vissza a cimoldalra
2019-03-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61569)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2319)
Társművészetek (1297)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4257)
Milyen zenét hallgatsz most? (25009)
Haladjunk tovább... (230)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11323)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7779)
Operett, mint színpadi műfaj (3871)
Balett-, és Táncművészet (5721)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1616)
musical (185)
Simándy József - az örök tenor (588)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4463)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3180)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (596)
Franz Schmidt (3295)
Belcanto (920)
Jonas Kaufmann (2367)
Pantheon (2327)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1284)
László Margit (160)
Kossuth-díj (1426)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Harc a pénz ellen - Walt Disney
- kegy -, 2004-10-22 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Walt Disney A XX. század elüzletiesedő világában egyáltalán nem számított ritkaságnak, hogy egy-egy tehetséges, a pályáján remekül induló zeneszerző eladja a tehetségét – vagyis a lelkét – az ördögnek: Hollywoodnak. Az amerikaiak közül különösen kevesen álltak ellen a csábításnak. A dacolók közé tartozott a kiváló Walt Disney, akinek egész élete tulajdonképpen a Hollywood elleni harccal írható le.

A Disney család kutya-, kacsa- és egértenyésztéssel foglalatoskodott Alabamában, a számtalan gyerek (szám szerint tizenkettő) első évei így boldog, bukolikus idillben teltek el. Az állatokhoz – ez már akkoriban kitűnt – leginkább Walther vonzódott, pedig egész nap rájuk sem nézett: a fekete alkalmazottakkal jam sessionölt a pajtában stikában berendezett profi hangstúdióban. Tőlük hallott először a zseniális Mozartról (kitűnő improvizációs készségekkel megáldott, félig osztrák származású, félvér zongorista volt New Orleansban), Debussyről (marokkói-francia bevándorló apa zabigyerekeként a chicagói gettóban felnövő gitáros volt, a "Négyeshangzatok Királyának" is nevezték) és a nagyszabású terveket megvalósító Wagnerről (német operaszerző volt).

Walt hamar eldöntötte: csak zenével foglalkozhat, vitának helye nincs. Ezt apja eleinte nem tudta, s némi vita árán megpróbálta rávenni, hogy takarítsa ki az egerek ketrecét, de a fiú nem engedett. Az igazság az, hogy a gyereket sem a tizenegy testvér, sem a szülők nem értették igazán. Számukra felfoghatatlan volt, mi a jó abban, hogy az ember még a szabad idejében is hangoskodik a sok hülye vonító kutya, hápogó kacsa meg cincogó egér között.

Az ifjú Waltot lelkileg a három anyai nagybácsi – Donald, Mickey és Pluto – támogatta. Õk egyetlen családi ünnepen sem mulasztották el megjegyezni: "Ebből a gyerekből nagy ember lesz". Aztán adtak neki fejenként egy ötcentest, mielőtt bevedelték volna az összes puncsot.

A felserdült Disney fiú egyik napról a másikra elhagyta az alabamai otthont, és Los Angelesbe költözött zenét tanulni. A jóra törekvő, tiszta lelkű, romlatlan vidéki fiú hamarosan felfigyelt arra, hogy osztálytársai minden kezdetleges firkálmányukat kitűnően értékesítik Hollywoodban. Ez felháborította őt. Az alabamai pajtában zenélő szegény mestereire gondolt, és elhatározta, ellenáll a kommercializálódás kényszerének, nem fog filmzenéket írni.

A sors azonban közbeszólt. Egyik nagybátyja és az alabamai idők emlékére komponált, Mickey Egér című darabját egy szemfüles osztálytársa viccből becsempészte egy hollywoodi producer asztalára. A szakember a kottát olvasva azonnal lecsapott a műre, s Walt arra kapta fel a fejét, hogy a neve filmplakátokon olvasható, ő maga pedig nyakig ül a pénzben.

De nem adta fel a küzdelmet. Másik nagybátyja és az alabamai napok emlékére megkomponálta Donald Kacsa című programzenei művét, amelyet alaposan elrejtett a fiókban. A baj csak az volt, hogy tévedésből nem a saját fiókjában, hanem a producerében rejtette el, aki másnap megtalálta, és felhasználta legújabb filmjében. Disney kétségbe esett, de továbbra sem adta fel. Harmadik nagybátyja és az alabamai napok emlékére megírta Pluto Kutya című oratorikus művét, és ő maga dobta oda a producer elé: "Tessék, na, most boldog vagy?". És az átkozott bitang, a gaz kapitalista azonnal beépítette a művet az épp akkoriban forgatott filmjébe.

A derék alabamai fiatalember mérhetetlen mennyiségű pénzt keresett. Úgy döntött, megszabadul ettől a szégyentelenül nagy összegtől: gigantikus vállalkozásba kezdett. Bayreuth mintájára zenei-szórakoztató központot hozott létre Disneyland néven. Ebben a koncerttermek mellett zenei vidámpark, zenei éttermek, zenei idősmegőrzők várták az érdeklődőket. Disney gyakorlatilag minden pénzét a vállalkozásba ölte.

