdi-felvételek (556)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3045)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4653)
Kolonits Klára (1154)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3625)
Pantheon (2507)
Élő közvetítések (8347)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1844)
Franz Schmidt (3504)
Operett, mint színpadi műfaj (4201)
Zenei események (1009)
Marilyn Horne (474)
Milyen zenét hallgatsz most? (25048)
Momus-játék (5769)
Ilosfalvy Róbert (874)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (196)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Szcenírozott Agrippina Hollandiából
Varga Péter, 2004-11-02 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

2004. október 29.
Pesti Magyar Színház

HÄNDEL: Agrippina

Agrippina: Annemarie Kremer
Poppea: Renate Arends
Nerone: Michael Hart-Davis
Ottone: Quirijn de Lang
Claudius: Piotr Micinski
Narcissus: Clint van der Linde
Pallante: Robbert Muuse
Lesbo: Jan Alofs

Combattimento Consort Amsterdam
Zenei vezető: Jan Willem de Vriend
Rendező: Eva Buchmann

Ritkán látható szcenírozott Händel-operaelőadás Magyarországon, de most Keszthelyen és Pesten egy-egy estén az Agrippina fordult meg a holland Combattimento Consort és az általuk szerződtetett énekesek, színpadi szakemberek segítségével. "Otthontalan" produkció ez, az együttes egy kis régizenei társulat, amely tizennégy - európai előadásra összehozott - előadással turnézik mostanában.

A főszereplő tehát a 2-2-1-1-1 vonóskar felállású együttes volt (az egyik szórólap szerint többen is szoktak lenni, nyilván most nem fértek el többen), oboákkal, furulyával, fagottal és a continuo-csoportban két csembalóval, egy kis orgonával és chitarronéval - hosszúnyakú lant - felszerelkezve. Még ők sem tudtak beülni teljes létszámban színház zenekari árkába, a fúvósok az első sorban foglaltak helyet, közvetlenül a nézők előtt, így előttem a fagottos játszott - szerencsére és természetesen - igen kulturáltan. Régizenei társulat modern hangszerekkel: 1982-ben ilyet alakítani anakronisztikus volt, de végül is, ahogy vezetőjük mondta, ha más aspektusait sikerül az előadásoknak jól meg valósítani, az fontosabb lehet, mint a hangszerek kérdése.

Händel 44 operájából az első az - 1709-ben Velencében bemutatott - Agrippina, amely már a nagy mester keze nyomát viseli magán. Bemutatását követően még huszonhétszer került színre, ami rekordnak számított abban az időben. És nem véletlenül: a sok és hosszú, de sokszor érdekesen kidolgozott, zeneileg is kifejező recitativók mellett általában szellemes, szép, ritkábban semmitmondó áriák szerepelnek, de egy-két együttes jelenet is hallható. Ezek egyike, Ottone és Poppea duettje a legszebbje az opera számainak.

A cselekmény Agrippina tervei körül forog, aki fiát, Nérót szeretné császárként látni, és ezért különféle intrikákba kezd. Leginkább Poppea - akibe egyébként az összes férfi szereplő szerelmes - bájainak felhasználásával próbálja meg egymásnak uszítani a szóba jöhető ellenlábasokat, magát a császárt, Claudiust és hadvezérét, Ottonét. A cselekmény bonyolódik, míg végül Agrippina eléri célját, Claudius átadja a trónt Nérónak, aki Poppeával az oldalán császár lesz.

A színpadkép meglehetősen egyszerű volt, középen egy háromhajós épület "keresztmetszete" harangszerűen(?) függő reflektorokkal a boltívekben, amelyek végül nem világítottak. Előtte egy nagy méretű trón, melybe csak a végén ült bele az új császár. Két szélen egy-egy emelvény vascsövekből ácsolva, bal oldalt egy alacsonyabb - ez egy ágyat formált, itt zajlottak a szerelmi jelenetek, jobb oldalt egy magasabb - itt szőtte intrikáit Agrippina. Ezen kívül még egy asztal jelent meg középen, amit aztán kivittek, erre még visszatérek. A jelmezek barokk ruhákat idéztek, azok túlzott utánzása nélkül.

