vissza a cimoldalra
2018-02-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3934)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60480)
Kedvenc előadók (2820)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6520)
Simándy József - az örök tenor (516)
Komlóssy Erzsébet (35)
Élő közvetítések (6918)
Pantheon (2180)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (639)
Operett, mint színpadi műfaj (3521)
Palcsó Sándor (202)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2610)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1321)
Franz Schmidt (3062)
Lehár Ferenc (618)
Antonin Dvorak (190)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4180)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2921)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1202)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Bajszának emléke – Ferenc József
- kegy -, 2004-10-01 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Ferenc József A legfontosabb osztrák-magyar zeneszerző, aki különösen hosszú és sikerekben gazdag pályát mondhat magáénak. Saját művei mellett érdeme, hogy munkássága, sőt, puszta személyisége is ösztönzőleg hatott a népi zeneművészetre is: számos zenekari toborzó, kesergő és szitkozódó emlegeti Habsburg Ferenc József nevét.

Eredetileg keringőket szeretett volna komponálni. Néhány korai darabja kifejezetten jóra sikeredett, de egyik sem volt átütő. Pedig Habsburgék mindent elkövettek fiuk megfelelő iskoláztatása és alkotásra ösztönzése érdekében. Ferenc József édesapja gyakran fakadt ki fia tohonyasága láttán:
– Itt van ez az izé, ez a Mozart. Ez tudott. Ez is osztrák volt. Te miért nem vagy az?

Akkor következett be változás, amikor Ferenc Józsefet a szülők először vitték el díszszemlére. Az ifjút úgy megindította a marsot játszó katonazenekarok hangzása és látványa, hogy elhatározta, ennek szenteli az életét.

Mindössze tizenhat éves volt, amikor megörökölte apja bécsi zenekarvezetői állását az állami szimfonikusoknál. Azonnal megérezte, a rendelkezésére álló apparátus kicsi ahhoz, hogy minden tervét maradéktalanul megvalósítsa, ezért a zenekar folyamatos bővítésére törekedett egészen 1867-ig.

Teljes mértékben igaza van annak, aki azt állítja, hogy kevés Ferenc József-művet tudunk említeni. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az amúgy kiváló képességű zeneszerző erejét gyakorlatilag teljesen felőrölte a hatalmas apparátus egyben tartása.

Az osztrák zenekarban szerb, horvát, dalmát, macedón, magyar, cseh, lengyel, rutén, cigány és sok más, nem osztrák származású muzsikus játszott együtt. Ezek hol egyetértésben játszottak együtt, hol különállásra vagy dominanciára törekedtek, ami bármely nagy zenekarvezető egészségét felőrölte volna.

A legerősebb lobbi egyébként a magyaroké volt, akik folytonos lázongássukkal végül elérték, hogy a zenekart osztrák-magyar zenekarrá kereszteljék át, bár a darabválasztásba, az előadás módjába és sok egyébbe azután sem volt beleszólásuk.

Ebből az időből maradt fenn Ferenc József egyik híres műve, a Minden nagyon jó, minden nagyon szép, mindennel meg vagyok elégedve című oratórium, amely vidám színekkel festi a korszakot. Emlékezetes a valamivel később keletkezett Hátul meg a krumplifejű Tisza Pista című gyerekdarabja is, bár ennek számos szövegváltozata maradt fent, némileg megzavarva a befogadót.

1914 nyarán szörnyű merénylet rázta meg az egész osztrák-magyar zenekart: Prágában, A kehelyhez címzett vendéglőben a legyek lecsinálták Ferenc József kifüggesztett arcmását. A hír hallatán komponálta meg Ferenc József Balkán, Balkán, te puskaporos hordó! című művét (noha Prága nem a Balkánon található), amelyet az afro-amerikai hatású, konkrétan kissé bluesos Mondd, hová lettél, Ferenc Ferdinánd? követett. Bizony, a korábbi harsány indulóknak eddigre se hírük, se hamvuk nem volt. Az utolsó próbálkozásnak a Schliffen-terv című ópusz számított, de aztán Ferenc József végleg felhagyott a műfajjal.