Terve azonban nem vált be. Nem sikerült eladósodnia, sőt! Az emberek özönleni kezdtek a nagy amerikai zenei-szórakoztató központba. Walt érezte, csak előre menekülhet: újabb, mindennél fényűzőbb központot épített az Egyesült Államokban, majd hamarosan még egyet Franciaországban. De megint az történt, ami addig: pénze ahelyett, hogy fogyott volna, csak szaporodott.

Walt Disney végül gazdagságban, jólétben, de cseppet sem elkényelmesedve halt meg. Utolsó leheletéig harcolt, hogy megszabaduljon pénzétől. A beszámolók szerint, amikor meghalt, éppen nagy összegről töltött ki csekket a Ferrari ügynökének, aki lakásán kereste fel őt.

Az elkommercializálódással a zeneművészet nem tudott végleg szakítani, de Disney kitartása örök példa lehet számunkra.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Losonci Luca fagott diplomakoncertje"
C.P.E. BACH: B-dúr csellóverseny, H. 436
Koncertmester: G. Horváth László
A hallgató barátaiból alakult zenekar
FARAGÓ BÉLA: Tánczrend - 1. Zirkus Waltz, 2. Lassú Csárdás, 3. Passepied
SCHUMANN: Fantáziadarabok, op. 73
Kerek Erzsébet (zongora)
MILHAUD: René király kandallója, op. 205
Tóth Ágnes (fuvola), Adorjáni Csenge (oboa), Katrin Mátyás (klarinét), Südi Bálint (kürt)
Losonci Luca (fagott)

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
"A holdfény és Bach"
Bach Mindenkinek Fesztivál
FROBERGER: C-dúr toccata
BUXTEHUDE: Auf meinen lieben Gott - szvit
FRESCOBALDI: Toccata settima (Libro II)
KERLL: Canzona quarta
PACHELBEL: D-dúr fantázia
BUXTEHUDE: Nun lob, mein Seel', den Herren
FISCHER: Chaconne
ZACHOW: Nun komm der Heiden Heiland - partita
J.S. BACH: F-dúr partita

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Söndörgő:
Eredics Áron (prímtambura, tambura szamica, darbuka, ének), Eredics Benjámin (brácstambura, trombita, ének), Eredics Dávid (klarinét, szaxofon, kaval, prímtambura, basszprím-tambura, ének), Eredics Salamon (harmonika, furulya, hulusi, basszprím-tambura), Buzás Attila (tamburabőgő, csellótambura, tapan, ének)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Wiedemann Bernadett (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Magyar Rádió Énekkara (karigazgató Pad Zoltán)
Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató Dinyés Soma)
Vezényel: Vajda Gergely
MAHLER: III. (d-moll) szimfónia

19:30 : Budapest
Óbudai Társaskör

Karl Lorenz (hegedű), Dobozy Borbála (csembaló)
Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye
Koncertmester: Tfirst Péter
VIVALDI: Arsilda, regina di Ponto (Arsilda, Pontusz királynője), RV 700
SCHUBERT: A-dúr rondó, D.438
VIVALDI: F-dúr concerto három hegedűre, RV 551
HIDAS FRIGYES: Csembalóverseny
HÄNDEL: B-dúr concerto grosso, Op.6/7
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Kuti Ágnes, Megyesi Schwartz Lúcia, Horváth István, Bognár Szabolcs (ének)
Dr. Fodor Gabriella (zongora, orgona), Bajic Ágnes (zongora), Murin Jaroslav (mélyhegedű)
Szászi János (házigazda)
Pécsi Kamarakórus (karig.: Tillai Aurél)
Pécsi Egyetemi Kórus (karig.: dr. Lakner Tamás)
Pannon Filharmonikusok
vezényel: Tillai Aurél
"60 éves a Pécsi Kamarakórus"
VECCHI: Jó ez a fény
MONTEVERDI: Cor mio
SCHÜTZ: Ich bin eine rufende Stimme
JOHANN CHRISTOPH BACH: Ich lasse Dich nicht
ROSSINI: Salve o Vergine Maria
GRIEG: Ave maris stella
BRAHMS: Liebeslieder Walzer (részletek)
VIC NEES: Nuestra senora della soledade
JOHN RUTTER: Candlelight Carol
TILLAI AURÉL: Missa secunda – ősbemutató
KODÁLY: Budavári Te Deum
A mai nap
született:
1890 • Beniamino Gigli, énekes († 1957)
1890 • Lauritz Melchior, énekes († 1973)
1915 • Carelli (Krausz) Gábor, énekes († 1999)
1915 • Szvjatoszlav Richter, zongorista († 1997)