vissza a cimoldalra
2018-01-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Kedvenc előadók (2819)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60415)
Társművészetek (1228)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3889)
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11213)
A csapos közbeszól (95)

Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (606)
Balett-, és Táncművészet (5449)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4152)
Erkel Színház (8786)
Jonas Kaufmann (2156)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (537)
A Porgy és Bess Magyarországon (251)
Momus-játék (5399)
Nagy koncertek emlékezete (34)
Élő közvetítések (6852)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1286)
Franz Schmidt (3026)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1192)
Kolonits Klára (1032)
Bánk bán (2942)
Operett, mint színpadi műfaj (3469)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fesztivál az Alagútnál - Adam Clark
- kegy -, 2004-10-29 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Adam Clark A XIX. századi mester megszámlálhatatlan remekművet alkotott, amelyek hazájában, Angliában a mai napig a közönség kedvenceinek számítanak. Itt, Magyarországon csupán egyetlen művét jegyezzük, természetesen magyar vonatkozásai miatt, azt azonban annál szívesebben szedjük elő.

Adam Clark a romantika századának első évtizedében született Anglia egy apró szegletében, amely olyan messze esett a fővárostól, hogy a mondás csak így emlegette: "ha ennél messzebb mész Londontól, vagy visszafelé mész, vagy már a büdös, mocskos, íreknél jársz". Az Ír-tenger partján álló kis halászfalu lakossága ugyanis - mint ebből sejthető - mélyen megvetette a Zöld Sziget lakóit.

A kis Adam eredetileg halász szeretett volna lenni, mint édesapja, de amikor hosszú időn keresztül kellett tapasztalnia, hogy semmi más nem akad a hálóba, mint a túloldalról érkező szemét (teljes, zöld-fehér harci díszbe öltözött, ájult részeg futballszurkolók, kiürült guinnesses dobozok, "Éljen az IRA" feliratú kitűzők, összekaristolt U2-lemezek stb.) úgy döntött, más foglalkozás után néz.

Egy ideig azon tűnődött, utcai cipőtisztító-fiú lesz a manchesteri központi pályaudvaron, de édesapja felhívta rá a figyelmét, hogy ehhez ő nem eléggé indiai, a konzervatív angolok bizonyára mélyen megvetnék próbálkozásáért, és továbbra is a gyarmatokról behurcoltak fiaival tisztíttatnák cipőjüket, míg ő ülhetne tétlenül egész nap a peronon egy ottfelejtett, két hete lejárt Timeson.

Az értelmes, talpraesett ifjú megértette a hasonlatot, s mivel egy csepp kedve sem volt ahhoz, hogy az álla felkopjék, beiratkozott a konzervatóriumba. Már az első órán összetűzött egy tanárával. A derék Mr. Calloway azt kérdezte: "Nos, urak, ki mit tud Georg Friedrich Händelről?", mire az akkor még teljesen iskolázatlan Clark őszintén rávágta: "Händel? Az meg ki?" Mr. Calloway-t szörnyen felháborította ez a pimasz közlés, és gondoskodott arról, hogy az egész tantestület megtudja: Clark rátarti, egyszersmind nyilvánvalóan idegengyűlölő, ezért jó lesz vele vigyázni.

A tantestület haragja azonban jót tett Clark hírnevének. Ettől kezdve egyre-másra érkeztek hozzá a megrendelések. Elég volt belépnie a konzervatórium kottatárába, a Királyi Opera igazgatója máris megkérdezte tőle: "Te, Clark, nem írnál nekünk egy operát?". Csak belépett kedvenc helyére, hogy ötórai teáját elfogyassza, az összes londoni zenekar vezetője egyszerre lépett oda hozzá: "Te, Clark, nem írnál nekünk egy szimfóniát?".

E nagy sikerszéria közepette futott össze a lóversenypályán Széchenyi Istvánnal, aki akkoriban Hunniából indulva vasúton és gőzhajón járta be a világot, hogy hitelt szerezzen Stádium című könyvére.

Széchenyi meglátta a ticketjét idegesen gyűrögető Clarkot, és odalépett hozzá: "Mr. Clark, ezennel arra kérem, hogy komponáljon nagyszabású művet nekünk, magyaroknak, amely jelképezné a mi országunk és Európa összetartozását. A művet az Alagút Fesztiválon mutatjuk majd be, csináltatok magának két oroszlánt is kőből, amely hazájára emlékezteti majd, de a nyelvüket kivágatom, hogy se angolul, se magyarul fel ne üvöltsenek, mert az zavarná a nagyszabású zenemű bemutatását". Széchenyi már akkor is kitűnő szónok volt.

Clark ránézett, és csak ennyit mondott: "Rendben van, jóember, de most magától nem láttam, hányadiknak futott be Lord Kökörcsin. Az ötös számú ló. Ugyanis rá fogadtam."

E kényes intermezzo ellenére Clark simán elvállalta a megbízatást. Magyarországra utazott, rengeteg gulyást evett, meg szegedi halászlét, meg bajait, tokaji bort ivott, meg badacsonyit, meg szekszárdit, meg villányit, meg sopronit, meg somló-hegyit, meg homokit, mindezt szatmári szilvával és Unicummal öblítette le, és megkomponálta a művet. Azt a kiváló darabot, amely a mai napig jelképezi, hogy mi, magyarok, ha nehéz napokat is vagyunk kénytelenek minduntalan átélni, azért Európához tartozunk, sőt. A Bridge Over Troubled Water, bizony, akár himnuszunk is lehetne. De nem az.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Fülei Balázs (zongora)
"A Zongora – közelről"

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rácz Ödön (nagybőgő)
Liszt Ferenc Kamarazenekar (koncertmester: Tfirst Péter)
ROSSINI: 6. (D-dúr) szonáta („La Tempesta”)
BOTTESINI: 2. (h-moll) nagybőgőverseny
BRITTEN: Variációk egy Frank Bridge-témára, Op.10

19:30 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

Miklósa Erika (szoprán)
Balog József (zongora), Buza Vilmos (nagybőgő)
Kodály Vonósnégyes
SCHUBERT: c-moll Quartettsatz, D. 703
SCHUBERT: A halál és a lányka, D. 531
SCHUBERT: d-moll vonósnégyes („A halál és a lányka”), D. 810
SCHUBERT: A pisztráng, D. 550
SCHUBERT: Pisztrángötös, D. 667

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Radu Lupu (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
J.S. BACH: II. (h-moll) szvit, BWV 1067
SCHUMANN: a-moll zongoraverseny, Op.54
RACHMANINOV: II. (e-moll) szimfónia, Op.27
A mai nap
született:
1752 • Muzio Clementi, zeneszerző († 1832)
1940 • Miller Lajos, operaénekes
elhunyt:
1848 • Rózsavölgyi (Rosenthal) Márk, zeneszerző (sz. kb. 1788)
1922 • Nikisch Artúr, karmester (sz. 1855)
1981 • Samuel Barber, zeneszerző (sz. 1910)