Időközben kiderült, hogy a prágai legyek felbujtásában nem kevés szerepe volt a zenekar kisebbségi lobbijainak. Ferenc József egészségét annyira megviselte a tény, hogy két évre rá meg is halt.

Ha zenéje emlékét nem is, a bajuszáét minden osztrák-magyar híven őrzi.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Futó Balázs (zongora), Rácz József (hegedű)
Classicus Quartet:
Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló)
BARTA GERGELY: Házioltár (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Deux esquisses perdues (hegedűre és zongorára)
BARTA GERGELY: Közjátékok (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Neutral grounds (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Pulse (vonósnégyesre) - ősbemutató

18:00 : Budapest
Festetics Palota

Koppándi Jenő (hegedű)
MÁV Szimfonikus Zenekar
"Nyolc évszak"
VIVALDI: Négy évszak
PIAZZOLLA: Négy évszak Buenos Airesben

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Chiao-Hua Chang (erhu – kínai hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Palotás Gábor (timpani)
Vezényel: Dobszay Péter
"Live Animation - A Studio 5 szerzői estje"
Bella–Virágh–Solti–Varga–Kutrik
VARGA JUDIT: Black and White (ősbemutató)
SOLTI ÁRPÁD: Concertino vonósokra és szóló timpanira
KUTRIK BENCE: Emojik (ősbemutató)
VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR: Genesys (ősbemutató)
BELLA MÁTÉ: Lethe (magyarországi ősbemutató)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: Cosi fan tutte

19:00 : Budapest
Klauzál Ház

Bazsinka Ivett (fagott)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Guido Mancusi
MOZART: Linzi szimfónia C-dúr K. 425
MANCUSI: Fagottverseny
BEETHOVEN: III. (Eroica) szimfónia

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szakcsi Lakatos Béla, Presser Gábor, Balázs János (zongora)
"Az improvizáció"
Improvizációs zongoraest – kalandozások a hangok és műfajok birodalmában

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráti Kristóf (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Gilbert Varga
JOHN ADAMS: Short Ride in a Fast Machine
BARBER: Hegedűverseny, Op. 14
PROKOFJEV: Rómeó és Júlia - részletek az I. és a II. szvitből

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Baráth Emőke, Bakos Kornélia, Jónás Krisztina, Ducza Nóra, Kéringer László, Jekl László, Tomáš Šelc (ének)
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Savaria Barokk Zenekar korhű hangszereken
Vezényel: Németh Pál
HÄNDEL: SUSANNA oratórium HWV 66
18:00 : Siófok
Kálmán Imre Kulturális Központ, Siófoki református templom

Gesztesi-Tóth László (orgona), Mukk József (ének)
BACH: c-moll prelúdium és fúga BWV546
STRADELLA: Pieta Signore
BUXTEHUDE: Magnificat primi toni
HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny Op.4. No.4.
HÄNDEL: Comfort ye Accompagnato és ária Messiás című operából
BIZET: Agnus Dei
MENDELSSOHN: A-dúr szonáta Op.65. No.3.

19:00 : Felsőőr
Messe Oberwart

"Kárpát-Haza OperaTúra"
LEHÁR: A víg özvegy

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Roman Janál (ének)
Kassai Filharmonikus Zenekar
vezényel: Zbynek Müller
ALEXANDER MOYZES: Gömöri táncok ‒ szvit, Op.51
MUSZORGSZKIJ: A halál dalai és táncai
BOROGYIN: II. szimfónia
A mai nap
született:
1685 • Georg Friedrich Händel, zeneszerző († 1759)
1927 • Régine Crespin, énekes († 2007)
1929 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató († 1975)
elhunyt:
1704 • Georg Muffat, zeneszerző (sz. 1653)
1931 • Nellie Melba, énekes (sz. 1861)
1934 • Edward Elgar, zeneszerző (sz. 1857)