Agrippina eszköztárából nem hiányoztak a korabeli operaéneklést kötelezően kísérő, a szituációra jellemző kézmozdulatok. Valóban vannak humoros elemei az eredeti műnek is, a játékban talán túlságosan nagy szerepet kaptak, végül is ez alapjában nem vígopera. Jellemzően ilyen momentum, amikor a kétségbeesett Ottonéval (áriája után, amelyet egyébként alakítója nagyszerű színészi, de kisebb énekesi képességeket elárulva adott elő) Lesbo - mintegy munkaterápiaként - kiviteti a díszletasztalt, amire már nincs szükség. (Addig sem volt - szerepe akkorra már régen lejárt.)
Vagy, a zenéje alapján mondható, hogy az őszintén sajnálkozó Lesbo áriája alatt is bohóckodik Poppea és Claudius. De általában is: a színészvezetés a poénokra koncentrált, mintha ezek nélkül bajos lenne "eladni" egy Händel-operát. (Akkor meg minek előadni?)

Az énekesek tisztes színvonalat képviseltek, képességeik az Agrippinát és Poppeát alakító két hölgy, valamint a Claudiust alakító lengyel Piotr Micinski esetében tűntek a legmeggyőzőbbnek. A mű előadása karmester nélkül, az elsőhegedűs zenekarvezető irányításával folyt, gyakorlatilag hiba nélkül. Persze az igazi zenekari hangzást nélkülözni kellett, de végül mindent megkaptunk, amit a partitúra - ki nem húzott - számai megkívántak. A modern hangszerek ellenére az együttes úgy játszott, mint azt ma már a régihangszeres zenekaroktól teljesen megszoktuk. Pregnáns ritmusok, barokkos frazeálás, bőséges continuo hangzás.

Kisebb hiányosságokkal, de végül nagyon magas színvonalú, és ami a lényeg: nagyon is élvezhető bemutatót kaptunk egy olyan műből, amely hamarosan aligha fog még egyszer így megfordulni valamelyik színpadunkon.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

KACSÓH PONGRÁC: János vitéz

15:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"Orgonalátogatás haladóknak"
Szabó Balázs zenés orgonatörténeti sorozata/2
A romantika virtuózai – Mendelssohn, Liszt, Reger

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Benjamin Beilman (hegedű)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Marek Janowski
BEETHOVEN: D-dúr hegedűverseny, op. 61
SCHUMANN: II. (C-dúr) szimfónia, op. 61

18:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: Figaro házassága

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Egri Mónika, Pertis Attila (zongora)
Méhes Csaba (pantomimművész)
"Egri & Pertis Zongoraduó: Áthallások 2. - Ha Debussy pantomimozott volna..."
MASSENET: Báli jelenetek Op.17 – részletek
- A maszkok bevonulása
- Promenád holdfényben
- 2. tánc
LUDVIG SCHYTTE: Pantomimok Op.30 – részletek
STRAVINSKY: Petruska – burleszk (1914) – 2. kép: Petruska szobája
PERCY GRAINGER: Händel in the Strand – Clog Dance (1912)
FAURÉ: Maszkok és bergamaszkok – nyitány Op.112
DEBUSSY: Játékdoboz (1913)
BIZET: Gyermekjátékok Op.22 – részletek
MILHAUD: Ökör a háztetőn – komikus balett Op.58
OFFENBACH: Kán-kán az Orfeusz az alvilágban c. vígoperából

19:00 : Budapest
Magyarországi Francia Intézet, Auditórium

Etienne Rolin, Ifj. Kurtág György

"Átlátszó Hang újzenei fesztivál"
Concerto for electronics and soundpai

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Benjamin Beilman (hegedű)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Marek Janowski
BEETHOVEN: D-dúr hegedűverseny, op. 61
SCHUMANN: II. (C-dúr) szimfónia, op. 61
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Mendelssohn Kamarazenekar
BIBER: Battalia (A csata) „Sonata di marche”
BEETHOVEN: c-moll vonósötös, op. 104 (a szerző átirata a c-moll op. 1, No. 3 zongorás trióból)
SOSZTAKOVICS: Kamaraszimfónia op. 110a (Rudolf Barshai átirata a 8. vonósnégyesből)
A mai nap
történt:
1853 • A trubadúr bemutatója (Róma)
született:
1909 • Hans Hotter, énekes († 2003)
1955 • Simon Rattle, karmester
elhunyt:
1576 • Hans Sachs, mesterdalnok (sz. 1494)
1972 • Michael Rabin, hegedűs (sz. 1931)